Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-05 / 229. szám, hétfő
4 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. október 5.1 www.ujszo.com Ki válassza a főrendőröket? KOCURLÁSZLÓ A rendőrségnek az a jó, ha a politikusok minél kevesebbet foglalkoznak velük. Sőt, az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem is kellene foglalkozniuk vele, de hát néha valamennyit muszáj. Kezdetnek mondjuk az is elég lenne, ha az országos rendőr- főkapitány és nyomában a megyei rendőrfőkapitányok cseréje nem esne egybe a parlamenti választásokkal, ahogy ez jelenleg Szlovákiában - és részben a közép-európai térség országaiban - történik, sőt, a káderek rotációjának csúfolt fejhullás olykor, teljesen érthetetlen és értelmetlen módon, járási szintig is lemegy. Ezzel a mindenkori hatalom azt sugallja, hogy az országos rendőrfőkapitányi tisztség is politikai funkció. Mint ahogy a jelen konstellációban az is. Ez ellene mond a rendőrségi törvényben vázolt független rendőrség ideájának, melynek talán még nem is volt módja megvalósulni a rendszerváltás óta eltelt, történelmi léptékkel mérve sóhajtásnyi időszakban. Nyugat-Európában a főrendőrök cseréi jellemzően nem a választási ciklusokkal járnak kéz a kézben, hanem az illető alkalmasságával. Az Egyesült Államok belbiztonsági struktúrája nem hasonlítható össze a szlovákkal, de a nagyobb állami ügynökségek vezetői ott sem (mindig) az elnökválasztással változnak. Aggasztó, hogy a jelenlegi hatalom a választási időszak végnapjaiban, fél évvel az új választások előtt vette elő a rendőrségi törvény módosítását. Ha végigtekintünk Robert Fico második kormányának törvényalkotói munkáján, bizony nem egy jogszabályt tudnánk említeni, amelynek terhére előbbre sorolhatták volna azt a kérdést, hogy hogyan legyen megválasztva a rendőrség felső vezetése. Robert Kaliňák belügyminiszterjavaslata értelmében az országos rendőrfőkapitányt, annak két helyettesét, valamint a rendőrség belső ellenőrzésének igazgatóját, a jelenlegi, egyenes ági belügyminiszteri kinevezéssel szemben egy öttagú bizottság választaná ki. Ennek tagjait a belügyminiszter nevezné ki és hívná vissza. A „változás” ebben a formában tipikusan smeres látszatintézkedés, az nagyon jól megy ennek a kormánynak. Ha a miniszter közvetlenül kreálja a bizottságot, az majdnem olyan, mintha maga választaná a rendőri vezetést. Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője ezzel szemben azt indítványozza, egy parlamenti bizottság válassza meg a rendőri vezetőket. Ez kétségkívül átláthatóbbá tenné a kiválasztás egész folyamatát, és egy parlamenti bizottság nagyobb jogosítványokkal bírhatna, mint egy minisztériumi. Bár a minisztériumi bizottság sem eredendően rossz elképzelés, feltéve, ha tagjai a teljes politikai palettát és szakmai szervezeteket reprezentálva kerülnének ki. A parlamenti választások kapujában félő, olyan törvénymódosítás születhet, amely elsősorban a jelenlegi hatalomnak kedvez. Ezzel szemben az állampolgárok érdeke az lenne, ha az elvben mindenkit szolgáló rendőrség vezetését nemcsak egy szűk csoport, hanem mindenki magáénak érezhetné. FIGYELŐ Öngyilkos merénylő lett egy képviselő fia Öngyilkos merényletet hajtott végre egy jordániai parlamenti képviselő orvostanhallgató fia három hónappal azután, hogy otthagyta az egyetemet, családját és csatlakozott az Iszlám Állam dzsihádista szervezethez. „A fiamnak megvolt mindene, családja, pénze, orvosnak tanult, de rettenetes gondolatok uralkodtak el rajta” - mondta az AP hír- ügynökségnek Mázén Dalain képviselő. Az apa szerint az Iszlám Állam - amely televíziók és az internet révén mindenki otthonába eljut - tévútra vitte a 23 éves fiát. Mázén Dalain az Iszlám Államhoz köthető médiából, illetve az iraki Anbár tartományból sugárzott tévéből értesült a minap Mohammed fia öngyilkos merényletéről. Egy internetes portáljuk, a Dabiq közölte, hogy öngyilkos merénylők három, robbanóanyaggal megpakolt gépkocsival iraki katonai barakkokba hajtottak Anbár székvárosának, Ramádinak a peremén. Az apa az Iszlám Állam egyik honlapjára feltett fényképen ismerte fel a merénylők között a saját fiát. A honatya utoljára júniusban találkozott Mohameddel Ukrajnában, akinek iszlám hitre áttért ukrán felesége volt. Akkoriban vette észre rajta, hogy megváltozott a viselkedése. Áz apa indulatosan érvelve azzal fenyegette meg a fiát, hogy megszakítja vele a kapcsolatot, ha továbbra is szélsőséges nézeteket követ. Mohammed másnap Törökországba utazott, anélkül, hogy szólt volna neki. Mázén Dalain fia nyomába eredt, eljutott egészen a szíriai határig, de fiát nem találta meg. Később kapcsolatba tudott lépni Moham- meddel a Facebook közösségi portálon. Fia tudatta vele, hogy Szíriában van, és csatlakozott a dzsihádistákhoz. „Nagyon könyörtelen volt velem, mintha nem is a fiam lett volna. Azt mondta, hogy hitetlen vagyok, nem félek Istentől, és az iszlám elleni törvényeket alkotok a parlamentben” - mondta az apa, aki nem tudta jobb belátásra téríteni a fiát. Mohammed augusztus 20-án értesítette a Facebookon, hogy utoljára lép vele kapcsolatba, befejezte iszlám tanulmányait, és önkéntesen a csatatérre megy mártírhalált halni. Mohammed Dalain családja háromnapos gyászt tart a szülővárosában, a dél-jordániai Ajban. Ugyanennek a városnak volt a szülöttje az a jordániai pilóta is, akit a tavalyi évvégén fogott el az Iszlám Állam, majd élve elégetett egy ketrecben. A meggyilkolásáról készült iszonytató felvétel be- j árta a világot. (MTI) Kisebbségi kultúra kevesebb politikával Évi plusz négymillió euró nem döntené romba a költségvetést LAJOS P. JÁNOS M ásodik olvasatba került a parlamentben a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló tervezet. A szavazás eredménye meglepetés volt sok ellenzéki szlovák politikusnak is, hiszen a Smer-frakció többsége igennel szavazott. Azonban óriási meglepetés lenne, ha éppen most, röviddel a parlamenti választások előtt a Smer a második olvasatban is bólintana, és valóban létrejönne egy önálló alap a kisebbségi kultúrák támogatására. Pedig a Smemek nem kerülne sokba az alap létrehozása. Ugyan a Híd által javasolt 8 millió eurós éves támogatás a duplája a jelenlegi ösz- szegnek, de látva a Smer választások előtti osztogatását - mintegy 80 millió egyes élelmiszerek áfakulcsának csökkentése, 148 millió a köztisztviselők és közalkalmazottak béremelése, 86 millió csak idén a kórházaknak —, plusz négymillió euró a kisebbségeknek nem döntené romba a költségvetést. Nem beszélve arról, hogy a nyolcból néhány milliót még lefaraghatnak a második olvasatban. Talán jobban tart a Smer attól, hogy létrejönne egy önálló, törvénynyel garantált kisebbségi intézmény, amelyet csak részben felügyel a kormány, nem lehetne kézi vezérléssel irányítani, és esetleges megszüntetése is nehezebb lenne. Nem lehetne olyan könnyen betömi, mint például a kormány kisebbségi bizottságát, amelyet a kisebbségek képviselőinek egymás elleni kijátszásával, a szavazatijogok megvonásával egy év alatt gittegyletesített a Fico-kormány. Lehet, hogy a választások előtt nem nyerő ötlet a Smer nacionalistább választói miatt egy kisebbségi intézmény létrehozása, bár ezen a választáson kicsi az esély, hogy a magyarkártya lesz az ütőlap. Ezzel szemben a kormány megszabadulna egy - valószínűleg kellemetlen feladattól - a kisebbségi kultúra támogatására szánt pénz elosztásától. A Smer választói szempontjából ennek nincs relevanciája, hiszen kisebbségi választóinak száma minimális, és akik esetleg Ficóra szavaznak, azok nem a kisebbségi kultúrák támogatása miatt teszik. Nem kellene tehát olyan területtel foglalkoznia, amihez nem ért, és igazából nem is érdekli. Amit veszíthet a Smer, az az, hogy nem lesz akkora befolyása a magyar pártokra, kormányerőként nem tudja évről évre a támogatás összegével sakkban tartani őket, illetve nem tudja egyiket-másikat kedvezményezett helyzetbe hozni azzal, hogy egyes képviselőinek beleszólást ad a pályázatok „elbírálásába”. Hiszen nyílt titok, hogy a Smer-kormány(ok) alatt magyar politikusok is beleszólhattak a pályázatok elbírálásába, és ezzel a lehetőséggel a 2009 előtti MKP-nak nem azok a politikusai élhettek, akik Bugárral a Híd- ba távoztak. Nyerhetne viszont a törvénnyel a kisebbségi kultúra, és nem csak a magyar kisebbség kultúrája. Nehéz ugyan összehasonlítani a szlovákiai magyar és a szlovákiai szerb kulturális életet, de hosszú távon az önállósággal, a politika „beleszólási jogának” korlátozásával minden kisebbség nyerne. Természetesen sok múlna azon, hogy hogyan állnának fel az Alap szervei, milyen lenne az összetétele, valóban a kultúra fejlesztése lenne-e a cél, vállalják-e az esetleges konfliktusokat például a falunapszervező önkormányzati lobbival. Erről azonban talán még korai vitázni, hiszen a törvény elfogadásának az esélye jóval 50 százalék alatt van. ■■■■■ wmmmmmmm tfJTRHb (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Húsz orosz bombából csupán egyet dobnak az Iszlám Állam csapataira A brit kormányfő szerint rettenetes hiba orosz részről Bas- sár el-Aszad szíriai elnök katonai támogatása. David Cameron a BBC-nek tragikusnak nevezte, hogy a Szíriában végrehajtott orosz légitámadások zöme olyan térségekre irányult, amelyeken nincs jelen az Iszlám Állam. Áz oroszok Aszadot, ezt a mészárost támogatják, ami a saját szempontjukból és az egész világ számára rettenetes hiba - mondta. Cameron leszögezte: az orosz katonai fellépés még inkább destabilizálja a térséget, további radikalizálódáshoz vezet, és súlyosbítja a terrorveszélyt. Cameron szerint Aszad sokkal több Szíriáit üldözött el otthonából, mint az Iszlám Állam, ez a brutális halálszekta. Michael Fallon brit védelmi miniszter a The Sunnak kijelentette: hírszerzési adataik szerint húsz orosz légitámadásból egy irányul az Iszlám Állam ellen. Az orosz légierő vezérlés nélküli robbanóeszközöket dob civilek lakta területekre, valamint az Aszad-rezsim ellen harcoló, a nyugati koalíció által támogatott Szabad Szíriai Hadseregre. Putyin orosz elnök ezzel Aszad rendszerét karolja fel, és állandósítja a szenvedést Szíriában. Falion hozzátette: Oroszország szíriai fellépése nyomán jóval nehezebb a szíriai repüléstilalmi övezetek, illetve a menekültek számára kialakítandó biztonsági zónák nyugati terveinek megvalósítása. (MTI)
