Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-19 / 267. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2015. november 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A támadások kiagyalója Kelet-európai muszlim paranoia SZALAY ZOLTÁN V an az a vicc a kelet-európai paranoiásról, aki azt hiszi, hogy üldözik - és tényleg. Mostantól újra lehet fogalmazni a poént, a Szlovákiában élő muzulmánokra vonatkoztatva, akiket eddig esetleg csak gyanakvó tekintetek követtek egy-egy iszlamista terrorakció után, a hétvége óta azonban már deklaráltan titkosszolgálati megfigyelés alatt fognak állni. Minden egyes muzulmán, ahogy azt Robert Fico kijelentette. Itt kezdődik azonban a bonyodalom. Vajon ki számít muzulmánnak? Aki annak vallja magát? Akinek a szülei muzulmánok? Aki muzulmán szokások szerint él, megtartja az ünnepeket, a böjtöket? Aki tud idézni a Koránból? Vagy aki olyan „mu- zulmánosan” néz ki? Aki kikölcsönzi a könyvtárból a Koránt, mostantól számítson rá, hogy lehallgathatják a telefonját, és olvashatják a mailjeit? Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy semmiféle terrorellenes intézkedést nem kellene hozni a párizsi eseményeket követően. Nyilván nem mellőzhetők a titkosszolgálati eszközök ahhoz, hogy a hatóságok kiszűijék a veszélyes elemeket, és az is magától értetődik, hogy a szélsőséges hálózatok kiterjedtek, és a terrorakciókban közvetlen szerepet nem vállaló „civilek” is érintettek lehetnek bennük. Kijelenteni azonban, hogy a muzulmánok hatósági megfigyelésre számíthatnak ezentúl, erősen hitleri retorika, és hogy a miniszterelnök szemrebbenés nélkül beszél erről, az nem csak a muzulmánokban (akárki számítson is annak) kelthet félelmet és/vagy felháborodást. Ez az intézkedés (merthogy nem csupán egy kósza kijelentésről, hanem egy, a hétvége óta érvényben lévő intézkedésről van szó) nem csupán a menekülthelyzetet mossa össze a terrorfenyegetettséggel, ahogy arra egyesek rámutattak, hanem egy totalitárius hatalmi elvet próbál le- gitimizálni, a terrortámadások kiváltotta sokkra építve. Az egész ügy pikantériája, hogy mindez épp november 17. tájékán történik, amikor az efféle módszerek feletti győzelmet ünnepeljük. Ez is milyen szépen belesimul a miniszterelnök - egy bizonyos szempontból elismerésre méltón megtervezett-politikai koncepciójába. A 2011 -ben egymaga hetvenhét embert lemészároló Anders Behring Breivik például hangsúlyosan keresztény-konzervatívnak mondta magát, mégsem vontak hirtelen sehol megfigyelés alá senkit, aki vasárnaponként templomba jár. Persze, ez kivételes eset volt, mint arra Fico is rámutatott. Meg itt nem is egy könnyen megalázható kisebbségen kellett volna példát statuálni. Azt legalább tudjuk, hogy erőfitogtatásban nagyon jók vagyunk, az pedig, hogy ennek néhányan - persze mind olyanok, akik nem érthetik ennek a földnek az ősi és megkérdőjelezhetetlen kulturális örökségét - megisszák a levét, igazán elviselhető áldozat. FIGYELŐ MTI-HÁTTÉR A 28 éves, belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud-t tekintik a francia titkosszolgálatok a Franciaország ellen az elmúlt hónapokban tervezett és meghiúsított merényletek fő kitervelőjének, őt gyanúsítják a párizsi merényletek megszervezésével is. A férfi az iszlám szent háborút vívó körök egyik legismertebb belgiumi figurája a közösségi oldalakon 2013 óta tapasztalható aktivitása miatt. Francia célpontok A francia hatóságok szerint meghatározó szerepe volt több meghiúsult franciaországi merényletben, köztük abban, amelyet 2015. április 19-én a Párizshoz közeli Villejuif- ben egy templom ellen egy algériai férfi akart elkövetni; majd egy koncertterem elleni meghiúsított támadásban, amelynek elkövetőjét, a Szíriából hazatért Reda Hamét augusztus 11-én vették őrizetbe; valamint a tíz nappal később, a Thalys szuperexpresszen elkövetett támadásban is. Kapcsolatban állt Mehdi Nemmouche-sal, aki 2014. május 24-én megtámadta a brüsszeli Zsidó Múzeumot. A Le Monde napilap szerint a szeptember végén a Szíriában megkezdődött francia légi csapásoknak ő volt az egyik célpontja Rakkában, az Iszlám Állam székhelyén. A belga kapcsolat Az Abu Omár asz-Szúsziként is ismert Abdelhamid Abaaoud neve a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni januári támadás utáni néhány nappal került először a lapok címoldalára. Őt tekintették a január 15-én a belgiumi Verviers-ben felszámolt dzsihádista hálózat vezetőjének. A csoport két tagját megölték a belga rendőrök, akik - telefonjaik lehallgatásának köszönhetően - a külföldi segítséggel tervezett támadás előtt egy nappal állították meg őket. A belga hatóságok - már akkor A párizsi merénylet és a hannoveri merényletkísérlet újrarajzolja Európa biztonsági térképét. Hollandé francia elnök és a francia szolgálatok most megerősítették, hogy a Charlie Hebdo óta több mint egy tucat merényletet hiúsítottak meg. A titkosszolgálatok működését rengeteg törvényi garancia övezi a fejlett demokráciákban, amelyek azt szolgálják, hogy független felügyelet nélkül ne váljanak mindenható árnyékkormánnyá, mint azt a történelem során annyiszor megtették. A friss felmérések szerint a franciák négyötöde hajlandó elfogadni szabadságjogai megkurtítását, cserébe a biztonságért. Ez a tendencia indult el 9/11 után az USA-ban is, és a nyomait csak most kezdjük feltárni: titkos CIA-gépek, kínzások végreszoros együttműködésben az európai társszolgálatokkal - azt próbálták felderíteni, hogy a hálózatnak milyen kapcsolatai lehetnek Franciaországban. Legyen egy koncertterem Az augusztusban őrizetbe vett Reda Hame hat nappal korábban Prágán keresztül tért haza egy szíriai kiképzőtáborból, Rakkából. Ő egyértelműen Abdelhamid Abaaoud-t nevezte meg annak a támadásnak a megrendelőjeként, amelyet Franciaországban kellett volna végrehajtania. Egy USB- kulcsot kapott tőle kódolt programokkal és kétezer eurót azért, hogy olyan könnyű célpontok ellen indítson támadást, mint egy koncertterem, ahol a lehető legnagyobb számú áldozatot lehet szedni. Reda Hame a kihallgatásán más merénylettervekről is vallott. „Csak azt tudom mondani, hogy nagyon hamar be fog következni a támadás. Szíriában egy valódi üzem működik, Franciaországra és Európára akarnak lecsapni” - idézte a Le Monde a titkosszolgálati források hajtására kiszemelt közel-keleti partnereknél, fold alatti börtönök, ex-lex Guantanamo és persze az el- híresült waterboarding, vagyis a fulladást szimuláló kihallgatási technika. Ezekről tudunk, és mennyi mindenről nem. Nem is lehet csodálkozni, hogy a titkosszolgálatok még az őket felügyelő szenátus tagjait is megfigyelték, és a hozzájuk eljuttatott anyagokat többszörösen átfésülték. Botrány botrány hátán, de már ezt is megszokta a közvélemény. Most Európa áll ez előtt a válaszút előtt: elkezdjük-e a fizikai kontrollt, a titkosszolgálatok hatalmának további bővítését az amerikai Patriot- törvény mintájára? Miközben rengeteg lépés van, amelyet már tegnap meg kellett volna tenni: a radikális imámok elzárását vagy kiutasítását Európából, a terrorizmus finanszírozásának következetes felszámolását, a fegyverkereskedők és terroristák kapcsolatának feltárását, a brüsszeli és más alvó sejtek felébresztés nélküli kiiktatását. Francia- ország is nyilvántartja az állambizalapján Reda Hamét. Tíz nappal később a Marokkóban született Ayo- ub El-Khazzani próbált támadást végrehajtani egy kalasnyikowal és egy pisztollyal a Thalys járatán. A férfi korábban Belgiumban járt, közvetlen kapcsolata Abdelhamid Abaaoud-val nem ismert, a hozzá tartozó belga iszlamista mozgalommal viszont igen. Hibáztak a belgák Abdelhamid Abaaoud története a francia média szerint elsősorban a belga titkosszolgálatok hibáira világít rá. A férfi 2013 elején Szíriába utazott, ahonnan még annak az évnek a végén Görögország érintésével tért haza, majd újra elutazott anélkül, hogy a belga hatóságok őrizetbe vették volna. 2014 márciusában az Iszlám Állam egyik propagandafilmjében látható, amint az általa megölt emberek holttestét szállítja egy autóval. Abdelhamid Abaaoud 2015 feb- ruáijában azzal dicsekedett egy iszlamista magazinnak, hogy problémamentesen utazgat Szíria és Belgium között. tonságra potenciálisan veszélyt jelentő személyeket, Németországnak is van hasonló listája. Ezekkel az emberekkel mi lesz? Jogállami körülmények közt a bűncselekmény kísérletéig, a konkrét előkészületig nem büntethetők. És addig? Több ezer emberről van szó. Csak Franciaország 1900 dzsihádistát tart számon saját állampolgárai között. Nem lehet mindet követni... Nicolas Sarkozy például elektronikus nyomkövetőt tenne rájuk. Ezek lesznek azok a kérdések, amelyekben Európának a következő hetekben nagyon ügyesen kell egyensúlyoznia és eltalálni azokat a hatékony, a terroristák Achilles- sarkát célzó intézkedéseket, amelyek eredményt hoznak. Másrészt vigyázni kell arra, hogy a békés muszlim tömegeket, közel 50 millió embert a 28 tagállamban, ne szeg- regáljanak úgy, hogy az tömeges radikalizálódáshoz vezethessen. Ha pedig újabb merényletek lesznek több tagállamban, úgy nagyon gyors fokozatra válthatnak az események... Folytassa, kiábrándult terrorista! Belső gondokkal küzd, vezetői félelemben élnek, és szakadozó- ban van az Iszlám Állam terrorszervezet - erről beszélt az amerikai The Daily Beast munkatársának Isztambulban a szervezetből kiugrott egyik terrorista. Az Abu Khaled álnéven szerepeltetett terrorista hosszasan beszélt az Iszlám Állam belső ügyeiről; legalábbis arról, amit ő megismerhetett. A többi között például arról, hogy a szervezet egyre jobban támaszkodik a külföldről érkező fanatikusokra, ám a vezetők tartanak is attól, hogy azok esetleg nem teljesen lojálisak. A terrorszervezet vezetőit az is aggasztja, hogy a szervezet széttöredezhet, etnikai és nemzeti hovatartozástól függően bomol- hat csoportokra. A terrorista arról is beszél, hogy a külföldi militánsokat származási országuk szerint szervezik csapatokba, mert így könnyebb a kommunikáció velük, és könnyebben is ellenőrizhetőek. Legalábbis így volt ez mostanáig. Ezt a gyakorlatot ugyanis nemrégiben, az úgynevezett Líbiai Brigád feloszlatásakor meg-- szüntették. A 750 tagot számláló, al-Battarként ismert Líbiai Brigádot ugyanis nem tartották eléggé lojálisnak az Iszlám Állam szervezetéhez. „A Líbiai Brigád tagjai az Iszlám Állam szerint lojálisabbak voltak az emírhez, mint magához a szervezethez” - állítja Abu Khaled. Az emír egyébként nem más, mint Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője, akit kalifaként is emlegetnek. A külföldi harcosok iránti bizalmatlanság miatt az Iszlám Állam vezetői úgy döntöttek: vegyes csapatokat szerveznek, így az egyes csoportokban sokan kommunikálni se tudnak egymással, ugyanis nem beszélnek arabul. Az interjúban - amelynek csupán az első részét publikálta a The Daily Beast - Abu Khaledről csak annyi derül ki, hogy szíriai, nem fiatal fanatikus, hanem középkorú, tanult, több nyelven beszélő férfi, aki önként csatlakozott a terrorszervezethez. Ennek okáról azt mondja: Amerika miatt tette, az amerikai politika szerinte Iránnal és Oroszországgal együtt hatalomban tartja az alavita kisebbséghez tartozó Bassár el-Aszad szír elnököt, s ő ez ellen akart küzdeni. „Ám egyfajta kalandvágy is volt ez” - teszi hozzá. Saját bevallása szerint miután rendes katonai kiképzést kapott az Iszlám Állam területén, ő képezte ki az újonnan érkező regrutákat. Kiábrándultán hagyta ott a terrorszervezetet, ugyanakkor új terror- csoportot alapított azoknak, akik szintén kiábrándultságuk miatt léptek ki az Iszlám Államból. (MTI) Abdelhamid a Koránnal és az Iszlám Állam fekete zászlajával. Szeret kérkedni az interneten. (Face book) Felmásztunk a borotvaélre
