Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-02 / 253. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2015. november 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A piszkos tizenkettő A bizalmatlansági indítványt elutasítják, és minden megy tovább KOCUR LÁSZLÓ E bben a választási ciklusban a parlament pénteki rendkívüli ülése volt a tizenkettedik, amelyen egy smeres tisztségviselőt próbáltak meneszteni, borítékolható sikertelenséggel. Viliam Čislákot az egészségügyi minisztérium berkeiben elkövetett nagy pénzlenyúlások miatt tették volna lapátra. 2012 és 2015 között megpróbálták leváltani a házelnököt, háromszor a miniszterelnököt, a maradék nyolc helyen miniszterek osztoznak. A parlamentnek, amely a kormányprogram megszavazásával egyben kreálja is a kormányt, jogában áll meneszteni annak egy-egy tagját, vagy akár az egész kabinetet is, ha úgy látja, nem megfelelően végzi feladatát. A parlamenti műsor a külső szemlélő számára olykor indulatosnak tetszik, magjában viszont tiszta matematika. A „2x2 józansága” jellemzi: amíg egy javaslat mögé nem sorakozik fel a többség, de legalább 76 képviselő, nem lesz abból semmi. Az pedig, hogy a kormány- oldal megszavazza saját minisztere menesztését, csak abban az esetben életszerű, ha a parlamenti büfében az átlagnál is több Becherovka fogyott, így a kormánytagok vagy parlamenti tisztségviselők leváltására irányuló kísérletek, legyenek mégoly megalapozottak is, a legritkább esetben kecsegtetnek sikerrel. Legfeljebb arra jók, hogy az ellenzék az átlagosnál nagyobb médiafigyelem mellett artikulálja álláspontját, rámutasson a valós vagy vélt hibára, aztán a bizalmatlansági inditványt elutasítják, és minden megy tovább. Ha végigtekintünk e tizenkét le- váltási kísérleten, szomorúan kell megállapítanunk, hogy abból mindössze kettő nyugodott - legalább úgy-ahogy - szakmai alapokon. Tomáš Borec igazságügyi minisztert először az igazságügyben uralkodó viszonyok miatt próbálták meg meneszteni, Zuzana Zvolenská volt egészségügyi minisztert pedig azért, mert adminisztratív hibák miatt öt napra lekapcsolta a légi mentést az országban. Itt vitán felül olyan szakmai mulasztásokról, illetve azok sorozatáról van szó, amelyekért a politikai felelősséget a tárcavezető viseli. A fennmaradó tíz esetben az ellenzék büdös, korrupciószagú esetek miatt akarta meneszteni a minisztereket. Például Robert Fico fejét mindhárom ízben mutyiszagú, milliós ügyletek miatt követelte. Az SPP eladása, az emissziós botrány, olyan esetek, ahol az „elkövetői kör” jól körülhatárolható, a károsultak pedig mi vagyunk mindannyian, a közpénzek ugyanis nem valami virtuális forrásból, hanem mindannyiunk adójából és járulékaiból keletkeznek. Ján Richter munkaügyi miniszter esete a pártos korrupció iskolapéldája. A tárcavezető azt kérte az ön- kormányzatoktól, hogy a Szlovákiában egyébként is a korrupció szinonimáját jelentő európai uniós pályázatok lebonyolításához egy bizonyos, konkrét lebonyolítót kérjenek fel. Hasonló módon górcső alá vehetnénk a maradék eseteket is, mindenütt kilóg a lóláb, legyen szó jóval drágábban vásárolt CT-ről, autópálya-építésről, magáncégeknek nyújtott állami támogatásról, minisztériumi szervezetekből ismeretlen számlákra küldött pénzekről. És ezek csak azok az esetek, amelyek napvilágot láttak, illetve a legmagasabb helyekre hágnak. Mindezek mellett hány olyan, alacsonyabb szinteken megvalósuló, gyanús ügylet lehet még, amelyek miatt nem hívnak össze rendkívüli parlamenti ülést? A legmagasabb helyeken zajló, szervezettnek tűnő közpénzlenyúlá- sokat látva akár azt is gondolhatnánk, a korrupció Szlovákiában nem emberek bukásának egyedi esete, hanem beleszervesül a rendszerbe. Államforma. ELTEN A KORMÁNY!!! 1,90-NEL NO A NYŰGÖTJ! / (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Nem repülnek a Sínai-félsziget felett Az orosz gép balesete miatt több társaság elkerüli a konfliktuszónákat, ám ezzel drágábbá válik a repülés. A Lufthansa német és az Air France-KLM francia-holland légi- társaság bejelentette, járataik biztonsági okokból nem fogják használni a Sínai-félsziget fölött az érintett légi folyosót. A Sínai-félszigeten történt katasztrófa miatt nőttek a harci övezetek közelében történő repülés miatti aggodalmak, amelyek már így is nagy fejtörést okoznak a légi irányítóknak. Amerikai légi közlekedés korábban arra figyelmeztette a pilótákat, hogy ne repüljenek 26 ezer lábnál (7925 méter) alacsonyabban a Sínai-félsziget felett, mert a földről leadott lövések veszélyeztethetik a gépeket. Nagy-Britannia és Németország az elmúlt hetekben szintén riasztást adott le a terület feletti repüléssel kapcsolatban. Egyiptom a térségben iszlamista fegyveresekkel harcol, a lázadók tavaly föld-levegő rakétával lelőttek egy egyiptomi katonai helikoptert. Az útvonalak változtatása növeli a menetidőt és növelheti az üzemanyag-fogyasztást. Gondot okozhat a repülésirányítóknak is, mivel több járatot kell kiszolgálniuk korlátozott légtérben. A Közel-Keleten amúgy is feszült a helyzet a számos, például Irak feletti repüléskorlátozás miatt, így több légitársaság arra kényszerült, hogy gépei Irán feletti légifolyosókat vegyenek igénybe. A Malaysia Airlines 17-es járatát Kelet-Ukrajna felett lőtték le orosz gyártmányú Bük légvédelmi rakétával, amely sokkal fejlettebb, mint amilyenre a feltételezések szerint a Sínai-félszigeten működő iszlamista csoportok szert tehettek. Áz Airbus keskenytörzsű gépeivel több szerencsétlenség is történt a közelmúltban. Közöttük volt a Ger- manwings márciusi járata. A feltehetően az öngyilkos hajlamú pilóta hibájából történt katasztrófában a gépen tartózkodó mind a 150 ember meghalt. A tavalyi év végén az Ai- rAsia indonéz légitársaság gépe zuhant a Jávai-tengerbe 162 emberrel a fedélzetén. Az Airbus ezen gépcsaládja jelenti - a Boeing 737 típusú gépével együtt - a polgári légiközlekedés gerincét. Jó a biztonsági mutatója, egymillió repülésre 0,10 halálos kimenetelű baleset jut, sokkal jobb az arány, mint más típusú gépeknél. (MTI) Tűzoltók a szír tűzfészek körül SIDÓH. ZOLTÁN Bár pénteken este érdemi megállapodás nélkül ért véget a szíriai válság politikai megoldását kereső nemzetközi értekezlet, mégis fontos előrelépés történt a 2011 márciusa óta tartó, eddig több mint 250 ezer áldozatot követelő többfrontos polgárháború rendezése ügyében. Voltak olyan témák, amelyekben megállapodás született. Ezek az átmenet folyamata, a választások és az EN SZ szerepe - mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter. „A találkozó történelminek minősül. Ez volt az első alkalom, hogy minden szereplő közös asztalhoz ült” - tette hozzá Federica Mogherini, az Európai Unió külpolitikai főképviselője. A kulcsszó az utóbbi, vagyis az, hogy a válságban érintett valamennyi szereplő - leszámítva Bassár el-Aszad szír elnök kormányát - egy asztalhoz ült, beleértve a mindeddig kiközösített Iránt is. Szíria addig csupán egy volt a közel-keleti szomorú történések között, amíg az Európai Unió partjait el nem érte a megállíthatatlannak tűnő menekültválság. Még akkor is csupán standard neheztelések hangzottak el a nyugati politikusok részéről, amikor kiderült, a polgárháború több országot érintő káosszá vált, a harcmezőkön pedig megjelentek az al-Kaida és az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezetek harcosai is. Amikor azonban a nyár elején masszív menekülthullám indult a normális életre alkalmatlanná vált országból, maj d a hullámot meglovagolva Európa felé indultak a fejlődő világ elégedetlenjei Eritreától Bangladesig, végezetül szeptember végén a szír égbolton megjelentek az orosz vadászbombázók, nos, akkor már lépni kellett. Helyszűke miatt most ne mélyedjünk bele, hogy már a Szírián belül húzódó szunnita-síita frontvonalak is mennyire mélyek, hogy milyen elnyomó, a problémákat végképp nem orvosoló gépezetet működtet az egyébként orvos végzettségű el-Aszad elnök, hogy az ország kapcsán milyen érdekellentétek feszülnek az Egyesült Államok és Oroszország, illetve Szaúd-Arábia és Irán között. Ha ehhez a gyúelegyhez még hozzávesszük az iszlamista szélsőségesek térnyerését, akik esetenként egymás ellen is harcolnak, továbbá a mindmáig az államiságukért küzdő kurdokat, akkor könnyen belátjuk: a regionális szereplőkés a nagyhatalmak együttes nyomása és egyeztetett fellépése kell ahhoz, hogy legalább középtávon csillapítsák a Szíria nevű tűzfészek pusztító hatását. Az egykor viszonylag fejlett országban napjainkban legalább 11 millió ember vált földönfutóvá, szír menekültek millió élnek, vagy inkább vegetálnak a környező Törökországban, Libanonban és Jordániában. Idén jött el az a billenési pont gondolkodásukban, amikor a több mint 4 éve húzódó háború miatt azt a következtetést vonták le, el kell menniük, ha emberi életet akarnak élni. Ez érthető, mint ahogy az is, hogy a szíriaiakhoz csatlakozó többi menekült láttán az Európai Unióban fokozódik az ellenérzés a migránsok iránt. Egyre világosabb, hogy ekkora tömeget belátható időn belül képtelenek leszünk szervesen beilleszteni az európai társadalmakba. Az egyetlen megoldás, hogy a menekülthullámot kiváltó okokat kell megoldani. Ennek egyik nagyon fontos lépése a Szíriáról tartott sokoldalú egyeztetés, amelyet alig két hét múlva egy újabb követ. És bár Philip Hammond brit külügyminiszter szerint „a folyamat lendületet vett”, mi több, diplomáciai források szerint felmerült egy terv arról, hogy 4-6 hónapon belül tűzszünetet kell elérni Szíriában, nyilvánvaló: nagyon nehéz lesz elérni az országos tűzszünet betartását, a kormány és ellenzéke között elakadt tárgyalások felújítását, valamint új választások kiírását. Mégis meg kellpróbálni, mert még a korlátozott siker is emberéletek ezreit mentheti meg, bevonhatja Iránt a nemzetközi vérkeringésbe, végezetül csökkentheti a menekülést tervezők számát. FIGYELŐ Zárolták a Janukovics-bankot Több mint 2,6 milliárd hrivnyát (113 millió dollár) zárolt az ukrán belügyminisztérium a Viktor Ja- nukovics volt ukrán elnök fiának tulajdonában lévő Összukrajnai Fejlesztési Bankban (VBR) vezetett számlákon - közölte Face- book-oldalán Arszen Avakov ukrán belügyminiszter. „A belügyminisztérium nyomozást folytat az Olekszandr Janu- kovics tulajdonában lévő VBR vezetői ellen” - áll a közleményben. A tárca vizsgálati főosztályának nyomozói házkutatást tartottak a bankban, és 2,6 milliárd hrivnyát zároltak különböző fizikai és jogi személyek betéti számlám, közöttük 12 millió hrivnyát (522 ezer dollárt), Olekszandr Janukovics számláján. Az ügyészség azzal vádolja a bank vezetőit, hogy 2012 és 2014 között jogellenesen nyújtottak hiteleket magas kamatra állami cégeknek, az így realizált nyereséget pedig a bank munkatársainak és tulajdonosának a betéti számláin helyezték el. Olekszandr Janukovics október 13-án az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, azzal vádolva az ukrán államot, hogy sorozatosan megsértik a jogait. A kereset alapja az Ukrán Nemzeti Bank 2014. november 27-i határozata volt, amellyel fizetésképtelennek nyilvánította a VBR-t, így a bank kényszerfelügyelet alá került. A döntés következtében Olekszandr Janukovics elvesztette jogát a bank részvényeinek 100 százalékára, a bankot pedig harmadikjogi személynek, az Eko- szipan cégnek adták el. Janukovics azzal indokolta a keresetet, hogy nem tudta megvédeni törvényesjogait „az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt lévő bíróságokon, amelyek politikai megrendelésre járnak el a hatalom ellenlábasaival szemben”. (MTI)
