Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-19 / 267. szám, csütörtök

KERT jO R ÚJ SZÓ 2015. november • www.ujszo.com Díszker-t | Szerkezetük nagyon egyszerű: a függőleges léceket két helyen, fönt és lent egy vízszintes léchez szegeljük, vagy egy hosszában ketté­hasított rönkhöz. 2-3 méterenként ássunk a földbe stabil támoszlo- pokat, ezekre erősítjük a már összeszegelt ke­rítéselemeket. Ha nem akarunk betonalapot készíteni a kerítésnek, a tartóoszlopokat a földbe is süllyeszthetjük. Előtte azonban a föld alá kerü­lő rész felületét égetéssel elszenesítjük, ami meg­óvja a korhadástól. DRÓTKERÍTÉS A drótkerítés az egyik leg­olcsóbb megoldás. Kez­detben ugyan kissé kopár hatása van, de ha tövébe gyorsan futó hajnalkát vagy díszbabot ültetünk, a kopárságot rövid idő múltán virágtengerré va­rázsolhatjuk. SÖVÉNYEK Kertünk határolásának a sövény is kiváló eszköze lehet. Nemcsak a kíváncsi pillantások elől rejti el kertünk részeit, hanem alkalmas búvóhelyet is nyújt a madaraknak. Ki­sebb kertekbe olyan sö­vényt ajánlunk, amelyben virágos és színes bogyó­kat hozó cserjék egyaránt vannak. Ez rendkívül változatos képet nyújt. Termésével díszít a gye­pűrózsa, a húsos som, a madárberkenye és a tűztövis, virágaival az orgona, a labdarózsa és a nyári orgona. Ha több hely is van a kertben, ér­demes olyan sövényt ül­tetni, amelyben dominál­nak az őshonos cserjék, többek közt a galagonya, a vadrózsa, a mogyoró. (Veteményeskert) Neveljünk kakukkfüvet! Antibak- , j ' teriális , ; hatása van, L t'4 erősíti az immunrend- szert, köptető, j|g|y görcsoldó, fertőzésgátló és gilisztahajtó. 4-6 évig marad JÉ egy helyen, ezért »I vetésforgón kívül íjjSj kell elhelyezni. Előveteményként leginkább a hüvelye­sek alkalmasak. A telepítést megelő­zően szerves trágyát, vagy kiegyenlített tápanyagtartalmú, komplex műtrágyát juttassunk a talajba. A vágások után, esetleg a vegetációs periódus végén az állomány szükség szerint fejtrá­gyázható. Magról és palántáról is szapo­ríthatjuk. Gyorsan növekszik. Ezt vegyük figyelembe, ha bal­konládába szeretnénk nevelni a növényt. A friss hajtásokat folya­matosan szüretelhet­jük. Alaposan vágjuk vissza, így serkentjük az újabb hajtások kialakulását. A levágott növényi részeket felhasznál­hatjuk levesekbe, sültekhez, de nagyon jól illik egyes hal- és zöldségételek mellé. Vigyázat: erős aro­mája könnyen elviszi az étel ízét, így csak kis mennyiségben használjunk a friss kakukkfűből. Leggazdaságosabb magról szaporítani. Egyetlen fűszerkert­ből sem hiányozhat a kakukkfű (Thymus vulgaris), de akinek nincs kertje, akár egy cserépbe, vagy bal­konládába is ültetheti ezt az illatos mediter­rán fűszernövényt. Talán kevesen tudják, hogy a kakukkfű és a majoránna közeli rokonságban állnak egymással, és hogy ez a remek fűszernö­vény a megfázás ellen is bevethető. Csodás aromás illatá­val gyorsan magára vonja a figyelmet, kiemeli a mediter­rán ételek ízvilágát, de emellett nagyon mutatós a teraszon, vagy az erkélyen egy balkonládába ültetve. Évelő félcserje, amely szónyegszerüen terül el, így gyakran alkal­mazzák talajtakaró növénynek is. Levelei oválisak vagy hegye­sek, szélükön kissé begörbülnek, jellegze­tes aromás illatuk és ízük van. Mivel mediterrán fű­szernövényről van szó, napos, meleg helyre, homokos laza talajba ültessük. Nagyon jól tűri a szárazságot, de a növekedési időszak­ban még érdemes rendszeresen öntözni, sziklakertbe, szegély­növénynek is alkalmas. Erős aromája gyorsan elűzi a kártevőket, így megvédhetjük a zöldségágyásokat, ha a szélére kakukkfüvet ültetünk. A növények kezdeti lassú fejlődése miatt szabadágyi palánta­nevelést alkalmaznak. Ehhez a magot októ­ber végén vagy kora tavasszal (március közepén) vethetjük el 25-30 cm sortávol­ságra, 0,5-1 cm mé­lyen. Csírázása alatt rendszeres öntözést igényel. Az 5-7 cm magas, fejlett gyökerű palán­tákat május végétől ültethetjük állandó helyükre, kettesével- hármasával 50 x 25 cm sor- és tőtávol­ságra. A kerti kakukkfű a telepítés évében egy­szer, a további évek­ben kétszer (esetleg háromszor) takarítha­tó be. Az első vágásra a virágzás kezdetén, a későbbiekben pedig akkor kerül sor, ha a hajtások elérik virág­záskori hosszukat. Napsütéses időben, a fásodó részek felett történjen a vágás. A túl mélyen, ill. túl későn vágjuk, az állo­mány kifagyhat, (f-s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom