Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-25 / 272. szám, szerda

KELET- ES KOZEP-SZLOVAKIA 2015. november 25., szerda 17. oldal FÓKUSZBAN Újra pályáznak a kultúrház felújítására Királyhelmec. A bodrogközi település vezetése - több koráb­bi sikertelen kísérlet után -jö­vőre újra megpróbál pénzt sze­rezni a művelődési központ fel­új ítására. 2011 -ben az egyik or­szágos gázszolgáltató pénz­alapjából igényeltek hozzájáru­lást. A 132 776 euró költséggel elvégzendő tatarozás során az épületet hőszigetelték volna, új tetőszerkezet készítését tervez­ték, és kicserélték volna az ab­lakokat és az ajtókat. A költsé­gek mintegy harmadát tette volna ki a pályázat útján el­nyerhető támogatás, a fennma­radó részt saját forrásból, illetve banki hitelből akarták fedezni. A próbálkozás nem hozott eredményt, mint ahogyan ké­sőbb a környezetvédelmi mi­nisztériumhoz eljuttatott másik két pályázat sem. A munkála­tokra 220 ezer eurót kértek, az épületben a fűtési rendszer is korszerűsítésre szorul. (leczo) Verekedésbe keveredtek Pavol Paška unokaöccsei Gólya helyett daru van Battyán címerében NÉMETI RÓBERT Állítólag a volt házelnök rokonai ütöttek először. mm Brutális verekedésbe torkollt a Paška fivérek vasárnapi kiruccanása. Egy ünneplő család tagjaival vere­kedtek össze Kassa Fő utcáján a haj­nali órákban Az incidens során egy nő is komoly sérüléseket szenvedett. „Nagyon sajnálom, ami történt, és azokat is, akik a verekedésben meg­sérültek. Azt viszont hangsúlyoz­nom kell, hogy csak a testvérünk se­gítségére siettünk, mert annak a tár­saságnak az egyik tagja minden ok nélkül megtámadta és a földre rán­totta. Reméljük, hogy kiderül, mi is történt pontosan” - mondta az egyik kassai napilapnak Martin Paška, aki állítása szerint fivérét, Branislav Paškát védte. A verekedésben a har­madik testvér, Marián Paška is részt vett, aki forgalmi rendőrként dolgo­zik a városban. (Martin Paška a vá­rosi lakáskezelő vállalat egyik rész­legének igazgatója, Branislav Paška pedig a kórház felelős beosztású ad­minisztratív dolgozója - a szerk. megj.) A férfi, aki a fivérek szerint a ve­rekedést kezdeményezte, teljesen máshogy emlékszik a történtekre, tegnap feljelentést tett a Paška test­vérek ellen. Állítása szerint a fivérek egyike, Branislav Paška kezdte a kö- tekedést, trágár szavakkal illette a barátnőjét. „A barátnőmet próbáltam védeni, de akkor mindketten a földre zuhantunk. Ekkor rohant oda a két másik testvér, és többször is belém rúgtak. A barátnőmet és a kötekedő férfit mentőautóval kórházba szállí­tották. A barátnőm súlyos agyrázkó­dást, a bácsikám pedig orrtörést szenvedett” - sorolta a férfi. Jana Mésarová, a Kassai Kerületi Rendőr- főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrség vizsgálja az esetet. „Kollégáimnak sikerült meg­szerezniük azokat a videofelvétele­ket is, melyeket a közeli térfigyelő kamerák rögzítettek. Mivel a vere­kedésben egy rendőr is részt vett, a belügyminisztérium is vizsgálatot indított az ügyben” - nyilatkozta Ja­na Mésarová. NÉMETI RÓBERT A tőketerebesi járásbeli falunak a neve is vitatott, mivel több történelmi forrásban is eltérően tüntették fel. BATTYAN A régi írások nagy része Bottyán­ként emlegeti, viszont a Wikipedia internetes lexikon teljesen más ver­ziót tartalmaz, mely szerint Battyán először Bocian (gólya) néven sze­repelt. Mi több, a község hivatalos honlapján a község címerében még a gólya szerepelt, később a címer­madár a daru lett. Battyánnak, ha nem sok is, de biztosan köze van a gólyához. 1349-ben Bothanként emlegették, mely egyébként sze­mélynévből származik, feltehetően a Botondból. A falu a kezdetben Beche ispán birtoka volt, később a Bácskái és a Battyán család tulaj­dona lett. 1404-ben Bacchian, 1429-ben Baytam, 1480-ban Bottyán néven szerepelt az írások­ban. A 15. század elejétől a Pány családé, a 16. században a Magyi- aké és a Tárkányiaké, majd a 17. század végéig a Tárkányi családé volt. Ezután egészen a 19. század végéig a Sennyey család birtoka volt. A községet több száz éven át kastély ékesítette, melyet a 80-as években lebontottak. Most egy ró­mai katolikus temploma van, me­lyet 1907-ben építettek és adtak át. Á közel negyven méter magas to­rony uralja a környéket. Legközelebb Ogyalla címerét mutatjuk be. Pályáztak az óvoda felújítására LECZO ZOLTÁN Két fázisban végzik el a munkálatokat, az összköltség meghaladja a 300 ezer eurót. Hőszigeteltetné a Kossuth utcai óvoda épületét a bodrogközi város vezetése, a beruházás költségeit nagyrészt állami támogatásból fe­dezné. Mórocz Péter, a Királyfielme- ci Városi Hivatal területfejlesztési részlegének szakelőadója lapunknak elmondta, a teljes hőszigetelés 335 988 euróba kerülne, ám a környezet­védelmi alapból erre a célra legfel­jebb 200 ezer euró igényelhető. A te­lepülés vezetése ezért úgy határozott, a munkálatokat két fázisban végzi el. A városnak a költségek 5 százalékát, 10 447 eurót kellene állnia. A fejlesz­tést legkésőbb 2016 augusztusáig meg kell valósítani. A beruházás má­sodik részében 118 110 euróból a fa­lakat hőszigetelnék, ám arról egye­lőre nem határoztak, hogy ennek költségeit milyen forrásból fedezik. Valószínűleg újabb pályázattal pró­bálnak pénzt szerezni. A közigazga­tásilag Királyhelmechez tartozó Fej- szésen - ugyancsak állami hozzájá­rulással - mobilóvodát szerettek vol­na elhelyezni, ám a város támogatási kérelmét elutasították. A szakelőadó tájékoztatása szerint a tervek megva­lósításáról nem mondtak le, nyáron újra pályáztak. A városban működő harmadik óvoda, a Fábry utcai is fel­újításra szoml, de ezzel kapcsolatos pályázatok még nem készültek, saját forrásból pedig a település egy ek­kora beruházást képtelen lenne fi­nanszírozni. Lengőhíd a Latorcán Az ukrán határtól mindössze 4 km-re fekvő települést egykor a Latorca és a Tice zárta közre, az idősebb lakosok még most is úgy emlegetik, hogy a falu Lelesztől egy, Ung- vártól három magyar mérföldnyire fekszik. Nevezetessége a Latorca folyó feletti lengőhíd. A vidék kincsei a nagy kiterjedésű ártéri erdők, ezek a legjobb állapotban megma­radt ártéri erdők az országban. A Latorca bal partján húzódnak, 3 km szélességben. A falunak 1910-ben 1064, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ez a szám száz év után sem változott sokat. A legutóbbi népszámlálás szerint 1256 lakosa van a településnek, közülük 1045-en magyarnak, 95-en szlováknak, a maradék 112 ember pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát, (nr) Néhány éve saját forrásból kicserélték a bejárati ajtót, a falakat újraburkolták, az előtérbe álmennyezet és új padlóburkolat került

Next

/
Oldalképek
Tartalom