Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-18 / 266. szám, szerda
121 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. november 18.1 www.ujszo.com Hajnalka színjátszócsoport a játék öröme a fontos A betlehemes játékok világversenyén kulöndíjat kaptak, idén Horvátországban nyaralhattak a társulat tagjai LECZO ZOLTÁN A Hajnalka színjátszócsoport a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola egyik büszkesége, ám ahogy a fotózáshoz felsorakozott, egyentrikóba öltözött színószpalántákra néztünk, rögtön látszott, hogy a gyerekek is büszkék arra, hogy tagjai lehetnek a társulatnak. NAGYKAPOS Szűcs Ágnes pedagógus, a csoport vezetője elmondta, a Hajnalka 2008-ban alakult az iskola alsó tagozatos tanulóiból. Korábban az intézményben bábcsoportot és néptánccsoportot is vezetett, de miután az irodalmi kisszínpad tagjai rendszeresen felléptek a jelentősebb egyházi és világi ünnepeken, kézenfekvő volt, hogy a szerepelni akaró és tudó gyerekekkel egy népmesét vigyenek színpadra. A Hófehérke című darabbal aztán 2011-ben beneveztek a magyarországi Kisvárdán rendezett nemzetközi gyermekfesztiválra, leginkább azért, hogy tapasztalatokat és új élményeket szerezzenek. Meglepetésükre a 14 csapat közül a második helyen végeztek, ami megerősítette őket Az alsó tagozatos tanulókból álló társulat legközelebb az Ung-vidéki Bésben áll színpadra (A szerző felvétele) abban, hogy van értelme komolyabban is foglalkozni a színjátszással. A következő években sorra mutatták be a különböző meséket: a Csipkerózsikát, majd egy Lázár Ervin által írt darab, A kislány, akit mindenki szeretett, illetve a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack következett. A csoport eddig minden évben részt vett a Latorca Menti Tavaszon, a gyermekszínjátszó-csoportok regionális seregszemléjén, s bár a továbbjutást eddig nem sikerült kiharcolniuk, ez sem a csoport vezetőjének, sem a gyerekeknek nem szegte kedvét. Szűcs Ágnes szerint őket egyébként sem a győzni akarás, hanem a játék öröme, valamint a sikeres közös munka miatt érzett elégedettség motiválja, illetve az, hogy szakmailag is fejlődjenek. A pedagógus állítja, „színészei” felszabadultabbak, nem okoz számukra gondot a nyilvános szereplés, és a közös játék során szerzett pozitív változások az idő múlásával a kommunikációjukban, színjátszócsoport Az alapítás éve: 2008 Tagok: Fuksz Réka, Hires Fanni, Jakab Nikolett, Kása Áron, Kočiš Zsóka, Kovács Lilla, Očenáš Kitti, Szabó Zille, Szatmáry Erik, Tóbiás Enikő Várad! Barnabás, Varjassy Zsófia, Jóm Lívia, Paiágyj Karina, Kočiš Bettina, Váiyi Jenifer, Csörgő Eszter, Bálint Boglárka Dóra Teper Tünde, Michalko Dániel Csoportvezető: Szűcs Ágnes illetve a viselkedésükben is megmutatkoznak. A Hajnalka színjátszócsoport eddigi legnagyobb sikerét idén érte el, amikor a betlehemes játékok világversenyén különdíjat kapott, és a csoport tagjai nyolcnapos adriai nyaraláson vehettek rész. A heti egyszeri, kétórás próbákat tartó társulat működését eddig az iskola és a gyerekek szülei is támogatták, és egyéb helyekről is kaptak segítséget. A csoportot legközelebb Bésben láthatja a közönség, és a gyerekek már készülnek az idei Latorca Menti Tavaszon sorra kerülő bemutatójukra is. Legközelebb az Új Gömör néptáncegyüttest mutatjuk be. Kőjankó - a megkövült SZÁSZI ZOLTÁN Mesés vidéken járhat, aki rászánja magát az alig egyórás gyaloglásra a városközponttól, a hétvégi házak között, a Tormás városrészen keresztül, fel a Pokorágyi Dombokra, ahol, a megkövült óriás sziklája áll. RIMASZOMBAT Homokkőből, a barlangszerüen kivésett bányaüregből kifejtett, jól megmunkálható anyagból épült és bővült évszázadokon át a Rima parti város, Rimaszombat. Geológiai különlegesség A Kőjankó, ez a látványos természeti képződmény, a Pokorágyi Dombság része egy 520 méter tengerszint feletti magasságban lévő, a víz és a szél hatására preparálódott andezitdarab, amely sokkal keményebb és ellenállóbb, mint a talpazatát képező törmelékes kőzet. A keményebb anyagú fej évezredek óra védi, takarja az alatta lévő puhább követ, az eltérő keménységű kőzetek más-más módon és gyorsasággal kopnak, így alakulhatott ki a különleges forma, amely a Rimamedencében egyedülálló. Az itt talált, kőlappal fedett, bronzkori ur- nás sírokat már a 19. század elején felfedezték és kutatták, Reuss Sámuel 1813-ban ásott ki belőlük többet, Kollár Sámuel pedig 1822-es, Rimaszombatot részletesen leíró monográfiájában a keltáknak tulajdonított, különleges ezüstpénzek előfordulásáról írt. A helyet az elmúlt fél évszázadban nem kutatták, a bő két évszázados kőbányászat miatt valószínűleg már nem is lenne egyszerű feltárni az eredeti állapotot. Szerencsére a bányászat a 20. század első harmadában lezajlott nagy városépítkezés után leállt, majd atermészet visszahódította ezt a területet. A bányaüregek azonban megmaradtak, és bennük pontosan nyomon követhető a Pokorágyi Dombok geológiai fejlődése, a mintegy 15 millió évvel ezelőtt kezdődött folyamat, amely lényeĹeqkôzeľebb Csízjürdől mulatjuk be. Tájoló A Kőjankó nevű természeti képződményt autóval a Felsőpokorágyot elhagyva, a Felsőhegymeg felé vezető útról letérve, a falutól pár száz méteres távolságra lévő réten leparkolva érhetjük el. Gyalogosan Rimaszombat központjából Tormás városrész felé bő egyórányi sétával lehet megközelíteni. A Kőjankó sziklához meredek kapaszkodó vezet. Turisztikai szolgáltatások teljes skálája Rimaszombatban vehető igénybe. gében az utolsó vulkáni tevékenységgel ért véget, bő kétmillió évvel ezelőtt. Több helyen például hosszú üregek jöttek létre a vulkáni tevékenység által elpusztított fák ágai helyén, gyakori lelet a homokkőbe préselődött ág, rügy, falevél, ami izgalmas lehet a fosszíliák iránt érdeklődőknek. A bányákból az aktív kitermelés idején azt a vulkáni hamutól megkeményedett homokkövet fejtették ki, amely aránylag jól faragható, de viszonylag könnyű, ám egy hátránya van: mivel kiváló a nedvszívó képessége, az ebből épített falak hajlamosak a nedveseóriás A Kőjankó andezit feje (A szerző felvéted désre és a mállásra, könnyen ledobják a vakolatot, ahogy azt sok helyen látni is lehet a városban. Hogy a Pokorágyi Dombok környéke évszázadok óta Rimaszombat építőanyagaként szolgált, arról a Fő téren feltárt templomalapok és a temető védőfalának anyaga is tanúskodik. Ez ugyan még nem hasított, fejtett építőanyag, hanem a Pokorágyi Dombok alatti réteken sok helyen kibukkanó, hol egészen nagy, olykor óriási méretű, hol meg szinte csak öklömnyi andezit tartalmú gömbölyű kő. Á bő húsz évvel ezelőtti térfelújítást végzők javára legyen mondva, a pótlásokhoz, kiegészítésekhez is ezt az anyagot igyekeztek használni. Tarka élővilág Miután a vulkanikus tevékenység abbamaradt, elkezdődött az erózió. A víz mindig utat talál magának, kimosta a lágyabb kőzetet, völgyeket, süppedéseket alakítva ki a terepen. Az évezredek alatt a talaj szerkezetének változása, a csapadék és a növényvilág együttes erővel különleges élőhelyet, mocsaras tavacskákat alakítottak ki. Benne vízinövények társulását. Kevesen tudják, hogy az úgynevezett Pokorágyi suvadásos tavak élővilágát egy kicsinyke húsevő növény is tarkítja, a kereklevelű harmatfu. A tavak és a Kőjankó vidéke ma legelő, kaszáló és erdő. Az egyik legszebb kirándulóhely Rimaszombat környékén.
