Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-03 / 254. szám, kedd
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2015. november 3. I www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Továbbra sem spórol a Fico-kabinet Pozsony. Az állami költségvetés hiánya Szlovákiában október végére elérte az 1,205 milliárd eurót, ami a múlt év azonos időszakához képest 918 millió eurós, vagyis több mint 43 százalékos javulásnak számít - derül ki a pénzügyminisztérium tegnap közzétett elemzéséből. A deficit csökkenése azonban ezúttal sem a Fico-kabinet takarékoskodásának köszönhető. Épp ellenkezőleg, a kiadások csaknem 12 százalékkal nőttek a tavalyiakhoz képest, elérve a 13,229 milliárd eurót. A javulás kizárólag azzal magyarázható, hogy az állam jóval több adót hajtott be, ráadásul az uniós forrásokból származó bevételek is megugrottak. Az állami költségvetés bevételei ennek köszönhetően csaknem 24 százalékkal, 12,024 milliárd euróra nőttek. (SITA) Az állam is benne van az áfacsalásban Budapest. Magyarországon az állam is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy virágzik az áfacsalással értékesített, olcsó külföldi tejek forgalma a tejpiacon. Az Agrárszek- tor.hu elemzése szerint a magyar költségvetésből finanszírozott közétkeztetés 200-300 millió liter tejet használ fel évente, de ennek nagy része ágazati tapasztalatok szerint olyan külföldi tej, amelyet áfacsalással dobnak piacra a nagy- kereskedők. A közétkeztetésben felhasznált tejmennyiség az 1,5 milliárd literes, éves magyar tejfelvásárlás ötödét teszi ki. A szakmai elképzelések szerint jelentősen enyhítené a hazai tejpiaci válságot, ha a közétkeztetésben érintett állami vagy önkormányzati intézmények magyar tejet vennének. (ú) Bőven lesz nyersolaj 2050-ben is London. Szemben azzal az általánosan elteijedt nézettel, hogy kifutóban vannak a Föld fosszilis energiahordozó forrásai, még 2050-ben is bőven lesz nyersolaj - derül ki a brit BP olajipari konszern tegnap nyilvánosságra hozott tanulmányából. Eszerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az ár is megfizethető lesz. Az olajipari konszern szerint 35 év múlva 455 milliárd tonna olajegyenérték áll majd az emberiség rendelkezésére, mintegy húszszorosa a 2050-re prognosztizált felhasználásnak. „A meglévő és az új technológiáknak köszönhetően elegendő készletekkel rendelkezünk majd a világ elsődleges energiaszükségletének a fedezéséhez” - állítja a tanulmány bevezetőjében Bob Dudley, a BP vezérigazgatója. (MTI) aktuális középárfolyamok 1 VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7132 n Lengyel zloty 4,2532 D Cseh korona 27,097 Magyar forint 312,19 n Horvát kuna 7,5855 a Román lej 4,4383 Japán jen 133,02 Svájci frank 1,0885 □ Kanadai dollár 1,4450 n USA-dollár 1,1032 n VÉTEL ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,14-1,07 27,91-26,28 324,80-296,83 OTP Bank 1,15-1,06 28,28-25,90 323,94-296,64 Postabank 1,14-1,07 28,05-26,15Szí. Takarékpénztár 1,15-1,07 27,82-26,28 324,78-296,80 Tatra banka 1,14-1,07 27,91-26,28 323,01-298,47 ČSOB 1,14-1,08 27,79-26,41Általános Hitelbank 1,14-1,07 27,91-26,28 324,77-296,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) g üBeqjéleniklKqybntn' 5B3033O rilťft-MII ■ MIMII i TrtBfTrn QMfia ■BysÉísáiH Az Új Sió ára az 52 oldalas £C9||( 0,80 €!* rejtvényújsággal együtt »<** November 7-én újságárusoknál! Almából nincs hiány A termesztőknek nem okoz nagyfejfájást a lengyel behozatal sem Az idei almatermés szinte egész Európában jobbra sikeredett (Képarchívum) Pozsony. Almából szép termés várhaté idén, a múlt évihez képest a gyümölcs felvásárlási ára is emelkedett. A termesztők azonban nehezen dolgozzák fal az orosz embargó által okozott tavalyi károkat. Az idei szlovákiai almatermés csaknem rekordméretűre sikeredett - állítja Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Míg tavaly arra panaszkodtak a termelők, hogy az orosz embargó miatt mélybe zuhant a gyümölcs ára, addig idén elfogadható felvásárlásról beszélnek a gazdálkodók. „A termesztők számára jó hír, hogy az idei szezonban a felvásárlói árak is jobbak, mint tavaly, még ha az árak nem is érik el a két évvel ezelőtti szintet. A termesztőknek átlagosan 35-40 centet fizetnek az alma és a körte kilójáért, az üzletekben pedig 1,20-1,30 euróért kínálják, de vannak olyan helyek is, ahol ez elérheti az 1,50 eurót is” - tette hozzá Varga. Lengyel veszély A szlovákiai termesztőknek idén várhatóan nem okoz majd olyan nagy fejfájást a lengyel behozatal sem. „A lengyel almára már nem nyújtanak olyan nagy uniós támogatást, mit korábban, így ezt már nem lesznek képesek olyan dömpingáron kínálni, mint tavaly. A lengyel kivitel idén ráadásul a távolabbi piacokat - Indiát, Afrikát és a Közel- Keletet - célozta meg” - állítja Varga. A friss adatok szerint egyébként idén a nagyobb nyugati uniós tagországokban is nagyon sok alma termett, de ott a kisebb-nagyobb feldolgozók jól fel vannak szerelve. Hűtőtárolókkal, almalékészítő berendezésekkel ellátnak egy-egy terAz alma ára Szlovákiában ► 35-40 centet fizetnek az alma és a körte kilójáért a termesztőknek. ► 1,20-1,30 euróért kínálják az alma kilóját az üzletben. melói körzetet, így a termést a szokásos áron értékesítik akkor is, ha az átlagnál több termett. Számítanak a kárpótlásra A szlovákiai gyümölcstermesztésben vállalkozók nagy része a jó termés ellenére még mindig nem tért magához az elmúlt év okozta sokkból, amikor az uniós szankciókra válaszolva Oroszország importstopot vezetett be több élelmiszerre is. Ez Szlovákiában nagyjából 6 millió eurós kárt okozott az ágazatnak, aminek az állami kompenzációjára még mindig várnak a gazdák. Varga szerint ez utóbbi a károk nagyjából 10 százalékát fedezi majd. „Elsősorban azoknak a termesztőknek jelent majd ez nagyobb segítséget, akik a nagy üzletláncoknak adják el az almájukat, és akik az embargó miatt jelentős károkat szenvedtek el” - mondta Varga. Szerinte tavaly a legnagyobb gondot a lengyel és az olasz behozatal jelentette, amely miatt a szlovákiai termelők jóval az előállítási ár alatt voltak kénytelenek megszabadulni a készleteiktől. (TASR, vív) A világ országait a versenyképességük alapján rangsoroló toplistának súlyos hibái vannak. A Bloomberg hírügynökség elemzése szerint a nemzeti kormányok agyonmanipulálják a Világbank híres Doing Business listáját, amely megmutatja a befektetőknek, mely országokba érdemes vinniük a tőkéjüket. Washington. Egyes kormányok a legfontosabb nemzeti célok között tartják számon, hogy javítsák országuk helyezését a Világbank Doing Business listáján, a világ egyik legnagyobb presztízsű versenyképességi táblázatán. A cél elérése érdekében tesznek is valamit, nem is keveset, aminek az lett az eredménye, hogy a rangsor súlyosan torzítóvá vált - derül ki abból az összeállításból, amelyet Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája készített. Eltúlzott bizalom A Világbank módszerének legnagyobb hibája a napi.hu által közzétett elemzés szerint az, hogy az üzleti környezet feltérképezését nem a vállalatok tapasztalataira alapozza, hanem a kormányok politikájára. Nem annak alapján rendezi sorba a világ 189 országát (amelyek között SzloTorzít a Világbank tükre (Képarchívum) vákia a múlt héten közzétett legújabb lista szerint idén a 29. lett), hogy mi a véleményük a cégeknek a tevékenységük szabályozási környezetéről, hanem aszerint, hogy a hatóságok milyen intézkedéseket hoztak egy év alatt. Más szóval a hatóságok jó szándéka alapján alakítják ki a sorrendet. Az ünneplésre az orosz államfőnek, Vlagyimir Putyinnak van a legfőbb oka, ugyanis az államapparátus szinte száz százalékban elérte a célt, amit a Kreml ura elé tűzött. Oroszország a Doing Business rangsorban 11 helyet javítva az 51. lett, miközben az elnök 2015-re az 50. hely elérését tűzte ki célul. Oroszország négy intézkedésnek köszönhette előrelépését. Csökkentették az új vállalatok bankszámláinak megnyitásához szükséges időt; illetve az ingatlanok tulajdonosváltásának bejegyzési idejét; mérsékelték az ingatlanadót és egyszerűsítették a villamos áram bevezetésének procedúráját. A baj az, hogy ezek aligha lényeges feltételek, szemben a tipikus oroszországi kockázatokkal. „Aktívan, folyamatosan együtt dolgozunk a Világbankkal” - fedte fel a nagy titkot Igor Szuvalov miniszterelnök-helyettes. Pont így tesz a világ többi kormánya is. Nem tanulnak a hibákból Két évvel ezelőtt egy független tanácsadó testület azt javasolta a Világbanknak, hogy fejezze be az összesített mutatók készítését, és ezek alapján az országok rangsorolását. Ehelyett maradjon meg a kormányok egyes intézkedéseinek értékelésénél. Jim Yong Kim, a bank elnöke azzal utasította vissza ezt a felvetést, hogy a sorrendállítás az egyik titka a Duing Business sikerének. Lehet, hogy ez növeli a Világbank presztízsét, ami bizonyára hasznos, ám a valós üzleti környezet feltérképezéséhez ennél több kell - véli a Bloomberg publicistája. (napi.hu)
