Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-12 / 262. szám, csütörtök

HOBBI új szó 2015. november • www.ujszo.com Vadászat | XI Védekezés a veszettség ellen A novemberi vadászatokon a vadgazda építésének köszönhetően a 100 kg súlyt meghala­dó példányokkal már a farkasok sem tudnak mit kezdeni. Egyszerűen nem találnak rajtuk fogást. A disznó gondolkodás nél­kül visszatámad és olyan sérüléseket tud okozni a meggondolatlan ragado­zónak, hogy az képtelen tovább vadászni, és éhen pusztulhat. A koca kimon­dottan jó anya, malacait az élete árán is megvédi. Emberrel szemben a malacait védő koca sok­szorosan veszélyesebb és keményebb ellenfél, mint a támadó sebzett vadkan. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a disznó rend­kívül intelligens állat. A disznó párzását „búgásnak" nevezzük, és a nászban már részt vehetnek az idén tavasszal született nőnemű egyedek is. Ha vannak öreg kanok a vidéken, a fiatal kanok a szaporodásban nem rúg­hatnak labdába. A vaddisz­nó kanok kulminációs kora 6 év. A vaddisznó fegyvere az agyara, amivel a disznó lentről felfelé vág. Leg­többször csak egyszer vág oda, de mivel ezzel az egy vágással is mély sebeket szokott ejteni, a történe­lem sok vaddisznó okozta halálos balesetet tart számon. A malacait védő koca harap, kampószerű fogai sem lebecsülendők. A koca veszélyességét az is növeli, hogy nem hagyja ott az áldozatát milyen lőszert haszná­lunk. A muflon rendkívül kemény vad. A kis kalibe­reket felejtsük el. A muf­lonnak nagy pormeny- nyiség hajtotta, nehéz golyó dukál. Biztos, ami biztos. A csapatba verő­dött muflonkosok közül kiválasztani a tenyésztés­re legkevésbé alkalmas kost gyakorlott szemet igényel. Főleg akkor, ha a csapat tele van 50-60 centiméteres csigolyájú legénykékkel. AZ ERDŐ BETYÁRJA A másik titokzatos hang, amellyel a novemberben erdőt járó olvasó talál­kozhat, a vaddisznótól származik. November második felében folyik a vaddisznók párzása. A vaddisznó az erdő be­tyárja, vagy ha úgy tetszik, az erdő vagánya. Vitás ügyeit, beleértve a sze­relmi ügyeit is kizárólag verekedéssel szokta ren­dezni. Tart is tőle minden erdei állat. Az apróvaddal szemben ragadozóként viselkedik, és mindent megeszik, amit csak el tud fogni. Az őz - beleértve a felnőtt őzállományt is - fél a disznótól, és ugyanúgy riasztja, mint a ragadozók vagy az ember. A nagyobb csülkös vad megtűri ugyan a disznót, de kicsinyei nincsenek biztonságban a disznótól, és talán ez az oka, hogy ahol csak tudja, kimutatja a disznóval szembeni fenntartásait. A vaddisznó kicsinyeit malacnak, a fiatalokat süldőnek, emsé­nek, az anyát kocának, a hímet kannak nevezzük. A malacoknak minden ragadozó az ellensége, még a róka is. A süldőt elfogja a hiúz, és néha a medve is. A farkasok pedig kimondottan a disz­nókból élnek. De testfel­és gyakorlottabb vadászok figyelik a vad egészségi állapotát. Az apróvadnál novem­berben sok az elhullás, amit részben az őszi vetések pácolt vetőmagjai is okoznak. A gyakorlatban ez a vadgerléknél jelentkezik leghamarabb, de találhatunk vetőmagtól elhullott fácánt, sőt nyulat is. Ha a mada­rak begytartalma igazolja a pácolt vetőmag fogyasztását, az elhullott madarakat küldjük be a körzeti állategészségügyi szervekhez patológiai vizsgálatra. Elhullott csülkös va­dat, főleg vaddisznót minden esetben jelent­sük a helyi állatorvosnak. Szlovákia nyugati részein még nem jelezték a veszettség megje­lenését. A fertőzött Észak-, Kelet- és Közép- Szlovákiában viszont már folyik a ragadozók orális úton történő oltása, amit repülőgépes vakcinakihelyezéssel oldottak meg. A vakci­nák halszagú és -ízű csalétekcsomagokban vannak elhelyezve. Emberre, állatra teljesen veszélytelenek. Előfordulhat, hogy a repülő­gépes szórásnál kap a légi áldásból néhány városi vagy falusi peremkerület is. Itt a ku­tyák felszedhetik a csalikat, a macskák pedig egyenesen imádják őket halízük végett. Ha ilyet találunk, ne foglalkozzunk vele: teljesen veszélytelenek. A veszettséggel kapcsolatos hír az is, hogy Prágában a szakemberek veszettség kórokozójával fertőzött denevére­ket találtak, (tf) Medve a Csallóközben A medvéknek még szűk egy hónapjuk van arra, hogy összegyűjtsék a bundájuk alá a téli álmukhoz szükséges zsírréteget. Hogy ez sikerüljön, annak érdekében a mackók mindent megtesznek. Gyümölcsös kerteket, méhészeteket rabolhatnak ki, de akár újabb, számukra szűz területeket hódítanak meg, ahol találnak némi enni­valót. Ezért nem véletlen, hogy a Pozsony külvárosának számító Pozsonypüspöki ka­taszterében (a Csallóközben) is regisztrál­tak kóborgó medvét a Duna árterületéhez tartozó erdőben. A jó hír az, hogy ha med­ve téli álmot szeretne aludni, akkor embe­ri számítások szerint vissza kell vonulnia valamelyik magasabban fekvő régióba. egy harapás után, mint a kan, hanem végigharap mindent, amit ér. A disznó vadászata lehet rendhagyó, mint az alkonyat utáni és kora hajnali lesek, esetleg cser­kelések, de lehet napköz­ben is vadászni a disznót, méghozzá disznóhajtások formájában. A vaddisznó vadászható hívással is, de ez kevésbé kecsegtet sikerrel, mint például az őz vagy szarvas csalsíppal, bőgőkürttel való hívása. Ezt talán bonyolítja az a tény is, hogy a vaddisznót kevésbé befolyásolja a párzás ösztöne. A pár­zásban részt vevő vadkan nem veszti el az ébersé­gét, mint a szarvasbika, hanem végig észen van! Kiváló érzékszerveinek köszönhetően tud is ma­gára vigyázni, és a vadász csak akkor járhat sikerrel, ha a vaddisznó hibázik. A hajtás persze más. Ott a megzavart kon da, a kutyák jelenléte és táma­dása, a szagok kavalkádja, melyből a disznó képtelen kihámozni a körülötte fo­lyó történéseket - mindez a vadász malmára hajtja a vizet. A nagyöreg kanok a hajtást így is gyakran meg­ússzák ép bőrrel, mert a legritkább esetben vannak egy hullámhosszon a társas vadászatok szerve­zőivel és azok elképzelése­ivel. Nem hagyják magu­kat csak úgy megszorítani, inkább visszatörnek a hajtők, a kutyák irányába, nagy pánikot keltve azok közt. Takács Frigyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom