Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-27 / 248. szám, kedd
(16 SZINFOLK ■ 2015. OKTOBER 27. www.ujszo.com » A maska szája Tudja nekem vót egy lyányom, aki most Szebenbe van férhözmenve. Egész nap játszott avval a fekete máskával, jobbra-balra ment a máskával. S eccer a maska eltűnt a háztól. S a lyeján megint keresi, hol a fekete maska, hol a maska? De úgy megszoktatta azt a máskát, hogy aludt a máskával, ett a máskával. Sétált a házba, kertbe, mentek, jártak, kislyány tán 4 éves volt. Eccer a maska kiült ide, s béesett a kútba. De nem tudta a feleségem, nem tudta senki. Én se tudtam két-három hónapig. Tavasszal mikor húzok vizet, kijő a vedervei. Hát eldobtam. Húztam én, égisz nap húztam a vizet, hogy javítsam meg a vizet. Nem mondtam senkinek, a máskát eldobtam. Hogy kijött a tavasz, a lyánka kiment sétálni szomszédokhoz jobbra-balra. Hát elment ide a szomszédba, úgy hitták, Szűr Antonné, Szűr Antonné font a tültíszen. De a tültísz kicsit magosabb, mint a ház. S ahogy ű bent játszott az udvaron más gyerekekvel, játszott a tültíszen és felnézett s fent az asszonon nem volt budi, vaj hogy szokták mondani, s látott valami feketít ott. Hazajött valami botval a házba, s:- Tata-azt mondja-tessék ez a bot, menjünk, s üsszük meg Szűr Antonnét.- Hát mér lyeánka?- Ellopta" a fekete maskánkat.- Hát hogy lopta?- Láttam én. Tartja eldugva a lábai között. Nezek az asszonhoz, nezek a lyánhoz. Mondom:- Gyöngyvirágom, nem a maskánkon ül - mondom. Elmegy a lyánka szomorúan, s visszajő vagy tíz perc múlva. Mondja:- Táta- mondja-neked van igazad, az nem a mi maskánk.- Hogyhogy drágica?- Elmentem táta, megfigyeltem jobban-mondja-, s megüsmertem.- Hát hogy üsmerted meg?- A szájárul táta.- Hát hogy?- A miénknek a szája így vult, s ennek így. \ % ■ff t ; § 1 % w ■ Látogatóban a moldvai csángó magyaroknál A moldvai csángók olyan magyar etnikum, amely sosem élt Magyarország területén. A többségi ortodox román környezetben mégis megőrizte római katolikus hitét és egy részük - 60 ezren - archaikus magyar nyelvét és népi kultúráját is. Az összes magyar nyelvterület közül itt él a legelevenebben a népi kultúra és leggazdagabb a népköltészet. Hogyan kerültek ide? Feltételezhető, hogy már honfoglaláskor maradtak magyar törzsek a Kárpátokon túl. Szerepük az volt, hogy jelezzék, ha ellenség közeledik a Kárpátok felé. A 14. században megalakuló Moldovai román állam idején már bizonyítottan itt éltek. Soraikat gazdagították a Magyar- országról ide menekülő husziták és erdélyi székelyek. Főleg 1764-ben a madéfalvi veszedelem után telepedtek át sokan Székelyföldről Mol- dovába. Egyházilag az esztergomi érsekséghez tartoztak. Az érsekség gondoskodott számukra magyar papokról. Identitásuk csak a 17. század elején került veszélybe. Magyarország többsége a reformáció során protestánssá vált. A pápa félt, hogy a protestantizmus a moldovai katolikus magyarság köreiben is elterjed. Ezért Moldovát missziós területté nyilvánította. Nem bízott meg a magyar papokban, őket többnyire olasz és lengyel papokkal helyettesítette. Az olasz hasonlít a román nyelvhez, ezért a papok inw 1989 után enyhült a politikai nyomás. 2000-től folyik az iskolán kívüli magyaroktatás. kább a román nyelvet sajátították el, és azzal kezdtek kommunikálni a híveikkel. Legtöbbször nem is értették, mit mond gyóntatáskor a csángó. Ezáltal a csángók a legfőbb megtartó erejüket veszítették el. 1859-ben egyesül a két román vajdaság. Utána rohamosan megindul a román nemzeti állam kiépítése. A román elit bevallottan a más ajkúak asszimilációjára törekedett. Céljának elérésében az iskolára és a templomra támaszkodott. A gyerekeket román nyelvű iskolába kényszerítette. A hívek számára Jászvásáron (Iasi) olyan római katolikus püspökség és teológiai intézet felállítását hagyta jóvá, amely zavartalan működtetésének fejében vállalta a csángók gyors elrománosí- tásának feladatát. A papság tudatosan kiszolgálta és kiszolgálja ma is a román állam asszimilációs törekvéseit, és visszautasította a hívek azon kérését, hogy anyanyelven misét hallhassanak és gyónhassanak. A magyar nyelv használatát még a halottvirrasztókról is kitiltották. Azzal ijesztik még ma is a mélyen vallásos híveket, hogy a magyar az ördög nyelve, és aki azt használja, pokolra jut. Ennek bizonyítására álljon itt egy idézet Gábor Felícia csángó író nemrég megjelent könyvéből. „Iskolába jártam, de tudatlan voltam. Tudtam azt, hogy van Isten. így hívta mindenki, hogy Istán. A pap nem. Azt mondta, hogy aki így hívja, pokolra jut. Megsúgta nekem gyónás közben. Tizenévesen.” Az archaikus csángó nyelvjárás szemléltetésére álljon itt egy vers és egy mese Lakatos Demeter csángó népi költő tollából. » Messze ott, hol nap szentül le Megfog vala apóm szokcor Kezemtül, Micissza-vala, hűl a nop Leszentül Mangya vala:dzsermek,látud, Ott, ni.„ni, Messze, ott, hűl a nop lebújik Moszt, nj...ni, Ott vagyand ed nőd szíp urszág, Tudd meg tiisz, Megjárd ott az világodand, ha leik rísz. lén elmenek maszt, vín vagyak, Nem uro, Ne felejtsd-el: én tanítlok Sak júro. Dét meghűlt okkor-isz mondta Halálnál: Mit mondtam íletembe, ne Felejtsd-el! Riútt,dét mondta basu nekem Erekkí, Myha maszt isz látnám, mind folynak Künűjí... Mondta nekem, én nem tudtom Mosztonig, Élig most az ű tüze hogy Belím íg. Nem felejtem el szoho zen Apómot, Kisike dét voltam, nekem Mit mondott: Ott vagyand a műk országunk, Tudd meg júl, Ott, hűl a nop minden öszte Leszentül... Szójegyzék: micissza-vala=mutatja vala, leík=lesz, dét=amikor, riútt= rítt, sírt, basu= öreg bácsi A Ceausescu-érában a megfélemlítést még fokozta a Securitate is. 1989 után enyhült a politikai nyomás. 2000-től folyik az iskolán kívüli magyaroktatás. Egyelőre 28 faluban 2000 csángó magyar gyerek tanulja anyanyelvét. Ennek az oktatásnak egyik anyagi támogatója a Keresztszülők A Moldovai Csángómagyarokért Egyesület. Aki szeretné támogatni a csángó gyerekek magyar oktatását az alábbi címről szerezhet információt: www. keresztszülőkhu. Orbán János Szerkeszti: Grendel Ágota. Levélcím: Színfolk, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/59 233 442, e-mail: agota.grendel@ujszo.com
