Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-25 / 272. szám, szerda
www.ujszo.com | 2015. november 25. KÖZÉLET I 3 Az emberek a Közel-Keleten is elutasítják a terrort SZALAY ZOLTÁN Ott telepedett le, ahonnan mindenki menekül. Jászberényi Sándor költő, íré, haditudósító, akinek Az ördög egy fekete kutya című, részben közel-keleti tapasztalatain alapuló noveiláskötete nagy sikert aratott Amerikában is, mostanában a szíriai harctereket járja. Fő tanácsa: nem szabad, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem. Mit keres egy magyar a forrongó Eszak-Afrikában és a Közel-Keleten? Csupa olyan élethelyzetben, amikor a saját élete tudhatóan egy fabatkát sem számít? Ezekkel a mondatokkal indul 2013-ban megjelent Budapest-Kairó. Egy hadi- tudósító naplója című kötetének fülszövege. Mi vitte Önt a Közel-Keletre? Huszonöt évesen, azt hiszem, kapuzárási pánikom volt. Az egyetem utáni pár évben újságíróként dolgoztam. Egy este azt vettem észre, hogy nem tudok elszámolni két évemmel, nem emlékeztem, hogy tulajdonképpen mit is csináltam. Megrémültem, hogy ez lesz, úgy múlik majd el minden az életemben, hogy közben semmit sem láttam, semmi sem történt velem, hogy az egyetlen dolog, amit majd fel tudok mutatni, a kelet-európai „angst”, félelem lesz, amit ismertem a világról.' Konkrét rémületét éreztem napokig. Egy barátom akkor kapott állást Kairóban egy kortárs fotóművészeti intézetnél, hívott, hogy menjek ki hozzá. Mentem. O gyűlölte Kairót, a káoszt, a szervezettség teljes hiányát, engem lenyűgözött. Meg akartam érteni, maradtam. Na, nem mintha teljesen megértettem volna azóta. Ön testközelből követi nyomon a közel-keleti eseményeket. Valóban mindent felforgatott az Iszlám Állam megjelenése? El- szántabbak és felkészültebbek az Iszlám Állam harcosai, mint a többi hasonló szervezet, az Al-Nuszra Front és társai képviselői? Ha igen, honnan merítik az erejüket? Nem gondolom, hogy jó szó, hogy „elszántabbak”. Egy dzsihádista, valaki, aki az iszlám és a muszlimok védelmében fog fegyvert, reménykedik, hogy meghal a dzsihád során, mert akkor a vallás szerint azonnal a mennybe kerül. Tehát a Közel-Keleten meghalni jó, hatalmas mártírkultusz van. Az Al-Nuszra dzsi- hádistája nem különbözik az Iszlám Állam dzsihádistájától vagy az egyszerű Szabad Szíriai Hadsereg katonájától „elJászberényi Sándor szántság” tekintetében. Ami az Iszlám Államot különlegessé teszi, hogy ők egy apokalipszishívő halálszekta, tehát hitük szerint a végidőkre vonatkozó jóslatokat teljesítik be, erre pedig rá is játszanak. Az Iszlám Állam a muszli- moknak, már azoknak, akik fogékonyak az ilyen propagandára, egyrészt az utolsó kalifátust, az igazak államát kínálja, másrészt hatalmat, például az ölés hatalmát, a hódítás mámorát. Az arab tavasz csúfos bukása után elképesztően depressziós társadalmak maradtak hátra. A diktatúrák majdnem mindenhol visszaálltak, ez is sokakat terelt a szélsőséges vallásértelmezések felé. Az Iszlám Állam „ereje” azonban nem ebből fakad, hanem abból a havi 1,5 millió dollárból, amit az eladott olajbevételeik jelentenek, a fosztogatásból, váltságdíjakból, kivetett sarcokból. Ebből a pénzből rengeteg dzsihádista etethető, kifizethető. Milyen a civilek viszonya az Iszlám Államhoz a térség államaiban, például Egyiptomban, ahol Ön is él? Hogy fogadta a közvélemény a párizsi merényletek hírét? Az emberek nagy része ugyanúgy elutasítja a terrorizmust a Közel-Keleten, mint bárki más. Az Iszlám Állam, de a legtöbb iszlamista terrorszervezet is elsősorban a Közel-Keletet sújtja, nem a Nyugatot, így formák az indulatok mindenhol. Egyiptom is vívja a saját háborúját az Iszlám Állammal a Sínai- félszigeten. A párizsi merényletek ugyanúgy sokkolták a Közel-Keletet, mint a világ többi részét, nyilván mindenki elsősorban azzal foglalkozott, hogy ennek milyen hosszú távú hatásai lesznek az arab világra. Ezt ne értse úgy, hogy elmaradt volna az együttérzés. Dehogy. Egyszerűen az, ami most Párizsban történt, havi, kéthavi rendszerességgel történik meg a Közel-Keleten. Mennyire jelent mindennapos veszélyt egy európainak ma a közel-keleti tartózkodás? Csak a közvetlen háborús övezetek veszélyesek, mondjuk Szíria és Irak, vagy szélesebb térséget kell elkerülni? Értelemszerűen a háborús zónák mindenkire veszélyesek. Én a magam részéről azonban nem gondolom, hogy elmenni a kairói nagypiacra veszélyesebb lenne, mint mondjuk Párizsban a Batac- lanba. A terrorveszély jelenleg mindenhol ott van, és nagyon úgy tűnik, hogy hozzá kell szoknunk ehhez a fenyegetéshez Európában is. Meddig folytatódhat még a menekültek kiáramlása a háború sújtotta országokból? A Közel-Keletről milyennek látszik az európai migrációs krízis? A kerítés- építések és egyéb intézkedések után az országukat elhagyni készülő menekültek nem tartanak az európai fogadtatástól? Azt gondolom, hogy a menekültkrízis még eltart egy darabig, a második hullám pedig akkor fog bekövetkezni, amikor eldől, hogy ki fogja uralni Szíriát. A győztes - bárki legyen is az - bosszújától tartva ezrek fognak útnak indulni megint. A kerítésépítések eltéríthetik a menekültek útvonalát, lassíthatják ideig-óráig a bejutásukat az EU-ba, de nem tartják vissza a menekülteket. Ezek az emberek szektáriánus erőszakhoz, durva diktatúrákhoz és háborúhoz szoktak, bármi, ami ennél lágyabb, az nem tartja vissza őket. Éppen ez a legnagyobb problémája a menekültválságnak: a menekültek akkor nem fognak útnak indulni, ha azt látják, itt ugyanolyan rosszul vagy rosszabbul bánnak velük, mint otthon. Ha azonban ezt tesszük, nem leszünk Európa többé. Mondhat mindenki, amit akar geopolitikai helyzetről, szajkózhatja a szélsőjobb a baromságait, azért Éurópa mégis több egy darab földnél. Egy eszme, értékrendszer is. Ha bukik az európaiság, buknak majd vele a nemzetállamok is. Van saját módszere rá, hogy feldolgozza a sok borzalmat, amivel találkozik? Az irodalom is egy ilyen módszer? Hogy lehet tartós háborús és terrorfenyegetettségben élni a hétköznapokban? Az írás például egy ilyen módszer. Nem kell rá többet gondolnod, ha már megírtad. Egyébként amikor az ember egy háborúban, konkrét terrorveszélyben van, akkor nem igazán gondol semmire - gondolkozik helyette a vénájában keringő adrenalin. Azon gondolkodni azonban, hogy háborús és terrorfenyegetettségben élek, kifejezetten egészségtelen lenne, nem mennék ki a szobámból, ha folyton ez járna a fejemben. Ön sem gondol mindennap arra, hogy háborús és terrorfenyegetettségben él, nem igaz? Pedig abban él. Isten hozta a szép új világban, a párizsi mészárlások után. Nem tudom mi lesz rosszabb - az újabb terrormerényletek vagy a válaszok, amiket adni fogunk rájuk. Ha félelemből hozunk törvényeket, és berendezkedünk a Félelem Európai Uniójában, mindenről lemondunk, ami minket európaivá tesz. Ha félsz valámitől/valakitől, dalolva mondasz le minden szabadságodról a biztonságodért cserébe, ez pedig totalitárius diktatúrákhoz vezet. Ez történt a második világháború elején Európában, ebben semmi új sincs. Ezért kell úrrá lennünk a rettegésünkön. Olcsóbb lehet az egyiptomi nyaralás DEMECS PÉTER SZABÓ LÁSZLÓ Pozsony. Nemcsak az Egyiptomba, hanem a Franciaországba érkező turisták száma is jelentősen visszaesett az elmúlt hetek terror- támadásait követően. Az Iszlám Állam terroristái alig egy hónapja robbantották fel felszállás után, a Sínai-fél- sziget felett az orosz Koga- limavia légitársaság repülőgépét, nem sokkal később pedig a francia fővárosban gyilkoltak. Míg Európa számos országából ezrével mondták le az egyiptomi nyaralásokat, a szlováldai és magyarországi turisták nem estek pánikba. Oroszországban és Nagy- Britanniában az összes egyiptomi nyaralást törölték, a német turisták jelentős része is visszamondta a már megvásárolt utakat. Szlová- kiai utazási irodáknak jelenleg nincsenek klienseik Egyiptomban, néhányuk még decemberre, januárra kínál egyhetes vagy tíznapos utakat az országba, ezek iránt állítólag továbbra is változatlan az érdeklődés. ,A 2016-os nyári szezon kínálatába is besoroltuk Egyiptomot” - nyilatkozta érdeklődésünkre Jana Zed- níková, a Satur szóvivője. A magyarországi Kartago Tours utazási iroda sem tapasztal visszaesést, az egyiptomi utak közül december elejéig szinte mindegyik tele van. Igaz, ők nem a Sínai-félszigeten lévő Sarm es Sejkbe, hanem Hurghadába indít charteijá- ratokat. Hajducsi Tamás, a Kartago Tours marketing- vezetője szerint előfordulhat, hogy sokan majd csak az utolsó pillanatban döntenek, és akkor Egyiptom is szóba jöhet, ha addig semmi rendkívüli nem történik az országban. De ha csökken az az egyiptomi utak ára, akkor az elpártolókat pótolják azok, akik az olcsó árak miatt választják Egyiptomot. Európában más a helyzet, Franciaországba ugyanis túlnyomóan önállóan utaznak az emberek, kisebb számban vannak azok, akik utazási irodán keresztül mennek egy hétvégi párizsi kirándulásra. így nehéz pontosabban felmérni, hány ember mondja le a párizsi merényletek után az utat. A repülőjegyek árusításával foglalkozó pelikan.sk portálon a merényletek után a foglalások ötven százalékát lemondták. Az utazási irodák képviselői bíznak benne, hogy amint normalizálódik a helyzet, a turisták is visszatérnek Párizsba. Idén is elküldhetitek a Jézuskának legtitkosabb vágyaitokat és rajzaitokat Leveleiteket a 999 99 Ježiško címre várja A Slovenská pošta idén rendezi meg a közkedvelt Karácsonyi posta (Vianočná pošta) 17. évfolyamát, amelynek révén Szlovákia és a világ gyermekei, de akár felnőttek is elküldhetik a Jézuskának „titkos" vágyaikat. A Karácsonyi posta otthona egy falucska, Frivaldnádas (Rajecká Lesná), itt található a Jézuska hivatalos postafiókja is. Ide gyűjti a Jézuska az év folyamán beérkező leveleket, és karácsonykor válaszol rájuk. Hogyan küldjünk levelet a Jézuskának? A bélyeggel ellátott borítékot a postaládába kell bedobni, vagy a legközelebbi postán fel kell azt adni. A kívánságok megírására a gyerekek és felnőttek az előre megcímzett, Ježiško 999 99 címmel ellátott ingyenes képeslapokat is használhatják, amelyek bármelyik postahivatalban a rendelkezésükre állnak. Fontos, hogy a levélre fel legyen tüntetve a cím, hogy a Jézuska és segítői pontosan tudják, hová küldjék a választ és az apró ajándékot. A Jézuska Braille-írással is válaszol Az elmúlt 16 év során több mint egymillió-négyszázezer levél érkezett a Jézuska szlovákiai címére. Levelek százai érkeznek külföldről is, főleg Csehországból, Németországból, Angliából, vagy Oroszországból. A Jézuska ugyanis válaszol a külföldi vak és gyengén látó gyermekek leveleire is, Braille-írással. A karácsonyi bélyeget a világbajnok kerékpárversenyző, Peter Sagan keresztelte Minden rajz, ami a Jézuska címére érkezik, bekerül a versenybe. A győztes rajz lesz a Slovenská pošta filatéliai termékeinek új témája. Az idei karácsonyi bélyegen egy gyermekrajz, egy karácsonyi ponty szerepel. A rajzocska a Rozmarínová Alapiskola diákjainak kollektív művéből származik, akik a legszebb karácsonyi rajz címért folyó verseny keretein belül küldték el a Jézuskának közös alkotásukat - a 24 darab A3 formátumú rajzot. Ezt a különleges, gyermekek által megalkotott postai bélyeget „Karácsonyi posta 2015" néven (Vianočná posta 2015) november elején, Frivaldná- dason (Rajecká Lesná), a világbajnok kerékpárversenyző, Peter Sagan keresztelte Tomáš Druckerrel, a Slovenská pošta vezérigazgatójával. www.vianocnaposta.sk RE 150683
