Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-26 / 247. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2015. OKTOBER 26. www.ujszo.com Röviden A pozsonyi Kis Színpad előcsarnokában az elmúlt napokban nyílt meg a legnagyobb cseh-szlovák kiállítás olyan képekből, amelyeket a skizofréniában szenvedő betegek készítettek. Az alkotók egyedüli célja az volt, hogy megosszák érzelmeiket, érzéseiket. Számukra nem az eredmény, hanem az alkotás folyamata a fontos. A skizofrénia lelki betegség, amely a népesség 1 százalékát érinti. A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a család támogatása, segítsége. Az önmegvalósítást sokszor épp az alkotásban találják meg a betegek, (k) Hogy minél több iskolás sportoljon Négy évvel ezelőtt szeptember és november között Szlovákia néhány alap- és középiskolájában felmérték a 7-18 éves gyerekek egészségi állapotát. Az eredmény alapján kiderült, hogy a 18 125 diák közül 596 fiú és 577 lány túlsúlyos. A helyzeten az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás javíthatna, bár nagyon nehéz a gyerekeket rávenni, hogy álljanak fel a számítógép mellől és sportoljanak. Ezért minden olyan kezdeményezést támogatni lehet, amely az iskolások mozgáskedvét növeli. Ilyen kezdeményezés a Szlovák Adétikai Szövetség Detská adetika projektje. A hasonló nemzetközi projekt 1997-ben született meg, és világszerte a gyerekek ezreit mozgatta meg. Szlovákiában is ilyen céllal indították útjára. A sporteszközöket a Tesco üzletlánc szállítja az iskolákba. A projektbe bekapcsolódó gyerekeket Matej Tóth, az első szlovák gyaloglóvilágbajnok is támogatásáról biztosította, (ki) A magas koleszterinszint korai szakaszában még nincsenek tünetek, de megelőzés, illetve kezelés hiányá ban súlyos rendellenességekhez vezethet, „Ma már bizonyított tény, hogy a vérben lévő zsírok mennyisége és az érelmeszesedés kialakulása között szoros összefüggés van. Vannak, akiknek születetten (örököltén) sok koleszterin és triglicerid van a vérükben, másoknál elsősorban a hibás táplálkozási szokások vezetnek a vér magas zsírtartalmához. Az életmód megfelelő változtatásával - szükség esetén gyógyszeres kezeléssel kiegészítve - a vér koleszterin- és trigliceridszintje nor- malizálható, és ezzel a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, az agyi infarktus és a hirtelen halál rizikója is csökkenni fog. A magas vérzsírszintet nemcsak a túl zsíros táplálkozás, hanem a túl sok szénhidrát- és alkoholfogyasztás, a rosszul beállított cukorbetegség, a kövérség (alma típusú elhízás), esetenként fogamzásgátlók és bizonyos gyógyszerek is okozhatják. A vérzsírszint 1%-os csökkentése 2%-kal csökkend a szívinfarktus és á hirtelen halál veszélyét” - hívja fel a figyelmet dr. Fauszt Terézia belgyógyász-kardiológus főorvos. A mérések alapján az is szerepet játszhat, hogy még mindig sok tévhit kering a koleszterinnel kapcsolatban. Lássuk a három legelterjedtebbet: „Ha nem faj, nincs baj” A magas koleszterinszint sokáig nem fáj, nincsenek tünetei, ezért hívják „csendes gyilkosnak”. Az elnevezés sajnos nagyon is találó, ugyanis régóta a szív- és érrendszeri eredetű betegségek vezetik a halálozási statisztikákat, amelyek egyik első számú kockázati tényezője a magas koleszterinszint. Ennek kiszűréséhez az ujjbegyből vett egyetlen csepp vér analízise is elegendő. „A koleszterin káros” A koleszterin a szervezetünk normális működéséhez szükséges, összetett vegyület, amelynek egy részét szervezetünk állítja elő, másik részét pedig a táplálékkal vesszük fel. Két fajtája van. Az LDL, azaz a „rossz koleszterin” lerakódik az artériák falában, és növeli az érelmeszesedés kockázatát. A „jó koleszterinként” ismert HDL ugyanekkor eltávolítja a felesleges koleszterint a sejtekből és plakkokból, azt a májba szállítja, amely újrahasznosítja, tehát véd az érelmeszesedéstől. Mérsékelten vagy súlyosan emelkedett (az összkoleszterinszint 5 betegség esetén (szívinfarktuson vagy érműtéten átesett) a koleszterin célértéke 3,5 mmol/liter alatti. Míg a trigliceridszint és LDL-koleszterin 1,7 mmol/liter alatt ideális, addig a HDL- koleszterin (jó, védő koleszterin) 1,5 mmol/liter felett kell legyen” - teszi hozzá a doktornő. mmol/l feletti) értékeknél ezért további vizsgálatok szükségesek, amely során az orvos figyelembe veszi az egyéb betegségeket, meghatározza a koleszterin alkotóelemeit, és megméri a veszélyes LDL-koleszterin értékét is. „Egészséges embereknél ekkor 5,2 mmol/liter koleszterinszint fogadható el. Ismert koszorúér„A koleszterinszint nem csökkenthető” Ez így nem igaz, hiszen a koleszterinszint életmódváltással, például a dohányzásról való leszokással, ételeink koleszterintartalmának csökkentésével, rendszeres testmozgással és szükség esetén az orvos által rendelt, jellemzően sztatinterápia követésével hatékonyan csökkenthető. „A koleszterin- és trigliceridszin- tet az állati eredetű, ún. telített zsírok fogyasztásának kerülésével, valamint gyógyszereléssel tudjuk csökkenteni. A jó, HDL- koleszterin képződését rendszeres fizikai aktivitással, mozgással fokozhatjuk” - foglalja össze dr. Fauszt Terézia, mit tehetünk az egészségünkért. Berdó Attila AZ IMMUNRENDSZER ÚGYNEVEZETT ÖLŐSEJTJEI AKKOR AKTÍVAK, HA MEGFELELŐ KONCENTRÁCIÓ ÁLL RENDELKEZÉSÜKRE Újra itt az ideje a D-vitamin pótlásának! (!) nemzetközi egység D-vitamin Itt az ősz, amely közismerten esős évszak kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó ember is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik. A lakosság nagy részénél ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem e vitamin pótlásáról kell gondoskodni. A legfrissebb ajánlások szerint egy ádagos felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vi- tamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni. Ősszel és télen mindössze 80 jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) ember szenved D-vitamin-hiányban. Kiemelten fontos a D-vitamin szedése a megfázásos időszakban, hiszen jelentős szerepet tölt be a szervezetnek a fertőző betegségek - pl. az influenza, megfázás - elleni védekezésében. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vita- min-koncentráció áll rendelkezésükre. A hiányállapotban kiszolgáltatottabbá válunk a vírusokkal és baktériumokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör. Mindemellett a D-vitamin-hiány legjobban kutatott következménye a csontvesztés, valamint ismert az is, hogy a csontritkulás ellen szedett szerek hatékonysága is kisebb, ha alacsony a D-vitamin-szint. A D-vitamin-hiány emellett növelheti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét is, különösen az emlő- és a vastagbélrák szempontjából rizikótényező. (ó-a) ... még mindig sok tévhit kering a koleszterinnel kapcsolatban. Az alkotómunka gyógyít
