Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-21 / 243. szám, szerda
KELET- ES KOZEP-SZLOVAKIA 2015. október 21., szerda 17. oldal A templom jellegzetes tornya mára falu határából jól látszik (Németi Róbert felvétele) FÓKUSZBAN Közel 600 éves a Szűz Mária születóse-templom Mecenzéf (Medzev). A templom a Gömör-Szepesi- érchegység keleti lábánál, a Kassai-medence nyugati részében található, Kassától mintegy 40 kilométerre. A 13. és a 14. században már minden nagyobb településnek saját egyházközsége, papja, temploma volt. A mecenzéfi Szűz Mária születése-templom gótikus stílusban épült a 15. század elején, majd 1732-ben átépítették. A felújítás után, egy tűzvész során a templom egy része megrongálódott, ezért a hátsó falát ismét fel kellett újítani. A templom eredeti gótikus építészetijellegzetessége mára ködbe veszett, viszont a 600 évvel ezelőtt megalakult presbitérium ma is működik. A templom modem kori arculata a 19. század végén elvégzett restaurálás során alakult ki. (nr) Essencia - első kerületi néptánc-antológia Kassán Az llosval Néptáncegyüttes is a fellépők között lesz (Képarchívum) Nagyida - az Ida patakról nevezték el Essencia címmel kerületi néptánc-antológiát rendez a Grand Színházban október 24-án a Bódva-völgyi ás Érchegysági Kulturális Központ. KASSA Délelőtt a kiválasztott együttesek mutatkoznak be. Ebéd után szakmai szeminárium következik, melyen magyarországi és hazai szakemberek elemzik és értékelik a koreográfiákat. Az esti gálaműsorban a budapesti Fitos Dezső Társulat mutatja be Tántorgók című műsorát, mely a Magyarországról Amerikábá vándorlók viszontagságait mutatja be egyedi táncnyelven. Cehelská Zsuzsanna szervező elmondta, az antológia megszervezésének ötlete a Hagyományos Népi Kultúra Platformjától (Platforma tradičnej ľudovej kultúry) ered, melynek tagjai a kerület táncegyütteseinek vezetői és asszisztenseik. A Kassai kerületben működő, aktív néptánccsoportok közül öt felnőttegyüttest válogattak be: Kassáról a Borievkát, a Homádot, a Jahodnát és az Omladinát, Nagyidáról az Ilosvai Néptáncegyüttest, Demőről a Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttest, Pamóról a Parchovianka hagyományőrző táncegyüttest, valamint két gyermek-néptáncegyüttes Kassáról, a Haničkát és a Jazierkót. Vendégként vesz részt a pozsonyi Partia. Az előadások véleményezésére és válogatására több szakembert kértek fel, köztük van Vladimír Urban, a kassai Železiar Táncegyüttes vezetője, koreográfusa, a Cassovia folkfest szervezője, a művészeti iskola igazgatója, Vladimír Michalko koreográfus, táncpedagógus, Stanislav Marišler koreográfus, a Művészeti Egyetem pedagógusa, a SĽUK művészeti vezetője, Kupec Mihály koreográfus, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője, a Bódva-völgyi és Erchegy- ségi Kulturális Központ igazgatója és Lenka Hyblárová táncpedagógus, a fesztivál szervezője. A kritériumok közt szerepelt egyebek mellett a bemutatott koreográfia különlegessége, a feldolgozott táncanyag viszonya az eredeti gyűjtéshez és a komplett színpadi megjelenítés eredetisége. Az antológia fő célja, hogy a részt vevő együttesek megismeijék egymás munkáját, meghallgassák a szakmai zsűri véleményét, értékelését a koreográfiákról, a szakmai fejlődés, a továbblépés. (rend) NÉMETI RÓBERT A falut legelőször 1275-ben említették írásban, nevát az Ida patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve ősi kelta folyónávből származik. A falu egykori várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette. A várat 1556-ban I. Ferdinánd serege húsz napi ostrom után elfoglalta, az ostromot Arany János A nagyidai cigányok című költeménye meséli el. A várat később lerombolták, de sáncai és árkai még most is jól láthatók. Az 1650- es évek közepén európai szintű zsidó gyűlést tartottak a faluban, ezrével érkeztek a résztvevők egész Európából, köztük 300 rabbi. A falu első kastélyát 1671ben építették, de tíz évvel később már romos állapotban volt, a Csá- ky családa 18. század elején újabb nagy kastélyt építtetett. A faluban ekkor 319 ház volt, lakosainak száma 1835, nagyrészt magyarok. Kétharmad részben katolikusok, a többiek különböző felekezetekhez tartoztak. 1910-ben Nagyida még mindig többnyire magyarlakta település volt. 1921- ben 2158 lakosból 2123-an vallotta magát magyarnak. A 60-as évek elején a falu közelében felépített Kelet-szlovákiai Vasmű - mai nevén U. S. Steel - többnyire szlovák alkalmazottai miatt megváltozott a nemzetiségi összetétel. A 70-es évek végétől a környezetszennyezés miatt már építési engedélyt sem adtak ki a településen. Legközelebb Palást címerét mutatjuk be. \ Cigányvár a címerben Nagyida első címere cigányvárat ábrázolt, melynek egyik oldalán a cigányvajda állt, a vár túloldalán, a topolyafák alatt pedig egy kisebb csoport üldögélt az árnyékban. A falu címere pár évvel ezelőtt az utolsó címerek egyike volt, amely valamilyen formában a cigányságot vagy azzal kapcsolatos jelképeket tartalmazott. A címert néhány évvel ezelőtt változtatták meg, a mai címeren már csak a vár, a sátor, illetve a topolyafák láthatók. (Sme.sk, nr) f :w n %
