Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-10 / 260. szám, kedd
6 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. november 10.1 www.ujszo.com A mi kis magyarkártyánk TOKÁR GÉZA A Matica Slovenská Štúr-szobrot állít Párkányban a helyi lakosság tiltakozása ellenére, a Jobbik képviselője pedig irodát nyit Dunaszerdahelyen és egy emberként felzúdul a szlovák közvélemény. Néhány évnyi mesterséges jegelés után előkerülnek a szlovák-magyar együttélés alapjait feszegető témák. Ugyan nem valamelyik kormány, hanem külső szereplők miatt, de egyértelműen látszik: a szlovák-magyar együttélésből fakadó problémákat az utóbbi időszakban legfeljebb elnyomni sikerült, megoldani, csökkenteni a lappangó feszültséget végképp nem. A választási kampány hajrájában csak nő az esély, hogy előkerül egy-egy időzített bomba, összességében pedig az összetartás Hiánya miatt rosszabb helyzetben vagyunk, mint a korábbi években. A párkányi Štúr-szobor története (pontosabban egyelőre előélete) kissé hasonlít a Cirill-Metód-szobor áthelyezése körüli kálváriára (apropó, a komáromi konstrukcióról épp lekerült a kétnyelvű felirat), de van egy különbség: kisebb az össznépi felzúdulás és a helyi közeg inkább passzív vagy beletörődő. Az, hogy nincs egyértelmű és párthovatartozás, ideológiai kötődés nélkül felvállalható közös álláspont, annak a következménye, hogy mennyire szétesett a szlovákiai magyarság érdekképviselete. Ráadásul a választások előtt nagyon kicsi az esély bármiféle nemzetiségi alapú együttműködésre. Külső szemlélőként úgy tűnik, a jelenlegi feltételek mellett a felvidéki magyar összezárás legfeljebb tízéves ciklusokban működhet. A nép- számlálások után vagyunk képesek kollektíván rádöbbenni arra, hogy egyre kevesebben vagyunk, részben az asszimiláció és a népesség elöregedése, részben pedig a fiatalok elvándorlása miatt. A jelenlegi helyzetben még az oktatásügyi problémák kapcsán is döcög a kollektív szolidaritással járó közös fellépés: inkább egymást ütjük, miközben kívülről is kedvezőtlen hatások érik a magyar közösséget. Ezek a inkább gyengítenek, mint erősítenek. A jó magyar-rossz magyar felosztást mind a két szélről erőteljesen alkalmazzák, egyrészt annak függvényében, hogy ki miként határozza meg magát a hivatalos magyar politikával, sokkal rosszabb esetben a Jobbik lépéseivel kapcsolatban, másrészt pedig szlovák viszonylatban hamar a „rossz magyar” kategóriában találja magát az, aki kinyitja a száját a Szlovákiában tapasztalható visszásságokkal kapcsolatban. Ilyen környezetben kell megbirkózni azzal, hogy az SNS tavasszal valószínűleg visszakerül a parlamentbe, Kotleba befolyása valamelyest erősödik, a Matica pedig bárhol, bármikor gondolhat egyet és előhozakodik egy újabb szobortervvel. A helyzet a legkevésbé sem szívderítő. FIGYELŐ Menekültek: 10% bűnelkövető Németországban a menedékkérők mintegy 10 százaléka követ el bűn- cselekményt - mondta a rendőrszakszervezet elnöke a Die Welt- nek. André Schulz arra a kérdésre, ez sok vagy kevés, azt mondta: figyelembe kell venni, hogy sok fiatalemberjön ide a kilátástalanság- ból, és kilátástalan helyzetbe kerül. „Teljesen normális, hogy egy részük bűnelkövetővé válik. A németekkel hasonló helyzetben ugyanez történne. A vallás és a származás ebben nem játszik szerepet.” Arra a kérdésre, érthetők-e a befogadóállomások környékén lakók ellenérzései, azt mondta, ez abszolút emberi reakció, az ismeretlen fenyegetőnek tűnik, ezért tárgyilagos felvilágosításra van szükség. „A legfontosabb felismerés, hogy nem a háborús menekültek az elkövetők. Nem a szíriaiak, afgánok, irakiak, hanem fiatalemberek a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép- Afríkából, és rendszerint hazájukban is követtek már el bűncselekményt.” Különösen sok dolga van a hatóságoknak a grúzokkal, ezernél többen szervezett bűnözői hálózattal kerültek Németországba, menedékkérelmet adtak be, és az átfutási idő alatt bűncselekményeket követnek el. A terrorizmus és a menekülthullám kapcsolatáról azt mondta, nem nőtt a terrorveszély. „A terroristáknak nem érdekük, hogy a menekültekkel együtt regisztrálják őket” - mondta André Schulz. Hangsúlyozta: világosan kell beszélni a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről, hogy, Jdfogjuk a szelet a szélső- jobboldal vitorlájából”. A menekültszállások elleni bűncselekményekről azt mondta, ez összefügg a sokáig elnyomott nemzeti büszkeséggel, a volt NDK területén pedig a„nemzetiszocialista múlt elmaradt feldolgozásával”. (MTI) Júniusban lehet a brit népszavazás Sajtóértesülés szerint David Cameron brit miniszterelnök már jövő júniusra kiírná a brit EU-tagságról szóló népszavazást. Cameron tegnap kijelentette: halálosan komolyan gondolja, hogy az EU reformokra szorul, és ha az uniót nem sikerül rugalmasabbá tenni, akkor kérdéses, hogy Nagy-Britanniának megfelel-e az EU-tagság. A The Times napilap azt írta, hogy London már tájékoztatta is EU-szövet- ségeseit a lehetséges júniusi dátumáról. Az egyik legfontosabb brit igény, hogy a más EU-tagálla- mokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhessenek hozzá a teljes brit szociális ellátórendszerhez. Cameront állítólag a többi uniós vezető győzte meg arról, hogy nincs értelme a népszavazás halogatásának, különös tekintettel arra, hogy jövő nyárra újabb migrációs válság valószínűsíthető. (MTI) Optimalizált menekültválság Bevándorlók a szlovák és a magyar belpolitikában és kampányban E légedetten dőlhet hátra a magyar és a szlovák miniszterelnök, úgy tűnik, sikerült kihozniuk a maximumot a menekültválságból. Robert Fico a menekülttémának is köszönheti, hogy jövő tavasszal is kényelmesen megnyeri a választásokat, Orbán Viktor pedig ennek köszönhetően hozta ki pártját a hullámvölgyből és terelte el a szót Magyar- ország összes egyéb problémájáról. Szlovákiát teljesen elkerülték a menekültek, a Smer mégis rendre velük riogat, és ezt tette választási kampánya egyik központi témájává. A Smer harcol a migrációs válsággal, harsogja az óriásplakát, miközben menekülteket legfeljebb Bősön lehet látni, mert az osztrákoktól átvettük őket. Most már nem az a kérdés, hogy a Smemek milyen koalíciós partnerre lesz szüksége, hanem hogy képes lesz-e ismét egyedül kormányozni. Az, hogy Szlovákia előbb nem szavazta meg Brüsszelben, majd megtámadta a kvótarendszert, nem más, mint a választási kampány része. Ficóék pontosan tudták, hogy e témában azért lehetnek ilyen hangosak, mert valóban működő uniós rendszer még hosszú ideig nem áll fel, eltart egy ideig az EU-s aktatologatás. A történet bizarrságát mutatja, hogy Szlovákia továbbra is komolyan gondolja, hogy külügyminisztere, Miroslav Lajčák, vagy az előző Fico-kabinet külügyére ideális jelölt ENSZ-fotitkámak. Figyelem! Annak az ENSZ-nek a főtitkári posztjára pályáznak, melynek az elmúlt években pont a menekültek segítése lett a legfőbb feladata. Orbán Viktor menekültügyi politikájáról pedig elég annyit mondani, valószínűleg neki is köszönhetően húzódik vissza a liberális demokrácia Északnyugat-Európába. A félreértések elkerülése végett: nem arról van szó, hogy a liberális politikusok tűnnének el, hanem a nyitott társadalom. Ebbe a nyitott társadalomba ugyanúgy beletartoznak a szocialisták, ahogy a konzervatívok is, ám az emberi szabadságjogok mindenkinél prioritást élveznek. Sokan Orbán politikájának igazolását látják abban, hogy a nyugati országok is kezdik szigorítani menekültügyi politikájukat. Ám nem szabad elfelejteni, hogy míg Magyarország csak tranzitország volt, Németország valóban befogadott több százezer menekültet. Tehát Magyarországnak a menekülthullám egy kellemetlen epizód volt, a problémát a nyugati országokban kell megoldani. Ehhez próbál most folyamatosan tanácsot adni Orbán, nem véve tudomást arról, hogy azok a lépések, amelyeket Magyar- országon minden gond nélkül megtehetett, tőlünk nyugatra nem lehetségesek. Mert ott liberális demokrácia és nyitott társadalom működik. JAVASLOM. H06V MÉ6 A MŰTÉT ELŐTT ÓVATOSAN dZ ___ NYISSUK KI ÉS SZÁMOLJUK ME6... (Ľ ubomír Kotrha karikatúrája) Borítékolható eredmény LÖVÉSZÁROK Quo vadis, egészségügy? A parlament egészségügyi bizottságának ülése után sajnos megint csak rossz hírekről beszélhetünk. A kormány nem veszi komolyan az egészségügy helyzetét, nem tekinti prioritásnak a rendszer finanszírozásának kérdését. Sőt, felháborító, hogy a mostani helyzetben - amikor a gazdaság eléggé jól teljesít - a kormány hibájából keletkezett hiányt a lakosokkal akarja kifizettetni. Évek óta az egyik legnagyobb probléma, hogy az állam a saját biztosítottjai után (nyugdíjasok, munkanélküliek stb.) túl kevés pénzt juttat a rendszerbe. Idén az állam a kivetési alapnak csak a 4,16%-át fizette be, ami a kórházak adósságnövekedésének lett egyik oka. Bár a biztosítási rendszer összeomlásának elkerülése érdekében ezt az összeget az idei év végére felemelte 5,85%-ra, de ez az emelés is éves viszonylatban mindössze 4,44%-ot jelent. A kormány nem oldotta meg až egészségügyi dolgozókjogos bérkövetelését sem, a gyógyszerek árának folyamatos emelkedését sem állította meg. Ennek tükrében a jövő évre tervezett 4,3%-nyi befizetés az állam részéről visszalépés, mert bár több a 4,16-nál, ám az éves átlagnál jóval kevesebb. Hogy ez az összeg nem elég, azt mi sem bizonyítjajobban, mint az, hogy jövőre az egészségügyi dolgozók egy része fizetésemelést kap - tehát a rendszerbe mindenképp több pénzt kellene „pumpálni”. Ä források hiánya miatt a szakemberek számára már most nyilvánvaló, hogy az egészségügyjövőre sem fog előrehaladni, nem lesznek megoldva az évek óta nyomasztó gondok. Most egyetlen párt kormányoz, és a gazdaság is jól teljesít (nem a kormánynak köszönhetően) - mégse várható megoldás a folyamatos problémákra. Ez is mutatja, hogy a jelenlegi kormány arcátlanul ígérget, ám valódi megoldásokat nem kínál. Az egészségügy működését továbbra is az állampolgárok fizetik meg, hiszen az állam nem hajlandó jogos mértékben kivenni a részét a finanszírozásból. Bizarr módon hat ilyenkor a miniszter kijelentése, hogy jövőre 275 millió euróval több kerül az egészségügybe - így mindenre jut majd pénz. Ennek megvalósítását úgy szeretné elérni, hogy az aktív keresőktől (vállalkozóktól, alkalmazottaktól) az eddiginél is többet kíván beszedni. Tehát a kormány továbbra sem hajlandó csökkenteni a dolgozók, vállalkozók terheit. Továbbra is az egyszerű emberek fizetik meg az árát a kormány rossz gazdálkodásának, ezért új megoldásoknak kell teret adni az ország irányításában. Ez közös érdekünk, hogy a meglévő problémákra valódi megoldások szülessenek. Ez ajelenlegi kormánytól nem várható, a változás tehát elengedhetetlenül szükséges. Egészségünk, életünk a tét. Bastrnák Tibor, a Híd parlamenti képviselője
