Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-11 / 261. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. november 11., szerda 17. oldal FÓKUSZBAN 110 óves Battyán egyetlen temploma A római katolikus templomot nem egészen 110 évvel ezelőtt, 1906 tavaszán kezdték építeni egy régi templom alapköveire. Az új templom a kezdetekben arról volt nevezetes, hogy a település paplakjában székelő püspök a régi templom pontos alaprajzát, a pápa és az akkoriban uralkodó királyok, illetve a zempléni főpapok és püspökök nevét, az új templom építészének nevét, illetve az akkoriban használatos pénzt tartalmazó lezárt szelencét helyezett el az új épületben. A templom tetőszerkezete pár hónap alatt készen volt, az építkezést 1907-ben fejezték be. Abban az évben, szeptember 15-én adták át. A templom falait gyönyörű freskók díszítik, sokan a kassai dómhoz hasonlítják a belső terét. Közel 40 méter magas tornya jól látható a környező településekről is. A falu önerőből építette. Nemrégiben kívülről felújították, a régi falakat narancssárgás színre festették, (nr) Gyű rés, Gures, Malý Gýreš LECZO ZOLTÁN KISGÉRES A bodrogközi község címerében ezüst alapon zöld mezőből kihajtó, fekete bot köré tekeredő szőlőinda vagy -tőke látható, melynekjobb és bal oldalán egy-egy vörös színű szőlőfürt terem. A címer alapmotívumául - mint oly sok községében - a falu hivatalos, 1787-ből származó pecsétje szolgál, mely a településen már akkortájt is elterjedt szőlőtermesztést szimbolizálja. Kisgéres, vagy pontosabban mindkét Géres azon községek közé tartozik, melyek nevét a leleszi apátság 1214-ből származó alapítólevele már említi. Itt egy Gyures vagy Gures nevű helységet mint Királyhelmec szomszédos települését írják le. Bár ebben a korban még nem különböztették meg a két Gérest, valószínű, hogy a meghatározás a mai Kisgéres elődjéről szól. 1411-ben egy okirat már megkülönböztetve tünteti fel Kys- geres községet. Az írott forma ettől a dátumtól számítva állandósult. A 18. század végén és a 19. században keletkezett térképeken mindenütt egységes névalakban olvashatjuk Kis Géres község nevét. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, amikor a Felső-Bodrogköz az új államalakulat része lett, először 1920-ban nevezték át a községet - Malý Gýrešre. AII. világháború után az új „keresztapáknak” ez a névalak is túl magyarosnak tűnhetett, mert a község nevét hivatalosan is Malý Horešre változtatták. Legközelebb Vásárút címerét mutatjuk be. Magyar név Kisgéres neve egyértelműen magyar eredetű. A régies névalak, amely már a 13. század elején ismert, „gyéres erdőt”, tehát ritkás fás területet jelentett, és ez a forma alig különbözik a maitól. A szlovák szakirodalomban ugyan olykor felbukkan az az állítás, hogy a község nevének analógiáját pl. a cseh Hoŕešínben kell keresni, de ezek a szerzők egy apróságról megfeledkeznek, mégpedig arról, hogy a Horeš nevet a község csak 1948-ban kapta központi döntéssel, a lakosok véleményének kikérése és a történelmi név figyelembe vétele nélkül, (bogoly) Jubileum Nagykaposon LECZO ZOLTÁN A rendezvényre az iekola minden korábbi alkalmazottja meghívást kapott. NAGYKAPOS A magyar nyelvű oktatás II. világháború utáni újraindulásának 65. évfordulóját ünnepelték az Ung-vidék központjában. Ez alkalomból az Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában tartottak megemlékezést. Kovács Adriana igazgató lapunknak elmondta, a Komenský utcai épület előtt Erdélyi Jánost ábrázoló emléktáblát avattak. A megemlékezés, melyre meghívták az iskola valamennyi volt dolgozóját, ünnepi műsorral folyatódott. A jubileum alkalmából két, az iskola múltjával és jelenével foglalkozó rövidfilm is készült, melyeket szintén bemutattak. Demjénné Kovács Erna a helyi magyar oktatás történetét összefoglaló kiadványt állított össze. A nagyka- posi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában most 500 gyerek tanul. Az iskolában jól felszerelt kémia-, biológia- és fizika- szaktanterem van, megépült az intézmény második, multifúnkciós, éjszakai világítással felszerelt, műfüves sportpályája, valamint nagyrészt európai uniós támogatásból finanszírozva, több mint 1,4 millió euró összköltséggel felújították az iskola épületeit. Hagyományőrzők Almágyban Színes műsort láthatott a közönség (Képarchívum) ŠESTÁK KRISZTINA A népi kultúra és a hagyományőrzés jegyében valósult meg a főleg Gortva- völgyi települések éneklő- és néptánccsoportjait felvonultató rendezvény a helyi kultúrházban. ALMAGY A műsort Agócs József salgótarjáni fotóművész kiállítása előzte meg. Az ünnepség megnyitóját követően a helyi óvodások táncoltak, majd a Heuréka Magán Művészeti Alapiskola gitárosai mutatkoztak be. Színpadra lépett a Gesztetei Barkó Menyecskék Asszonykórus, az Almágyi Pirosrózsák Asszonykórus, a Balogfali Fürtöcskék Asszonykórus, az Almágyi Népdalkor és a Férfikórus, valamint a Détéri Asszonykórus is. Szólóénekesek is szerepeltek a műsorban, Foglár Gábor katonadalokkal és kesergővel, Tóth Nikoletta kalotaszegi népdalokkal kedveskedett a nagyérdeműnek. A programot gazdagította még Agócs Emese és Agócs Eszter népmesemondó, az Almágyi Citerazenekar, a Gömöri Kisrózsák néptánccsoport, valamint a Folk LC losonci népi zenekar előadása. „Remélem, két év múlva, a 4. Gortva-völgyi Hagyományőrző Ünnepségen is legalább ilyen népes közönség és ennyi sok fellépő lesz a fesztiválon. Nekem mint a helyi Csemadok elnökének szívügyem a hagyományőrzés, és az, hogy ezeket a hagyományokat igyekezzünk átadni a fiataloknak” - nyilatkozta, Agócs Ildikó a Csemadok Almágyi Alapszervezetének elnöke, a rendezvény főszervezője. Atemplomban oltára kilenc méter magas
