Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-14 / 264. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2015. november 14. I www.ujszo.com RÖVIDEN Az Iszlám Állam ölt Bejrútban Bejrút. Az Iszlám Állam (IÁ) vállalta magára azt a két öngyilkos merényletet, amelyek csütörtökön rázták meg a libanoni fővárost. Az elmúlt 25 év legvéresebb robbantássorozatában legalább 41 ember vesztette életét, több mint 180-ra tehető a sebesültek száma. A hatóságok megtalálták egy harmadik elkövető holttestét, akinek ajelek szerint nem sikerült felrobbantani a testére erősített robbanószerkezetet. Az IÁ közleménye szerint két palesztin és egy szír férfi követte el a robbantásokat. Libanonban gyásznapot hirdettek tegnap, miután csütörtökön két robbanás is megrázta Burdzs Baradzsnét - az Iszlám Állam ellen Szíriában harcoló Hezbollah egyik fellegvárát-, Bejrut egyik külvárosát. (NOL, MTI) Öngyilkos bagdadi merényletek Bagdad. Öngyilkos merényletekben legalább 23-an meghaltak és 60-an megsebesültek tegnap Bagdadban. Az elkövető az iraki főváros délnyugati részén, egy kormánypárti síita harcos temetésén hajtotta végre a pokolgépes merényletet, délután szintén egy síita negyedben robbant bomba. A támadást az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei vállalták magukra, akik kiterjedt területeket tartanak ellenőrzésük alatt Irak északi és nyugati részén, gyakran követnek el merényleteket a fővárosban. (MTI) Lecsaptak a Boko Haram táborára Abuja. A nigériai kormányerők egy rajtaütéssel 61 embert, főként nőket és gyerekeket szabadítottak ki a terroristák fogságából, akik közül négyet megöltek. A katonaság a légierő támogatásával hajtotta végre a műveletet a Boko Haram szélsőséges iszla- mista szervezet egyik tábora ellen az ország északkeleti, Bomo szövetségi államában. A Boko Haram szélsőséges iszlamista szellemű állam létrehozását szeretné kikényszeríteni a vegyes vallású Nigériában. Felkelésük 2009-es kezdete óta mintegy 17 ezer ember életébe kerültek a harcok, a menekültek száma több mint 2,5 millió. (MTI) Kormányt alakíthat Beata Szydlo Varsó. Kormányalakítással bízta meg tegnap Andrzej Duda lengyel elnök Beata Szydlót, az októberi 25-i parlamenti választásokon győztes Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányfőjelöltjét. Ezt megelőzően Szydlo telefonon beszélt Orbán Viktor magyar és David Cameron brit miniszterelnökkel. A néprajzból diplomázott, 1963-ban született Szydlo elmondta: kabinetje mindent megtesz azért, hogy a párt választási programját végrehajtsa. „Jelszavunk a munka és az alázat lesz” - tette hozzá. (MTI) Mianmar: abszolút többséget szerzett az ellenzék Pólókon, legyezőkön, poharakon, csecsebecséken mindenütt az ellenzéket diadalra vezető Aung Szán Szú Kji Nobel-békedíjas politikus képe látható (tasr/ap) Megszerezte ez abszolút többséget a mianmari parlamentben Aung Szán Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki politikus pártja, annak ellenére, hogy a hadseregnek fenntartott képviselői helyek miatt csupán a mandátumok háromnegyedére pályázhatott. Rangun. A választási bizottság közölte, hogy a parlamenti mandátumok 84 százalékának elosztása után a Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) már abszolút többségbe került a 664 fős kétkamarás parlamentben. Az alsóházban 238 mandátumot szerzett, a felsőházban pedig 110-et, ami összesen 348 képviselői helyet jelent, miközben az abszolút többséghez 329 mandátum is elegendő lett volna, mivel hét választókerületben nem volt szavazás. A végleges eredmények közzététele még várat magára, de az már mit sem változtat azon a történelmi tényen, hogy az ellenzéki párt az abszolút többség birtokában kormányt alakíthat, törvényeket fogadhat el, és saját jelöltet állíthat az elnökválasztáson, háttérbe szorítva a polgári kormányzásban részt vevő tábornokokat. Szú Kji pártjának győzelme várható volt, de kevesen számítottak a kormányzó Szövetségi Szolidaritás és a Fejlődés Pártjának (USDP) megsemmisítő vereségére: az USDP eddig csupán 40 mandátumot szerzett az NLD 348 mandátumához képest. Az eredmények jól mutatják, hogy Mianmar lakossága milyen mértékben utasítja el azt a pártot, amely minden szállal az országot 50 éven át irányító néhai juntához kötődik. Négy évvel ezelőtt a katonai kormányzat politikai átmenetet hirdetett, de olyan korlátozásokat foganatosított a négyötödös többséggel módosítható alkotmányban, amelyek a továbbiakban is szavatolják a hadsereg jelentős befolyását. Az USDP drámai veresége ezért egyelőre távolról sem jelenti a demokrácia teljes diadalát Mi- anmarban, és azt sem, hogy az NLD saját belátása szerint, az egykori juntához köthető tábornokok mellőzésével tudja majd irányítani az országot. Emellett a hadseregparancsok nevezi ki a három kulcsfontosságú, jelentős pénzeszközöket felemésztő minisztérium - a belügyi, a védelmi és a határvédelmi tárca - vezetőit. Tény viszont, hogy a hadseregparancsnok is elismerte az NLD győzelmét. (MTI) Ausztria kis kerítést húz fel Norvégia a határán akarja feltartóztatni a menedékkérőket - gyengült Merkel pozíciója MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin/Bécs. Az Európai Unió kószán áll, hogy november vágóig rendkívüli csúcstalálkozót tartson a 3 milliárd euró uniós segélyben részesülő Törökországgal a migrációs válság kezeléséről. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke biztos abban, hogy sikerül Ankarával kölcsönösen előnyös megállapodást kötni a migrációs válság kezeléséről. „Az óra ketyeg, gyorsan kell cselekedni, a schengeni övezet jövője forog kockán” - hangsúlyozta. A politikus megerősítette: regisztráció nélkül nem illetik meg jogok a migránsokat. „Ha egy mig- ráns nem működik együtt a hatóságokkal, az nem maradhat következmények nélkül, és nem választhatják meg, hogy az Európai Unióban hol szeremének menedéket kapni” - tette hozzá Tusk. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, nem elégedett a menekültek szétosztásának ütemével. Mint mondta: eddig mintegy 130 embert sikerült áttelepíteni a 160 ezerből. „Ha így megy tovább, 2101. január 1-jére fog teljesülni a cél” - közölte a luxemburgi politikus. Szerinte a bizottság kész a következő két évben 500 millió eurót biztosítani a Törökországban élő szír menekültek támogatására, a tagállamoktól pedig 2,5 milliárd euró hozzájárulásra lesz szükség. Németországnak szükség esetén egyedül ki kellene fizetnie Törökországnak a menekültek ellátására szánt uniós pénzügyi támogatást - mondta Sigmar Gabriel német alkancellár. . A németek túlnyomó többsége a kormány menekültpolitikájának hirtelen változásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Angela Merkel kancellár nem ura a helyzetnek - mutatta ki egy friss felmérés. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a német lakosság 69%-a úgy véli, a kancellár elveszítette az ellenőrzést a kormány menekültpolitikájának formálása felett. Különösen erős ez a vélemény a szociáldemokrata párt (SPD) szavazóinak körében, ahol 70% gondolja, a kancellár már nem tudja irányítani a folyamatokat. Ausztria még nem építi meg a tervezett 25 km-es drótkerítést az osztrák-szlovén határ mentén, Spiel- feldnél - közölte tegnap az osztrák belügyminiszter. Egy majdnem 4 kilométeres, 2 m magas kerítést ugyanakkor megépítenek. Johanna Mikl- Leitner belügyminiszter kijelentette: szlovén kérésre egyelőre lemondanak a korábban tervezett drótkerítés felállításáról. Jelezte ugyanakkor: azonnali előkészületeket tesznek annak érdekében, hogy szükség esetén akár 48 órán belül felállítsanak egy ilyen akadályt. Erre akkor kerül sor, ha a menekültek átengedésével kapcsolatos szlovén biztonsági intézkedések nem hatékonyak. Norvégia gyorsított eljárásban úgy akaija szigorítani bevándorlási törvényét, hogy már a határon ki lehessen utasítani az országból a védelemre nem szoruló menedékkérőket - derült ki tegnap a norvég kormányfő és igazságügyi miniszter által előterjesztetett intézkedéscsomagból. A tervek szerint a norvég parlament már jövő héten dönt a törvénymódosításról. Erna Solberg miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a norvég-orosz határon, a storskogi átkelőnél beutazók között kevesen vannak azok, akik valóban polgárháború sújtotta országból érkeznek. Sokuk ehelyett oroszországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik. „Álláspontunk az, hogy Oroszországnak át se kellene engednie azokat a határon, akik nem rendelkeznek a schengeni övezetbe szóló vízummal” - szögezte le Solberg. A skandináv ország északi részén található Storskog az egyetlen határátkelőhely Norvégia és Oroszország között. Hétfő óta 372 menedékkérő utazott be ennél az átkelőnél, mind kerékpárral érkeztek, mivel az orosz törvények értelmében tilos a gyalogos határátkelés. Sikeres volt az amerikai légi csapás és végzett az Iszlám Állam hírhedt hóhérával, a Dzsihádi Johnként ismert brit állampolgárságú Mohamed Emwazival - jelentették tegnap amerikai katonai források. Egy harci drón légi csapást intézett a terrorszervezet lefejezős propagandavideóiból ismert hóhér ellen Szíriában, az IÁ központjának számító Rákká térségében. Emwazi 2014 augusztusában szerepelt először az IÁ egyik videójában, amelyen lefejezte James Foley amerikai újságírót. Szintén ő végzett Steven Sotloff amerikai és Kendzsi Goto japán újságírókkal, Alan Henning brit taxisofőrrel, valamint a brit David Hai- nesszel és az amerikai Peter Kassiggal, akik nemzetközi segélyszervezeteket képviseltek. A férfit a volt túszok vérszomjas pszichopataként írták le. (sita/ap) Lendületben a kiírd erők Damaszkusz. Harci sikerekről számoltak be az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet ellen küzdő erők Szíriából és Irakból. A hírek kedvezően hathatnak a szíriai válság rendezéséről kezdett tárgyalások mai bécsi fordulójára. Látványos hadműveletet indítottak a kurd csapatok Eszak-Irakban, a szír határtól 30 krmre fekvő Szindzsár városánál az IÁ szervezet fegyveresei ellen: csütörtökön előbb az amerikai légierő mért csapásokat az IÁ kezén lévő területekre, majd a szomszédos Szindzsár-hegyről 7500 kurd pesmerga és jazidi (keresztény kisebbség) harcos zúdult a térségre. Az offenzíva sikeres volt, és tegnap reggelre nemcsak a környező falvakat foglalták el, hanem a tavaly nyáron elesett várost is, ahol tisztogató akciókat kezdtek. Az USA irányítása alatt álló nemzetközi koalíció illetékesei szerint nagyjából 400-550 iszlamista harcos volt a városban az offenzíva kezdete előtt. Szindzsár nemcsak azért jelképes település, mert az IÁ 2014 nyári támadása humanitárius katasztrófát okozott az ott élő, a hitükben több vallás elemeit ötvöző jazidik körében, hanem azért is, mert a dzsihádisták iraki és szíriai központját, Moszult és Rakkát összekötő főút mentén fekszik. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap úgy fogalmazott, a lendületes kurd támadás és Dzsihádi John levadászása azt üzeni, a szélsőségeseknek „tudniuk kell”, a napjaik meg vannak számlálva. A szíriai kormányerők újabb harci sikereket értek el az ország északi részén lévő Aleppó tartományban, ahol elfoglaltak egy települést és megközelítették a kulcs- fontosságú észak-déli autópályát. A hadsereg gyorsan nyomul előre, és Aleppó déli vidéke dombról dombra kerül a hatalmába. (MTI, NOL)
