Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-23 / 270. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2015. november 23. RÉGIÓ I 3 Nemzetközi konferencia az Esterházy-kastélyról SZAKÁL KINGA Jozef Koppért az Esterházy kastély mentésinek történetérél beszél. GALANTA Nemzetközi konferenciát szervez a Neogótikus Kastély Polgári Tár­sulás és Galánta önkormányzata no­vember 25-én a Galántai Művelődési Központ mozitermében. A konfe­rencián az Esterházy-kastélyról és más kulturális emlékművek fontos­ságáról adnak elő hazai és külföldi szakemberek. Nemzetközi konferencia a kultu­rális műemlékek védelméről, azok előnyeiről a belföldi és nemzetközi turizmusban címmel rendeznek kongresszust a járási székhelyen. A találkozó fő célja, hogy a sikeresen megvalósított projektek által rámu­tassanak a kulturális emlékek felújí­tásából származó előnyök jelentő­ségére az idegenforgalomban, a ke­reskedelemben, szolgáltatásokban, a foglalkoztatottságban és a városfej­lesztésben. Külföldi és szlovákiai szakemberek segítségével szeretnék ráirányitani a figyelmet a műemlék­felújítás előnyeire, valamint a törté­nelmi ingatlanokba való beruházás gazdasági vonatkozásaira. „Olyan véleményekkel találkozunk, hogy sok polgár lényegtelen, mi több, fe­lesleges beruházásnak tartja a felújí­tást, amely a városoknak csak to­vábbi költséget és gondot okoz” - olvasható a közleményben. A program délelőtti részében a Szlovák Köztársaság Műemlék- védelmi Hivatalának igazgatója, Katarína Košová beszél a felújítá­sok hozadékairól. Három előadás az Esterházy-kastélyról szól. Irene Huditch a kismartoni (Eisenstadt) kastélyról beszél Történelmi örök­ség mint turisztikai faktor - Esély vagy strukturális korlátozó tényező? című előadásában. Ezt követően Vi­zi István a fertődi kastélyról, a kul­turális örökségről és annak gazda­sági értékeiről, majd Áldozó Tamás a pápai Esterházy-kastély értékőrző felújításáról tart előadást. Délután Rostislav Koštial Ki itt a polgármes­ter? címmel beszél arról, milyen kérdéseket tesznek fel a turisták az elhagyatott műemlékek láttán. A program végén a galántai Esterházy-kastély megmentésének történetéről tart előadást Keppert József, a Neogótikus Kastély Polgá­ri Társulás elnöke. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Befolyásolják a párizsi esemónyek abban, hogyan választ úti célt? Felmerül önben, hogy valamelyik európai nagyváros felé vegye az irányt? Takács Zoltán: Ha tehetem, inkább otthon maradok. Bicskei Kornél: Nem lehet féle­lemben, rettegésben élni. Ha alkal­mam lenne rá, most azonnal indul­nék bármelyik európai nagyvárosba. Nem szabad hagyni, hogy minden­napjainkra rányomja a bélyegét a terror, mert ez a cél. Kázmér Katalin: Igen, mennék. Pszota Dániel: Bárhová, csak Pá­rizsba nem. , Bóka Tamás: Holnap repülök Dublinba. Persze, van bennem félsz, de nem lehet rettegésben élni. Az nem élet. Igyekszem bízni a buda­pesti és dublini repterek biztonsági rendszereiben. Póda Péter: Nagyon is meg kell gondolni, hova megy az ember ma­napság! Közel-Kelet? Egyiptom, ne adja Isten, Szíria? Nem egyszerű a dolog, viszont már Nyugaton sincs biztonság! TánczosBuday Mária: Én hiszek abban, hogy minden embernek meg van írva, hogy mikor és meddig, de én most nemcsak Párizst, hanem a többi nagyvárost is kerülném. Szilvási Marcella: Én ma voltam vonattal Pozsonyban, visszafelé a közelemben ült egy arab kinézetű férfi. A lábánál nagyobb méretű notebooktáska volt. A víz akkor vert ki, amikor elkezdett telefonál­ni, természetesen nem szlovákul, sem magyarul. Azután meg a Sam­sung note típusú mobilján az útvo­nalat nézegette, meg valamilyen térképet böngészett. Nekem meg csak kattogott az agyam és működött a fantáziám. Még SMS-t is írtam a férjemnek, biztos, ami biztos. Alig vártam, hogy a vonat megálljon Galántán és végre ki­szálljak. Varga Balázs: Hétfőn indulok Spa­nyolországba, csak a francia határon kialakuló dugók miatt aggódom. Mástól nem félek. Azelőtt is történ­tek rossz dolgok a világban és ezután is fognak. Az élet nem áll meg. Kocsis Márta: Jövő héten pénteken Milánóba indulok egy hosszú hét­végére. Nem félek, lesz, ami lesz. Nem zárkózhatunk be otthon. Szabó Béla: Én egyik nagyvárosba se mennék! Molnár György: ...vigyázó sze­metek Párizsra vessétek... Boráros Görcs Anikó: Manapság az emberek többsége kétszer is meggondolja, hogy hová is utazzon. Bár nem szabad félelmet mutat­nunk, hiszen ők jöttek a mi orszá­gunkba. Kucsera Tamás: Már jó előre le­foglaltam az utat. Bárhol megtör­ténhet a baj. Nem kell hagyni ma­gunkat megfélemlíteni. Fügedi Zsolt: Decemberben kocsi­val megyünk Manchesterből Calais-Bergues-Brüsszel-Frank- furt-Prága-Pozsony útvonalon ka­rácsony ózni a Felvidékre és Buda­pestre. Január elején Ausztrián ke­resztül vissza. Nem az első utunk, és nem is az utolsó! Örzsik Ödön: Nem kell félni, ezek pont azt akarják, hogy az emberek otthon maradjanak és kivéreztessék a nyugati gazdaságokat a turizmus tönkretélevél. Mi a teendő, ha visszaélnek a személyes adatainkkal? Kétségtelen, hogy a Facebook közösségi háló összehozta az embereket a virtuális világban, és számos lehetőséget kínál az információmegosztásra, véle­ménynyilvánításra. E nagyszerű lehetőségek mellett vannak árnyoldalai is, melyeket csak fokozatosan tudatosít a felhasz­náló. Megemlíthetem közülük az internetes függőséget, a zak­latást és a személyes adatokkal való visszaélést. Ez utóbbira a Snowden-botrány kirobbaná­sakor derült fény, mely szerint állítólag a cég felhasználói ada­tokat szivárogtat ki az amerikai hírszerző szolgálatnak. A sajtó­ban aztán feltűnt Max Schrems osztrák aktivista, aki megkezdte szélmalomharcát a hatalma­sokkal. E küzdelem jogi vonat­kozásairól szeretnék többet megtudni, például azt, miért Ír­országba ment pereskedni, mit sikerült eddig elérnie és mi is az a Safe Harbour. 2008-ban az akkor még joghall­gató fiatalember Facebook fel­használóként panaszt tett az íror­szági adatvédelmi hivatalnál, mert a Facebook az Egyesült Ál­lamokba továbbította a szemé­lyes adatait anélkül, hogy azok megfelelő védelme biztosítva lenne. A személyes adatokkal való visszaélésre nem kevesebb, mint huszonhárom beadványt tett az ír felügyelő hatóságnál. Panaszával azért fordult az ír hi­vatalhoz, mert a Facebook Inc. amerikai illetőségű társaságnak dublini székhelyű leányvállalata is van. Az pedig uniós adatkeze­lőként köteles megtartani az amerikai szemszögből ugyancsak szigorú európai adatvédelmi elő­írásokat - nem csak az ír adójog­ból fakadó előnyöket élvezheti. A Facebook Ireland Ltd. az eu­rópai felhasználók által a Face- bookra feltett adatokat részben vagy egészen az Egyesült Álla­mokban levő szerverekre továb­bítja, ahol azokat különböző mó­don kezelik. Max Schrems beadványai közül kiemelném azt a sérelmét, hogy a Facebook a felhasználó tudta (és beleegyezése) nélkül nagy mennyiségű személyes adatot tárol róla. Az adatok nagy részét ákkor sem semmisíti meg a rend­szer, ha a felhasználó a közösségi oldalán törli őket. A cég ugyanis a célzott reklámok révén jelentős hasznot húz a felhasználói ada­tokból. Annak a gyanúja is fenn­VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL áll, hogy különféle technikai megoldások útján, mint amilyen a PRISM-program is, a közösségi oldalra feltett személyes adatok­hoz hozzáférhet az NSA nemzet- biztonsági ügynökség és egyéb amerikai hatóságok is. Az ír adatvédelmi hivatal azon­ban nem kívánt érdemben fog­lalkozni a panasszal. Azzal ér­velt, hogy az Európai Bizottság 2000. július 6-án hozott határo­zatában megerősítette, hogy az úgynevezett biztonságos kikötő (Safe Harbour) rendszeren ke­resztül az Egyesült Államok megfelelő szintű védelmet nyújt az európai polgároknak Ameri­kába továbbított személyes adatai számára. Max Schrems csapata azonban nem hagyta magát le­rázni, bíróságra vitte az ügyet. Az ír legfelsőbb bíróság pedig az előzetes döntéshozatali eljárás­ban az Európai Unió Bíróságát is bevonta a döntéshozatalba. A C-362/14-es ügyszám alatt fo­lyó ügyben 2015. október 6-án született ítélet, mely hatása az unión túlra is kiterjed. A bíróság ugyanis egészében el­törölte az Európai Bizottság Safe Harbour határozatát, és arra kö­telezte az ír felügyelő hatóságot, hogy vizsgálja meg, sérültek-e az adattovábbítás során Schrems jogai, (folytatjuk) November 26-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ Előadást tartanak a kismartoni, a fertődi, a pápai és a galántai Esterházy-kastélyról (Bartalos Éva felvétele) Is ** pii .72 fS 1 US u Hátrányos helyzetben a hazai állattenyésztők Fehéijedús takarmányt a kismalacoknak Nem kezdenék újra a hazai sertéstenyésztők Biztosítsuk az optimális hőmérsékletet állatainknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom