Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-01 / 226. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2015. október 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Fegyvernyugvás Kelet-Ukrajnában? Minszk. Előrelépés történt a kelet-ukrajnai konfliktus tár­gyalásos rendezésére életre hí­vott összekötő csoport minszki ülésén: a résztvevők megállapo­dásra jutottak a 100 milliméter­nél kisebb kaliberű fegyverek visszavonásáról a harcoló feleket elválasztó ütközővonaltól. Az EBESZ, Oroszország és Ukrajna képviselői közösen jelentették be, hogy kézjegyükkel látták el a fegyverzetkivonásra vonatkozó dokumentumot, amely az összes harckocsi, 100 milliméteresnél kisebb tüzérségi eszköz és akna­vető 15 km-rel való visszavoná­sát írja elő a Donyec-medencei ütközővonaltól. A művelet ok­tóber 2-án kezdődhet el, ha addig sikerül fenntartani a felek között egy ideje megvalósult fegyver­nyugvást. (MTI) Fegyvereket szállító iráni hajót fogtak el Szanaa. Lefoglalt egy fegyve­rekkel megrakott iráni hajót az Arab-tengeren a jemeni húszik ellen hadműveletet folytató, Szaúd-Arábia vezette koalíció. A járművön páncéltörő lövedé­keket, tankelhárító rakétákat és fegyvervezérlő rendszereket ta­láltak. A Szaúd-Arábia vezette koalíció szerint a hajó fegyve­reket csempészett volna Jemen­be. A Nyugat szerint a Jemen egy részét elfoglaló síita húszik Irán támogatását élvezik. Az arab koalíció már régóta azzal vádolja Iránt, hogy fegyverekkel is támogatja a Jemen egy részét elfoglaló síita csoportot. Az arab koalíció több mint hat hónapja támadja a húszi felkelők állásait annak érdekében, hogy helyre­állhasson Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnök hatalma. (MTI) Kurd lázadók tucatjait ölték meg Ankara. A Kurdisztáni Munkás­párt (PKK) lázadószervezet kö­zel 60 tagjával végzett a török hadsereg az utóbbi napokban Törökország délkeleti és Irak északi részén. Recep Tayyip Er- dogan török államfő elmondta, a biztonsági erők több mint 30 kurd felkelőt öltek meg a szom­szédos Irakban. A török hadsereg közölte, hétfőn a PKK hat tagjá­val végeztek a délkelet­törökországi Hakkari tarto­mányban. Pénteken 19 lázadó életét vesztette a fegyveres erők észak-iraki légi csapásaiban. (MTI) Levélbombák: hatan meghaltak Kínában Peking. Elat ember meghalt teg­nap Kína déli részén, amikor kü­lönböző helyszíneken összesen 15 robbanás következett be. Fel­tehetően levélbombák léptek működésbe Kuanghszi autonóm tartomány székhelyén, Liu- csengben, valamint környező te­lepüléseken. A robbanások egy kórházban, kisebb piacokon, egy bevásárlóközpontban, egy busz- pályaudvaron és több kormány­zati épületnél történtek. (MTI) Orosz bombázás Szíriában Szíria miatt közvetlen kommunikációs vonalat létesít az amerikai és az orosz hadsereg Szíria második legnagyobb városa, Aleppo. Romokban az ország. (SITA/AP) Segítség szír migránsoknak New York. A legfejlettebb ipari országok (G7-es cso­port) és az Öböl menti arab országok 1,8 milliárd dollárt ajánlottak fel a szíriai mene­külteket segélyező ENSZ- ügynökségek támogatására. A felajánlásból beérkező összegeket elsősorban a vi­lágszervezet menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) és világélelmezési programjá­nak (WFP) utalják majd. (MTI) Moszkva/Washington/Párizs. Miután az orosz parlament felsőházar a Szövetségi Tanács tegnap hozzájárult a hadsereg külföldön történő bevetéséhez, Moszkva máris légi csapásokat mórt Szí­riában Basár el-Aszad elnök ellenfelére, az Iszlám Állam dzsihádista szervezetre. Szergej Ivanov, az orosz államfői hivatal vezetője közölte, Bassár el- Aszad szíriai elnök azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy nyújtson katonai segítséget. A nyi­latkozó hangsúlyozta, kizárólag az orosz légierő hadműveleteiről van szó. „A műveletek katonai célja a szíriai kormánycsapatok támogatása az Iszlám Állam elleni támadásai­ban” - mondta. A szíriai elnök hi­vatala is megerősítette az orosz ka­tonai segítségkérés tényét. A tegnap kezdett légi csapásokat a nyugat- szíriai Homsz és Hama városnál haj­tották végre. A hadműveletről Oroszország előzetesen tájékoztatta az Egyesült Államokat is. Egyelőre nem világos, hogy milyen vadász­gépekkel hajtották végre a csapáso­kat, és az sem, hogy a vadászgépe­ket orosz vagy szíriai pilóták vezették-e. Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője kö­zölte, a bombák célpontjai az Iszlám Állam terroristáinak katonai raktá­rai, kommunikációs központjai, és üzemanyagkészletei voltak. John Kerry amerikai külügyminiszter orosz kollégájánál, Szergej Lavrov- nál tiltakozott az orosz légi csapá­sok ellen. Az orosz államfői hivatal vezetője jelezte, a hadműveletek időben korlátozottak lesznek. Fel­hívta a figyelmet, hogy azoknak az oroszországi és a Független Álla­mok Közösségéhez tartozó más or­szágok állampolgárainak száma, akik csatlakoznak az Iszlám Állam­hoz, „nem napról napra, hanem órá­ról órára” nő, ráadásul „nem több tucat, hanem több ezer emberről van szó, akiknek egy része már vissza­tért az Oroszországi Föderáció te­rületére.” Közvetlen távközlési kapcsolatot hoznak létre az amerikai és az orosz hadsereg között, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket Szíriában - közölte az amerikai védelmi minisz­térium. Oroszország harci repülőgé­pek telepítését kezdte meg egy nem­régiben létesített szíriai támaszpon­ton, és az amerikai tárca szerint már 34 géppel rendelkezik ott. Az ame­rikaiak vezette nemzetközi koalíció már egy éve hajt végre bevetéseket Szíria légterében az Iszlám Állam elleni fellépés keretében. Háborús bűncselekmények miatt vizsgálatot indít Franciaország Bas­sár el-Aszad szíriai elnök rezsimje el­len, 2011 és 2013 között elkövetett jogtiprások alapján - jelentette be a francia kormány. A nyomozás a szí­riai katonai rendőrség egyik volt fo­tográfusának, bizonyos Césamak a vallomásaira támaszkodik. A férfi 2013 júliusában menekült el Szíriá­ból, 55 ezer, megkínzott emberek holttestéről készült borzalmas fotót menekítve ki az országból. (MTI, NOL) Berlin még szigorúbb intézkedéseket vezetne be Újabb menekültügyi szigorításon dolgozik a német kormány, a tervek szorint kiterjesztik a határokra az ún. gyorsított repülőtéri eljárást. Berlin/Athón/Zágráb. A repü­lőtéri eljárást, amelyben 48 óra alatt elbírálják, hogy a belépésre jelent­kezők jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására, a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993- ban vezették be. Főleg akkor alkal­mazzák, ha valakinek nincsenek pa­pírjai, vagy nyilvánvalóan nem szo­rul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárás kiterjesztését a bajor konzervatív CSU vetette fel - a tartományba szeptember eleje óta 170 ezren érkeztek, Bajorországot érinti leginkább a menekülthullám. Több száz menekült részvételével tömegverekedés tört ki Athén belvá­rosában szerdára virradó éjjel - kö­zölte a görög főváros polgármestere. Jeórjiosz Kaminisz elmondta, hogy a Viktória téren történt rendbontás so­rán senki nem sebesült meg súlyo­san. Az athéni Viktória téren sátrak­ban és műanyagponyvák alatt több száz, túlnyomórészt Afganisztánból származó menekült él. A jelenlegi helyzet tarthatatlanná vált a főváros polgármestere szerint, aki egyúttal tétlenséggel vádolta meg a baloldali Alekszisz Ciprasz vezette kormányt. A korábbi napokhoz képest keve­sebb migráns érkezett Horvátor­szágba. A legfrissebb adatok szerint szeptember 16. óta több mint 87 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Kedd 21 óráig 3800-an, tegnapra virradóra pedig 2 ezren érkeztek az opatovaci sátortá­borba. A menedékkérőket a kiala­kult gyakorlat szerint néhány órán belül buszokkal szállítják a magyar határra. A szerb-horvát határsza­kasz nyolc átkelője közül már csak három maradt zárva (Ilok 2, Princi- povac és Principovac 2). (MTI) Kunduz: NATO-elitkatonák akciója Afgán kormányerők közelednek Kunduz felé (SITA/AP felvétel) Az afganisztáni NATO- misszió különleges erői is részt vesznek az afgán hadsereg oldalán a tálib lázadókelleni kunduzi harcokban, hogy segítsenek a város visszavételében. Kabul. A 13 ezer fos NATO- misszió amerikai, brit és német elit­katonái segítik az afgán hadsereget. A nemzetközi erők szóvivője, Brian Tribus ezredes elmondta, az amerikai légierő tegnapra virradóra újabb két légi csapást hajtott végre tálib hadál­lások ellen az észak-afganisztáni vá­ros környékén. Heves összecsapások voltak a várostól alig 10 km-re lévő, és egyelőre az afgán hadsereg ellen­őrzése alatt álló repülőtér birtoklásá­ért, és végül a tálibok visszavonultak. A lázadók hétfőn foglalták el a stra­tégiai jelentőségű tartományi szék­hely központját, megszállták a kor­mányzati épületeket, és kiszabadítot­tak több száz fegyencet, köztük be­börtönzött harcostársaikat is. Az af­gán fegyveres erők a város peremére és a repülőtérre szorultak ki. A had­sereg és az amerikai légierő kedden ellentámadást indított Kunduz visszavételére, de a tálibok még az­nap újabb offenzívát kezdtek. A ká­bul i kormány erősítést ígért a hadse­reg kunduzi egységeinek az ország más részeiből, de az erősítés nem tud­ja megközelíteni a várost, mert a tá­libok pokolgépeket telepítettek köré. Amerikai légi csapás végzett az észak-afganisztáni Kunduz tarto­mány tálib árny ékkormányzójával és még 16 tálib szélsőségessel - közöl­te tegnap a közép-ázsiai ország tit­kosszolgálati ügynöksége (NDS). „Mavlavi Szalam tálib ámyékkor- mányzó és a helyettese vesztette éle­tét egy kunduzi légi csapásban” - je­lentette be az NDS. A Szalam halá­láról szóló bejelentést azután tették közzé, hogy a lázadók hétfőn elfog­lalták a tartományi székhelyet. A nemzetközi erők harcoló alakulatai tavaly év végén vonultak ki Afga­nisztánból. Csak egy 13 ezer fős kontingens maradt, amely kikép­zéssel, tanácsadással segíti az afgán fegyveres erőket. Kunduzból már két évvel ezelőtt kivonultak a NATO­erők részét képező német egységek. A tálibok uralta Afganisztán elleni 2001-es amerikai offenzíva és meg­szállás óta ez volt az első eset, hogy a lázadók kezére került egy tartomá­nyi központ. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom