Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-27 / 248. szám, kedd
www.ujszo.com I 2015. október 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lengyel fordulat Közeledés a V4-ekhez és távolodás a politikai középtől o GÁL ZSOLT A, jobboldali radikálisok” győzelmével j órészt baloldali fordulat várható a lengyel gazdaság- politikában (a több nacionalizmus mellett). Varsó ezzel elhagyja az európai fősodrot és visszaszürkül a visegrádi fősodorba, a kérdés, hogy mennyire. Lengyelország az elmúlt években alaposan kilógott a visegrádi négyek (V4) csoportjából. És nem csak természetes adottságai miatt (területe, népessége, gazdasága és ezért a súlya az európai politikában önmagában nagyobb, mint a másik három országáé együtt). Azért is, mert egyedüli országként volt két cikluson át stabil középjobb kormánya, sőt az utóbbi öt évben a kormányhoz közeli államfője is. A példátlan stabilitást erősítette a megszakítás nélkül növekvő gazdaság. Lengyelország egyetlen EU- tagként tudta recesszió nélkül átvészelni a pénzügyi világválságot. A Polgári Platform (PO) vezette kormánykoalíciókjóval jobb gazdasági helyzetben adják át az országot, mint 2007-ben, hatalomra kerülésükkor volt. De a Kaczynski ikrek kormányzásakor mélypontra jutó nemzetközi megítélés is óriásit javult, ennek legjobb szimbóluma, hogy a volt lengyel kormányfőt, Donald Tuskot választották meg az Európai Tanács új elnökévé. Mindez azonban kevés volt a harmadszori győzelemhez. Tanulságként az vonható le, hogy kár volt népszerűségi szempontokat figyelembe véve visszafogni vagy halasztgatni a szükséges gazdasági reformokat - a kormány így is vesztett. Mert tény, hogy főleg a második ciklusban nagyon óvatosak voltak, alig volt jelentős, átfogó reform, viszont az is igaz, hogy volt sok kis lépéssel fontolva haladás (ezt mutatja az ország javuló pozíciója sok nemzetközi listán) és túl sok dolgot nem is rontottak el. Kivétel például a második pilléres nyugdíjpénztári vagyon részbeni megdézsmálása 2013- ban (az államadósság csökkentése érdekében). Tény, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) győzelmével (pontos aránya a cikk írásakor még nem volt ismert) Lengyelország az Orbán, Fico és Zeman által képviselt populizmushoz kerül közelebb, ezzel a V4-ek belső összetartása nőhet, de egy jobbközép polgári demokrata ennek most aligha örül. Nyilván az Oroszországhoz fűződő viszony lesz a nagy kivétel. Két fő okból mégsem beszélnék katasztrófáról: 1. A kormánypártok az exit pollok szerint csaknem 3 0 százalékos eredményt értek el. Ezt nyolc év kormányzás után sokan elfogadnák. Szóval a lengyel politikai palettán marad egy erős, polgári középjobb párt (ami Magyarországon például végképp nem létezik). 2. Ha a PiS vezetői tanultak a párt korábbi hibáiból, nem biztos, hogy újra olyan radikálisok lesznek, mint régen. A kampányban mindenesetre nem fukarkodtak a balos populista gazdasági ígéretekkel. A fő kérdés az, ebből mennyit és hogyan valósítanak meg, illetve támadást indítanak-e a jogállam és a demokratikus intézményrendszer ellen - ahogy az régiós társaiknál szokás. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Lengyel választás. Továbbra is miniszterelnök'asszony lesz Varsóban. ('Ľubomír Kotrha karikatúrája) Varsó új ambíciókkal rukkol elő A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzelme a lengyelországi választásokon olyan ideológiai és politikai fordulat, amely Európa számára nehéz időket hozhat - véli több külföldi lap. Az eredmény egyértelműen a konzervatív jobboldal és a nemzeti értékek felé történő eltolódást tükrözi vissza Európában. Az Európai Unió hatodik legnagyobb országaként Lengyelországnak európai ambíciói vannak, s az új lengyel kormány irányváltásai nagyobb hatással lesznek az európai színtéren, mint „a kis Magyarországéi”. Az európai partnereknek viszont már most határozottan ellen kell állni az unió alapér- tékeinek varsói megkérdőjelezésétől. A konzervatív Le Figaro Beata Szydlo, a lengyel euroszkeptikus jobboldal új vezetője címmel számolt be a választásról. A PiS ígérethalmazokkal tudta meghódítani a lengyeleket, külpolitikai téren pedig Oroszországgal szemben határozottabb fellépést sürget. Lengyelország nyolc éven át olyan szomszédja és barátja volt Csehor- szágnak, amelyet büszkén lehetett vállalni, sőt olykor fel is lehetett nézni rá. Ez a nyugatbarát, liberális, világi, bár keresztény gyökereit komolyan vevő Lengyelország mára a múlté - írta a Mladá fronta Dnes. A konzervatív Jaroslaw Kaczynski színre lépő Lengyelországa sokkal bonyolultabb lesz. „Kaczynski számos területen 80, sőt néhol 180 fokos fordulatot tervez: az élethez való liberális hozzáállás, a polgári szabadságjogok terén, megerősítené a vallás szerepét az állam életében, módosítana az EU-hoz és a Nyugathoz való hozzáálláson.” A német Handelsblatt című üzleti lap azt írta: Nehéz idők Európa számára - Lengyelország megint olyan lesz, mint Magyarország. A PiS győzelme erősíti az olyanok menekültellenes és az integrációtól elzárkózó Európáját, mint Orbán Viktor, és rossz előjel Franciaországnak, ahol a jobboldali radikális Marine Le Pen a hatalom ajtaján kopog, és visszatér az olyan populisták irányvonalához, mint Zeman cseh elnök és Fico szlovák miniszterelnök. „Fekete nap Angela Merkel számára, nehéz idők várnak Európára” - írta a Handelsblatt. Egy másik országban ébredtek hétfőn a lengyelek, a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy egy párt önállóan alakítson kormányt, és teljes mértékben megvalósíthatja programját - vélte a Rzeczpospolita jobbközép lengyel napilap. A Gazeta Wy- borcza szerint a lengyel társadalom lábon lőtte magát azzal, hogy többségében a jobboldalra szavazott. A politikai váltás a rosszabb irányba történt fordulat, és határozott euro- szkepticizmussal, éles németellenes fóbiával, továbbá xenofóbiás érzel- mekkeljármajd. (MTI) A Nógrádi- jelenség TOKÁR GÉZA A múlt hét egyik kisebb közéleti viharát Nógrádi György külügyi szakértő okozta. Pontosabban az újságírók, akik kiderítették, hogy a sztárolt és sokfelé fellépő, tájainkon is gyakran megforduló Nógrádi néhány Patyomkin- intézetben dolgozik a főiskolai oktatás mellett, szakmai munkákat egyáltalán nem ír - így pedig szavainak valójában nincs túlzott szakmai súlya és megalapozottsága. Ahogy a magyar társadalomban szokás, hamar ki is alakult két tábor. Nógrádi rajongói szerint a szakértő voltaképpen a menekültválság és a kényelmetlen igazságok hangoztatása miatt került a sajtó célkeresztjébe, ezért szervezett lejáratókampány indult ellene. A másik csoport úgy véli, hogy a bizonyíthatóan ügynökmúlttal rendelkező Nógrádinak semmi köze a szakmához, sem a valódi külpolitikai folyamatokhoz és ideje lenne angolosan távoznia a közéletből. Maga Nógrádi látszólag semennyire nem törődik az üggyel, és tulajdonképpen neki van igaza - az, amit csinál, eladható bárhogy, ugyanis nem a szoros értelemben vett külpolitikai elemzéshez van köze. Hanem mondjuk az újságíráshoz, vagy méginkább a nyilvános termékeladáshoz. Manapság mindenki szakértő. Hogy sokkal tovább ne menjünk a kommentár rovatnál, témába vágó szakmai végzettség vagy tudományos munka és fokozatok nélkül is lehet pontos és kevésbé pontos, érdekes vagy mérsékelten érdekes megállapításokat tenni fontos témákban - a heti kommentárokat író újságíróknak pont ez a dolguk (ha értelmeseket írnak, akkor jól dolgoznak). A szakma viszont nem a tömör cikkeket, fellépéseket, hanem a munkát nézi és általánosságban nem becsülik sokra azokat, akik magukat akadémikusnak tartják, de több időt töltenek a kamerák előtt, mint kutatással. Szlovákiában akadt egy példa: Michal Vašečka szociológus, aki egy időben minden létező téma kapcsán feltűnt a médiában és a legidézettebb szakértőnek számított. Eközben szakmai terepen túlzottan nem becsülték - mire ő fokozatosan és tudatosan kivonta magát a médiaszereplésből, elment kutatni, és felépítette magát szakemberként. Most pedig némileg jobb pedigrével tér vissza a médiába. Szlovákiai magyar viszonylatban is komoly probléma (ami jelen kommentár szerzőjét is érinti), hogy alig van szakértő, annál több viszont a felvetődő probléma - és valakinek nyilatkoznia illik. Vajon mikor teheti ezt meg és mennyire hitelesen pózolhat szakértőként? Magát Nógrádit szemernyit sem zavarja, hogy nem ír tudományos munkákat: helyette felvállalja a sztárelőadó szerepét, szerinte a „szakma” az valójában azt jelenti, hol és mikor adunk hangot a véleményünknek, nem pedig tudományos publikációban mérjük a súlyát. Ez a hozzáállás alapvető jellemhibákra mutat ugyan rá, de különösebb törést aligha okoz valaki karrierjében. A nyilvánosság hitelesnek tartja azt, aki hitelesnek mutatkozik - függetlenül attól, hogy az illető milyen nézeteket fogalmaz meg és kinek a pártját fogja. FIGYELŐ Meghalni a főnök hóbortja miatt Nem akar lemondani Gabriel Op- rea román belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, akit több civil szervezet és a jobbközép ellenzék visszaéléssel vádolt, felelőssé téve őt egy a konvoját felvezető motoros rendőr haláláért. A tragédia múlt kedden este történt, amikor a politikusnak utat nyitó motoros rendőr az esős időben egy bukaresti sugárúton a gázművek által ásott árokba csúszott és életét vesztette. A rendőrség csak két nappal a baleset után ismerte el, hogy balesetet szenvedett kollégájuk nem egy forgalmi dugóhoz sietett- ahogy az első közlésekből érteni lehetett - hanem a belügyminiszter konvojának nyitott utat. Az ellenzéki sajtó szerint Oprea rendszeresen igénybe veszi a rendőri felvezetést, akkor is, ha azt semmilyen sürgősség nem indokolja. A civil szervezetek és ellenzéki politikusok azt követően kezdték Oprea fejét követelni, hogy nevük elhallgatását kérő rendőrök a Digi 24 hírtelevíziónak elmondták: Oprea gyakorlatilag egy lépést se tesz rendőri felvezetés nélkül, holott a közlekedési törvény szerint csak az államfőnek, miniszterelnöknek és a parlamenti házelnököknek jár konvoj, miniszterek csak sürgős esetekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel. Vasárnap Románia több nagyvárosában tüntetők ezrei vonultak utcára a politikus lemondását követelve. Oprea azt állítja: sose vett igénybe jogtalanul rendőri felvezetést. Azt mondta: mindeddig azért nem szólalt meg, mert az ügyben indult ügyészségi vizsgálat lezárásáig nem áll jogában nyilatkozni. Elmondása szerint azért állt mégis a mikrofonok elé, mert Klaus Io- hannis államfő vasárnap nyilvánosan felszólította őt és Victor Ponta miniszterelnököt arra, hogy tisztázzák a baleset azon körülményeit, amelyek a közvéleményt felháborították. Egyes lapok szerint Oprea akkor is egy vendéglőből tartott hazafelé, amikor a baleset történt, de ő azt állítja, szakmai ügyben használt konvojt. Victor Ponta kormányfő azt mondta: reméli Oprea levonja a politikai tanulságot, amikor azt látja, hogyan fordultak ellene azok az ellenzéki politikusok, akik nemrég még a koalícióból való kiugrása és a kormány megdöntése reményében udvaroltak neki. (MTI)
