Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-03 / 254. szám, kedd

www.ujszo.com I 2015. november 3. KULTÚRA 117 Van-e visszaút? Marko Škop első nagyjátékfilmje, az Eva Nová az utóbbi évek egyik legerősebb szlovák mozija, kiemelkedő színészi alakításokkal Emília Vášáryová teljes lelki kitárulkozással, mellbevágó őszinteséggel, zse­niális alakítással kelti életre a mellőzött idős színésznőt, Éva Novát (Fotó: asfk) A dokumentarista Marko Škop először forgatott nagyjátékfilmet. Az, hogy eddig dokumentumfilmeket készített, csak előnyére vélt Eva Nová című első mozifilm­jének, amely abszolút autentikus világot, minden részletében átélhető, életteli történetet tár a néző elő. Az autentikusságot, az életszagú valószerüséget a tiszta stílussal, a tárgyiasságra törekvéssel, a lényeg­re törő dialógusokkal, a realisztikus környezettel és kosztümökkel, a le­csupaszított hangzással (egyetlen zenei betét van a filmben), a vissza­fogott, szinte civil színészi játékkal érik el az alkotók. „Két fontos dolgot szerettem volna megfogalmazni, illetve megmutatni a filmben - mondja Marko Škop. - Mindig is foglalkoztatott azoknak a sorsa, akik eljutottak a csúcsra, élvez­ték a közönség szeretetét, aztán va­lamiért elkezdtek lefelé csúszni, majd eltűntek a süllyesztőben. Eva Nová, az egykori díva személyében egy ilyen figurát állítottam a fókuszba. A másik dolog, amire szintén az ő sze­mélye által akartam példát mutatni, vajon hogyan folytatódnak a gyere­kekben a szülők. Mennyire örökletes a szülők »bűne«, ebben az esetben az alkoholizmus.” Eva Nová (Emília Vášáryová), a korosodó színésznő harmadszor lép ki az alkoholelvonó intézet kapuján. Benti társaitól az ismert bibliai idé­zettel búcsúzik: Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt min­den akaratnak. Ebbe a nemes igaz­ságba kapaszkodva hiszi, hogy az ő életében is eljött az idő, amikor még változtathat emberi, főleg rokoni­családi kapcsolatain, és talán romok­ban heverő szakmai karrieijét is új­raépítheti. Egy éjszakát tölt panelházi lakásá­ban, ahol sok dolog emlékeztet régi színészi csillogására, és sok minden utal alkoholista előéletére, egyben ri­FILMKOCKA Eva Nová Színes szlovák-cseh filmdráma, 2015,90 perc ■ Rendező: Marko Škop ■ Forgatókönyv: Marko Škop ■ Operatőr: Ján Meliš ■ Kosztümtervező: Gadus Erika ■ Szereplők: Emília Vášáryová, Milan Ondrík, Varga Anikó, Gabriela Dolná, Žofia Martišová, Ľubomír Gregor, Dušan Jamrich, Jaroslava Sisáková, Valéria Furješová A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. deg magányára. Másnap vonatra ül, és elutazik vidékre, a régi szülői, családi házba. Itt él idős lánytestvére, Manka (Žofia Martišová). Vele lakik Eva fia, Ďoďo (Milan Ondrík), annak felesé­ge, Helena (Varga Anikó) a gyerme­keikkel. Évát nem látják szívesen. Dod’o durván közli vele, menjen vissza oda, ahonnan jött. Eddig se volt az anyja, a hímév miatt eldobta, Manka fogadta be és nevelte fel. Eva Nová felbukkanása még na­gyobb feszültséget vált ki a kis csa­ládban azután, hogy Manka hirtelen elhalálozik. Ďoďo ki akarja forgatni anyját az örökségéből. Nyilatkoza­tot akar aláíratni vele, amelyben le­mond a házról. Csak Helena áll Éva mellé, mert megelégeli Ďod’o ag­resszivitását, amit az alkohol vált ki a férfiból. (Helena látja, Ďoďo nem különb, mint az anyja, nincs erkölcsi alapja az elutasító viselkedésre.) Éva vergődik család és karrier kö­zött. Újra a szakadék szélére kerül... A durva elutasításból fakadó gyil­kos, gyűlölködő indulatok mérkőz­nek meg a megbocsátásért, az elfo­gadásért esdeklő vezeklő alázattal. Kemény, torokszorító, mélyen em­beri, lélekbe maró történetet mesél el Marko Škop. Emília Vášáryová tel­jes lelki kitárulkozással kelti életre a mellőzött idős színésznőt és a szen­vedő, vezeklő anyát. Milan Ondrík mély átéléssel hozza a taszító, fele­ségét, gyermekeit terrorizáló alkoho­listát. Sértett lélek, aki szeretethiány- tól szenved, s durva kitörésekkel lep­lezi gyengeségét. A Helénát alakító Varga Anikó természetes szöveg- mondással, naturális eszközökkel, visszafogott indulatokkal, majd egy katartikus robbanással (a medencés jelenet) finoman megrajzolt érzelmi ívet teremt, díjesélyes alakítást nyújt. Várhatóan nagy közönségsikere és kedvező szakmai fogadtatása lesz a filmnek. Erre utal az is, hogy az Éva Nová Torontóban elnyerte a FIPRESCI-díjat. 25 éve fúj a Keleti Szél JUHÁSZ KATALIN Ahazánkban is népszerű multiinstrumentalista világzenósz, Miquéu Montanaro nemzetközi projektje, a Vents ď Est - Keleti Szál idén huszonöt éves. Ennek örömére a francia mester a héten három szlovákiai helyszínen is fellép népes csapatával. A körút Pozsonyban, a Szlovák Rádió 1-es stúdiójában kezdődik november 6-án (pénteken) 18 óra­kor. Szombaton Diószeg következik (TI Inovatech, 19.00), vasárnap 19 órakor pedig a párkányi művelődési házban lép színpadra a nemzetközi szupergrupp. A magyar feleségének köszönhe­tően hibátlan magyarsággal beszélő Miquéu Montanaro az etnikai ihletésű zenélés európai vándora. Bár gyökerei a provanszál muzsiká­hoz kötik, nem ismer határokat, ott­honosan mozog Kelet-Európa zenei hagyományaiban, de Afrikában és a Távol-Keleten is gyakran megfor­dul. Egyik fő műve, a Vents d’Est, egy folyamatosan megújuló zenei produkció, amely a dél-európai és az észak-afrikai népek folkzenéjének sajátos ötvözete a közép-európai népek zenéjével, valamint dzsessz- elemekkel színesítve. A Vujicsics Együttes már önmagában egy kis olvasztótégely: a népzene, a dzsessz, a kortárs zene elemeit felhasználva a szerb, a horvát és a magyar folk­lórból merít. Szerepel a produkció­ban az egykori Ghymes-tag, a sza­xofonos Buják Andor, Béhr László cimbalmos, valamint Miquéu Mon­tanaro fia, Baltazar is, akiből mára virtuóz hegedűművész lett, és aki két évvel ezelőtt édesapjával duóban mutatkozott be nálunk. A koncert igazi meglepetése azonban Nina Montanaro, a „mester” lánya, aki énekelni fog. Miquéu Montanaro egyébként mindenütt büszkén hangoztatja, hogy az okcitán kisebbséghez tarto­zik. Ez a népcsoport főként Dél- Franciaországban él, a nyelvet azon­ban már kevesen beszélik. Talán eb­ből a kisebbségi sorsból is adódik, hogy Montanaro nyitott minden nemzet kultúrájára és zenéjére. A kollégákkal való találkozásait zenei sokoldalúsága teszi még könnye­debbé, hiszen nemcsak fuvolázik és tamburindobon játszik, hanem sza­xofonozik, tangóharmonikázik is. A Vents d’Est pozsonyi, diószegi és párkányi fellépésén rajta kívül kilenc zenész lesz a színpadon. A koncertek a Minorma Polgári Társulás szerve­zésében valósulnak meg. RÖVIDEN Lipcsey-kiállítás Budapesten Budapest. Az idén hatvanéves Lipcsey György szobrászművész Csend-Élet című kiállítását Buda­pesten is bemutatja a Nemzetstra­tégiai Kutatóintézet. A válogatás­ban - amelyet az elmúlt hónapok­ban Dunaszerdahelyen és Po­zsonyban is láthattak az érdeklő­dők - társadalmi-történelmi té­mákra reflektáló szobrok és válto­zatosan kidolgozott dombormüvek szerepelnek. A Dunaszerdahelyen élő és alkotó Munkácsy-díjas művész Romtomy ok-sorozatának darabjai elhagyatott objektumok látszatát keltik, míg a Csend-Élet című sorozat geometrikus for­mákból építkezik. A kiállítást a budapesti Forrás Galériában (Te­réz kit. 9.) november 5-én (csütör­tök) 18 órakor nyitja meg N. Mé­száros Júlia művészettörténész. Közreműködik: Fekete Jenő blueszenész. (ú) Lipcsey György (Fotó: Somogyi Tibor) Beszélgetés Drogomén Györggyel Fülek. AKoháry téri Európa bár­ban november holnap 16 órától az egyik legelismertebb kortárs ma­gyar íróval, Dragomán Györggyel találkozhatnak az érdeklődők. A beszélgetés középpontjában a szerző Máglya című, tavaly meg­jelent regénye áll majd, de szó esik korábbi és újabb köteteiről is. Az erdélyi származású Dragomán György műveit, melyekben a közép-európai diktatúrák eleve­nednek meg, több mint harminc nyelvre fordították le. Munkássá­gát József Attila-díjjal, Déry Tibor-díjjal és Márai-díjjal ismer­te el a szakma, 2014-ben ő lett Magyarországon az év írója. Az estet Mizser Attila költő, iroda­lomtörténész, a Palócfold főszer­kesztője vezeti. 09 A hontalanság emlékeit keresik Pozsony. Hetven éve ért véget a második világháború és hetven éve kezdődött a csehszlovákiai magyarság történetének legtragi­kusabb periódusa. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma egy modem, interaktív kiállításon szeremé bemutatni a jogfosztott- ság és a hontalanság éveit. A mú­zeum a célból, hogy a tárlat anya­gát autentikus dokumentumok és tárgyi emlékek képezzék, orszá­gos gyűjtést és digitalizációs kampányt indít. A projekt célja a második világháborút követően a szlovákiai magyarok sorsával kapcsolatos, még fellelhető tárgyi emlékek, dokumentumok, sze­mélyes emlékek, családi ereklyék összegyűjtése és azok digitalizá­lása. Érdeklődni lehet e-mailben (sipos@snm.sk) vagy telefonon (+421/2/20491257). (k) Ismét keresik az év legjellemzőbb szavát Budapest. A TINTA Könyvkiadó internetes szavazáson idén is várja a javaslatokat azokra a szavakra, amelyek a beküldők szerint a leg­jobban jellemzik a 2015-ös évet. Az elmúlt hat évben mindig szere­pelt a listán a szegénység, a ha­zugság, a remény, a válság, a kilá- tástalanság, a munkanélküliség és a korrupció. A 2009-es évet azon- banaHlNl és az influenza jelle­mezte leginkább, 2010-ben a vö­rösiszap és az árvíz, 2011 -ben a végtörlesztés és a devizahitel, 2012-ben az okostelefon és a QR- kód, 2013-ban a szelfi és a táb­lagép, 2014-ben ismét a szelfi és az intemetadó lett a legtalálóbb szó. Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó vezetője szerint az elmúlt hat év­ben megjelenő lista szavai a nagy történelemkönyveknél is ponto­sabb korrajzot festenek egy-egy évről, hiszen a szó a mindennapi élet tükre. A 2015. év szavaira de­cember 31 -ig a www.tintakiado.hu oldalon lehet szavazni. Az eddigi javaslatok között például a szelfi- bot és a kerítés szerepel. (ú) Megkezdődött a hollywoodi díjszezon Los Angeles. A Hollywoodi Filmdíjak átadásával megkezdő­dött a filmes díjak idei szezonja: a vasárnap esti Beverly Hills-i gála díjazottjai között volt Carey Mul­ligan, Will Smith, Ridley Scott és Tom Hooper is. A brit Mulligan A szüfrazsett című drámában nyúj­tott alakításával érdemelte ki a legjobb színésznőnek járó elisme­rést, Will Smith pedig az Agyráz­kódás című film főszerepéért ve­hette át a legjobb férfi színésznek járó díjat. A megtörtént esetet fel­dolgozó alkotásban Smith egy törvényszéki patológust alakít, aki először diagnosztizálta a CTE ne­vet kapott, idővel visszafordítha­tatlan leépülést okozó agykároso­dást az amerikaifutball-játékosok- nál. Ridley Scott a Mentőexpedí­ció című sci-fiért kapott produceri díjat. A legjobb rendező az Oscar- díjas Tom Hooper lett A dán lány című, transzszexualitással foglal­kozó drámájával. A filmben fő­szerepet játszó Alicia Vikander a legjobb feltörekvő színésznő díját kapta. (MTI) Carey Mulligant A szüfrazsettben nyújtottalakításáértdíjazták (Arch)

Next

/
Oldalképek
Tartalom