Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-05 / 256. szám, csütörtök
121 ISKOLA UTCA 2015. november 5. | www.ujszo.com Zálogai a magyar megmaradásnak Alapításának negyedszázados jubileumát ünnepelte október 17-én a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke beszámolójában az eltelt 25 évet értékelte (Fotó: SZMPSZ) LACZAARANKA Huszonöt évvel ezelőtt alakult mega Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Ennek alkalmából ünnepi ülést tartottak. Komárom. Az ünnepség a Felvidéki Magyar Pedagógusok Házában kezdődött: átadták az épület új, 10 szobás, 22 férőhelyes emeleti szárnyát. Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke beszédében kifejtette, a Ház ezután nemcsak a hazai magyar pedagógusközösséget fogja szolgálni, hanem kapocsként összefogja a Kárpát-medence minden pedagógusát, s otthont adhat továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete nagyra értékelte az SZMPSZ eddigi érdemeit, méltatta azokat az áldozatvállaló, példa értékű tevékenységet folytató személyiségeket, akik zálogai a magyar megmaradásnak a Kárpát-medencében. Az új emeleti szárny megtekintése után az ünneplő tömeg átvonult a Szövetség Tiszti Pavilonban levő központi irodája elé, ahol emlékfát ültettek. Az SZMPSZ ünnepi ülésének a Selye János Egyetem konferencia- terme adott otthont, az ünnepség megkezdése előtt a folyamatosan érkező vendégek a szövetség 25 éves tevékenységét bemutató filmet tekinthették meg. Jókai Tibor köszöntőjében felidézte a múltat, a kezdeti nehézségeket, amikor közvetlenül a rendszerváltás után egy bemerevedett gondolkodást kellett alapjaiban megreformálni, s egy új, kreativitáson alapuló, önmagáért felelős társadalmat felépíteni, hogy felelősségteljesen lehessen nevelni a jövőt formáló fiatal nemzedéket. A változások fokozatosan felpezsdítették a szakmai életet. A magyarországi pedagógiai minta nyomán a Felvidéken is elindult a fejlesztés: megszülettek a nyári egyetemek, sokasodtak az anyanyelvű tanulmányi versenyek, szaktáborok és emlékkonferenciák, tankönyvek jelentek meg, Rozsnyó a pedagógusok országos találkozójának színhelye, az országos tanévnyitó egy-egy vidék pedagógusainak és szülőinek találkozóhelye lett. Az SZMPSZ elnöke hangsúlyozta: a szövetség legnagyobb hozadéka, hogy országos háló alakult ki, megismerte egymást a gömöri, a mátyus- foldi, a bodrogközi és a csallóközi pedagógus, s építőjellegű kapcsolatok alakultak ki. Az alkotó emberek táborát a mai napig vonzza az SZMPSZ. A szakmai tervek megvalósításához pedig Magyarország mindenkori oktatási tárcája, miniszterelnöksége és a közalapítványok nyújtottak támogatást. Az SZMPSZ pedig segítette a Kárpát-medencei szakmai szervezeteket kapcsolatai, tapasztalatai révén. A rövid műsor után díjakat adtak át. Az SZMPSZ Országos Elnöksége Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjat adományozott a szövetség az egykori elnököknek, Pukkai Lászlónak, Lovász Gabriellának, Hecht Annának, Pék Lászlónak, Ádám Zitának és in memoriam Sidó Zoltánnak, aki helyett fia, Árpád vette át a díjat. A közönség állva, hosszan tapsolva fejezte ki tiszteletét a volt elnökök áldozatkész munkája iránt. Emlékérmet kaptak az SZMPSZ 13 területi választmányának elnökei, a támogató intézmények és magánszemélyek, a Kárpát-medencei testvérszervezetek, emlékplakettet kaptak a szövetséget támogató intézmények és 82 magánszemély, akik meghatározó egyéniségei voltak az SZMPSZ-nek az elmúlt 25 évben. Megható pillanata volt az ünnepségnek a díjak in memoriam átadása. Ezekkel azon elhunyt pedagógusok munkáját méltatták, akik sokat tettek a szövetségért. Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke beszámolójában az eltelt 25 évet értékelte. Felsorolta a 25 év sokrétű tevékenységét, ami azt igazolja, hogy az SZMPSZ jó úton halad, a jövőt szolgálja bátor, kitartó emberekkel. Pék László, az SZMPSZ egykori elnöke is kiemelte a szövetség értékes munkáját. Az ünnepi ülés végén Pukkai László, az SZMPSZ első elnöke adott útmutatót ajövőbe: a magyarság erősítése szükséges azért, hogy továbbra is megőrizzük iskoláink színvonalát. Az ünnepség Elek László katolikus esperes és Süli Tamás református lelkész áldásával ért véget. Az emelkedett hangulathoz hozzájárult a Tóth Arpád karnagy vezényelte Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa és a komáromi Művészeti Alapiskola pedagógusainak koncertje, szólót énekelt Záhorská Renáta, zongorán játszott Prágay Marianna, valamint fiatal tehetségek - Melecsky Kristóf, Ho- locsy Zsóka Zsófia, Bruszi T amara - előadása. Szondys diákok kimagasló sikere BESZÁMOLÓ A Rákóczi Szövetség és a Rákos Mezeje Egyesület által 1956. október 2 3-a tiszteletére Kárpátmedencei középiskolások és egyetemisták részére kiírt irodalmitörténelmi pályázaton az ipolysági Szondy György Gimnázium másodikos diákja, Baráti Tamás az első helyen végzett! A pályázat témája a Családok a történelem viharaiban volt. Tomi pályamunkájában dédapjáról, az ismert ipolysági körorvosról, dr. Baráti Béláról (1906-1988) írt. A doktor a háború alatt is segített a rászorulókon nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül, sőt, saját lakásában rendezett be szükségkórházat, amikor az ipolysági kórházat bombatalálat érte. „Rendkívül becsületes és igaz magyar ember volt, olyan ember, aki mindig, minden körülmény közt kitartott az adott szó és a magyarsága mellett” - írta Tomi dédapjáról, akit példaképének tart. Tomi pályamunkája 81 pályamunkát (egyebek mellett egyetemisták munkáit) előzött meg! Az első díjért járó 30 000 Ft-ot és az értékes könyvcsomagot Tomi október 21 -én vette át a Magyarság Házában tartott díjátadón Budapesten. Mindezek mellett horvátországi tanulmányúton is részt vehet. A szintén másodikos Kučera Judith pályamunkája dicséretben részesült. Jutka pályamunkájának nagy részét dédapjának, Zanoletti Józsefnek (1878-1939) szentelte. O volt Ipolyság városbírája 1915-39 között, és sokat tett a város gazdasági és kulturális fellendítéséért. A munka második réSuuuLf Qinuidziu Baráti Tomi pályamunkája 80 közül lett a legjobb, Kučera Judith munkája dicséretben részesült (Fotó: SZGYG) szében a Kucsera család 1945 utáni hányattatásait foglalta össze. Nagyapjának, Kucsera Lászlónak gyógyszertára volt Ipolyságon, az ismert patikát a kommunisták elkobozták. Mindkét diák felkészítő tanára Tóth Tibor volt. Szívből gratulálunk, és büszkék vagyunk tehetséges diákjainkra! (TT) Jutalomúton Strasbourgban DR. FARKAS ADRIANNA Október első hetóben a komáromi Selye János Gimnázium öt diákja és egy májusban érettségizett „öregdiák" stresbourgi jutalomúton vehetett részt. Sikeres résztvevői voltak ugyanis annak az esszépályázatnak, melyet Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője hirdetett meg, s amelyre áprilisig küldhették el munkájukat a diákok. Az írások témája annak a „körüljárása” volt, hogy a szerző miért büszke magyarságára, milyen jövőképet képzel el magának és korosztályának a 21. század Európájában. A Selye János Gimnáziumból Sándor Karina, Szabó Nikolett, Rancsó Máté, Kis Gábor Ádám és Kis Márton Dezső esszéje került be a győztes írások közé, hozzájuk csatlakozott egy tavalyi negyedikes - azóta egyetemista - diák, Gyarmati Vince, akinek a munkája szintén a legjobbak közt szerepelt. A hatfős csapat kísérő tanárukkal, e cikk írójával utazhatott. A Strasbourgban töltött első nap telített, de mondhatni „történelmi” volt. Ott-tartózkodásunkkor ugyanis a plenáris ülésen kiemelt vita folyt az Európai Unió jelenlegi helyzetéről, melyet Francois Hollandé, a Francia Köztársaság elnöke és Angela Merkel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának nyilatkozata vezetett be. A közös ebéd és a kávézás már remek hangulatú volt, addigra a „Csáky- csoport” jól összekovácsolódott. Természetesen az Európai Parlament szerepéről és működéséről is hallhattunk egy tájékoztató előadást, a közös vacsora, a francia és a bajor ízek keveredése pedig igazi kuriózum volt számunkra. Következő nap a Kisebbségi In- tergroup ülésén vehettünk részt, ahol a felvidéki magyar kisebbség helyzetéről, a közelmúlt problémáiról, az itt élő magyarság jövőjének, megmaradásának lehetőségeiről volt szó. Volt tehát bőven téma ebéd közben is, lehetetlen is lett volna rögtön „elszakadni” az elmúlt 2 nap alatt eseményeitől. Mi viszont a várost is látni akartuk! Ezért is vártuk annyira a városnéző programot, melynek egyik részét hajóval tettük meg. Strasbourg az utak városa. A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag az 111 folyócska szigetén terül el. A történelmi rész egyik legszebb látványossága a katedrális, a strasbourgi Notre Dame, de fantasztikusak a polgári házak és a bajor stílust magán viselő épületek is. Nem utolsósorban itt található az Európai Parlament székhelye, itt ülésezik az Európai Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezek az intézmények, a posztmodem szobrok és a történelmi, ódon utcácskák különös kettősséget adnak, ennek az Elzász régióbeli városnak. Igaz, a hazaút fárasztó volt, élményeink azonban leírhatatlanok! Ahogy Márai úja: „Egy érzékeny, fogékony baráti társaság megsokszorozza az utazás élményeit, fokozza a látnivalók szépségét, segít megérteni mindazt, amit az út és a világ mutat. Egyedül csak vánszorogsz, társaságban látod is a világot!” Köszönjük! A strasburgi katedrális bejáratánál (Fotó: SJG)
