Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-20 / 242. szám, kedd

www.ujszo.com | 2015. október 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Összeesküvés-elmélet? Beférkőzött a szlovák titkosszolgálat a Jobbik itteni emberei közé? Bősön járt az ENSZ-főtitkár (Cartoonizer/TASR) Q NAGY ANDRÁS nem kezdődött ■,_B volna el a vá­lasztási kam­B B pány Szlováki­ában, a jobbikos Szávay István du­naszerdahelyi irodanyitását legfel­jebb könnyed politikai trollkodásnak lehetne tekinteni, mellyel a politikus és pártja fel akaija kavarni az állóvi­zet. De az ötletre a szlovák reakció a legmagasabb szintekről érkezett. Még meg is dicsérhetnénk Szá- vayt, hogy végre nem egy intim fotó, vagy az egyetemi gólyatábori lány­válogatás kapcsán hallunk róla, ha­nem komoly politikai ötlettel állt elő. Ám úgy fest, hogy homok került a gépezetbe. Mégpedig az, hogy a Jobbik képviselői irodáját egy olyan személytől bérlik, akinek a civil szervezete mögött akár SIS-es vonal is lehet. Tehát az is simán elképzel­hető, hogy a Jobbik itteni emberei közé már rég beférkőzött a szlovák titkosszolgálat, és az ötletek nem fel­tétlenül csak „magyar körökben” születnek. Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, de en­gedtessék meg, hogy most az egyszer kicsit elinduljunk ebbe az irányba. A Smer, egészen pontosan Robert Fico legeslegnagyobb politikai barátja ma nem más, mint a magyar miniszter­elnök, Orbán Viktor. A szlovák kor­mány nagyjából a Fidesz lépéseit követi a belpolitikában, a gazdasági együttműködésre helyezik a hang­súlyt, és a két párt szinte ugyanazt mondja a menekültekkel kapcsolat­ban. Ä két ország viszonyát kiváló­nak mondják a kormányzó politiku­sok, annak ellenére, hogy a korábbi évek egyetlen magyar vonatkozású problémáját sem oldotta meg a szlo­vák kormány. Hiába van Orbánnak közvetlen bekötése Pozsonyból, a Čajaková utcáról, valahogy a két mi­niszterelnök nem ezekkel a dolgok­kal foglalkozik, ennél komolyabb dolguk van manapság. Ám hiába ez a nagy összeborulás, a Smer szavazói nem változtak meg teljesen, szüksé­gük van némi magyargyűlöletre is. LÖVÉSZÁROK Gondolatok a miértekről Az MKP-nak nemrég volt egy sike­res meghallgatása Strasbourgban. Sajnos vannak, akiknek az MKP si­kere problémát jelent. Úgy érzik, csí­rájában kell elfojtani mindent, ami pozitív fényben tünteti fel az MKP-t, mint alternatívát. Ha nem éreznék alternatívának az MKP által nyújtott megoldásokat, akkor nem is érde­kelné őket mindaz, amit az MKP igyekszik tenni a honi magyarságért. Senki sem akar háborút, lázongást, az erőszaktól elhatárolódunk, és Szlo­vákia területi egységét sem akaijuk megbontani. Viszont vannak olya­nok, akik a félelmeinket használják fel ebben a kérdésben is. Mert ugye­bár riogatni sokkal könnyebb. Az ember, ha fél, sokkal könnyebben megnyerhető valamilyen ügynek. A félelmet úgy tálalják, hogy ha az MKP-ra szavazol, akkor itt kő kövön nem marad, egyben támogatod a ra­dikalizmust is. Ezt kapod lépten- nyomon, miközben a rágalmazóid ősei, urambocsá!, forognak sójuk­ban, hogy leszármazottaik miért tá­madják azt a meggyőződést, amiért ők éltek, sőt haltak, ami összeková­csolta őket a nehéz helyzetekben. Kijelent veszélyforrást kire? Ki az, aki a nyugalmat magyar-magyar, magyar-szlovák közt megbontja? Ki az, áld a magyar ellen uszítja a köz­véleményt? Áz MKP, amelynek Strasbourgban bemutatott megma- ' radásprogramja már hosszú hónapok óta mindenki számára elérhető, rá­adásul a szlovák politikai elitnél sem ütközött ellenállásba? Vagy inkább azok, akik víziójukkal egy más jövőt mutatnak nekünk, amelynek végki­fejlete az lesz, hogy magyar már nem lesz, csak magyarul beszélő szlovák? Nemzetiségünkben mindannyian azonosak vagyunk. Lehet, hogy egy dologban mégis mások. Abban, hogy felvállaljuk nemzetiségünket. Ezt a lépést egyesek összemossák a radi­kalizmussal és a sovinizmussal, mi­közben kijelentéseikkel maguk ger­jesztik ezeket a fogalmakat. Szlová­kiában, ha a ruszin felvállalja, hogy ruszin, a német azt, hogy német, a cseh, hogy cseh és még sorolhatnám, az senkinek sem tűnik radikálisnak, sovinisztának. Ha viszont a magyar mondja, hogy ő magyar, az már gond, mert radikális és soviniszta. Hát nem! Az nem radikalizmus és nem is sovinizmus, hogy felvállaljuk nemzetiségünket. Aki ilyet állít az nincs tisztában a fogalmakkal. Az MKP mindig is a keresztény ala­pokra épített. Ezért is van erkölcsi tartása, amely nem engedi, hogy el­veiből alábbhagyjon. El kell érnünk, hogy szülőföldünkön megmarad­hassunk annak, aminek születtünk. Magyarnak, kereszténynek és sza­badnak. Nem kell hozzá más, csak hit. Hit ajobb jövőben, hit abban, hogy magyarként is értékes tagja va­gyok a társadalomnak és hit abban, hogy van bátorságom félelmeim le­küzdéséhez. Köpöncei Péter, az MKP lévai járási elnökségi tagja Mit kínál most a politika? TOKÁR GÉZA J övő tavasszal választunk. Máris elleptek minket a különféle poli­tikai hirdetések, a pártok jobb esetben néhány mondatból, rosszabb esetben pedig pár szóból álló szlogeneket próbálnak a szánkba rágni. Egy mondatban intézik el a menekültkérdést, kér­nek bizalmat, oldják meg az ország problémáit. A kérdés az, mi veszi rá a bizonytalan szavazót a voksolásra. Az elmúlt húsz évben mindegyik parlamenti választásnak volt jól értel­mezhető tétje. Még 1998-ban a meéiari, Szlovákiát egyfajta helyi diktatú­rává átalakítani akaró erők csaptak össze mindenki mással. 2002-ben egyszerű volt a kérdés: tovább halad-e az ország a reformok útj án, vagy az akkor magát éppen harmadik utasnak nevező fiatal Smer kap bizalmat egy teljesen másfajta, leginkább baloldali forgatókönyvvel? Újabb négy év múlva, 2006-ban már egyértelműen jobboldali-baloldali küzdelemként lehetett tekinteni a választásra, 2010-ben, a gazdasági válság közepette megerősödött a liberális-jobboldali ellenzék és ismét világnézeti dimenzi­ót kapott a voksolás, 2012-ben, az előrehozott választásokon pedig a pusztán stabilitás és az erős kormányzás ígérete, valamint a jobboldal romjai között választhatott az egyszeri szavazó. Jövőre ismét Robert Fico méretteti meg magát nagyjából mindenki más ellen, de hogy mi lesz a központi kampánytéma, azt még nem pontosan látni. Igen, ott van a bevándorlók kérdése, amelyben Fico keményvonalas nézőpontot képvisel, a jobboldal pedig kevés kivételtől eltekintve tanács­talanul topog. De ha belegondolunk, hogy akár kvótákkal együtt is hány bevándorlóról kell gondoskodnia az országnak, gyorsan rájöhetünk, nem ez a kérdés határozza meg az ország sorsát és az állampolgárok életszín­vonalát. A pártok viszont eddig nem jöttek rá, hogy akkor vajon micsoda: a Smer három részben előadott szociális csomagján túl nincs olyan érdemi célkitűzés, amelyről vita folyna a közbeszédben. A politikusoknak nincs mivel megszólítaniuk a szavazókat, így maradnak egyfajta pótcselekvés­ként a menekültek. A jelenséget részben magyarázza, hogy az ellenzékben nem valós alter­natívakeresés zajlik, hanem kiszorítósdi és túlélőjáték. Elvileg van egy blokk, a Népi Platform romjain létrejött a KDH-Híd-Sieť szövetség, amely kormányzást remél, de a preferenciák alapján ehhez kisebbfajta csodára lenne szükség. Középtávon pedig nemcsak az a fontos, hogy ki alakít kormányt - a Smerrel vagy nélküle -, hanem az is, ki marad a víz fe­lett, azaz a parlamentben a következő négy évben. Az amortizálódó SDKÚ és a domináns politikusok híján levő SaS veszélyben van, az instabil Egyszerű Emberek jövője sem egyértelmű. Szlovákiai magyar viszony­latban pedig az MKP újabb kimaradása évekre garantálná a Híd pozícióit. Ilyen körülmények között végleg elmosódik a határ jobb- és baloldal, el­lenzék és kormánypártiság között. Pedig végső soron a politikának kell kínálnia valamit a választóknak. Akármit, amiben azok hajlandók bízni. FIGYELŐ Svájc nagyon jobbra szavazott A svájciak hajlamosak „elbariká- dozni magukat” a bizonytalan időszakokban - így értékelték a svájci lapok, hogy a parlamenti választásokon előretört a beván­dorlás- és EU-ellenes jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP). „Svájc a keményvonalas jobboldal karjaiba vetette magát” - írta a Le Courrier című lap. „A szavazók fele jobbra, nagyon is jobbra sza­vazott” -jegyezte meg a La Cote. A genfi Tribune de Geneve hiá­nyolta a kampányból a komoly vi­tát a menekültügyről, az SVP el­lenfelei ugyanis nem akartak „rek­lámot csinálni a pártnak azzal”, hogy az SVP legfontosabb témáját emlegetik. Ajelöltek „inkább hallgattak, a svájciak így pirulás nélkül szavazhattak az S VP-re” - jegyezte meg a napilap. Az SVP vezetői „ebben a beván­dorlási és gazdasági bizonytalan­ságjellemezte időszakban azt mondják, hogy meg fogják men­teni Svájcot, megtartva jelenlegi állapotában. Ügyesen becsomagolt hatalmas átverés” - tette hozzá a genfi lap. A Neue Zürcher Zeitung szerint nem meglepetés az SVP győzel­me. Amikor a nép már másképpen gondolkozik, mint a parlament, akkor elengedhetetlen a korrekció -véli a lap. (MTI) Természetesen már nem az első vo­nalban, arra ott vannak a menekültek, de azért kellett találni egy magyar politikust, egy pártot, akitől azért le­het egy cseppet tartam, akitől, ha kell, a hős miniszterelnök megvédi az or­szágot. A jobbikos Szávay pedig úgy j ött, mintha hívták volna. • A képviselő úr megteszi a szlovák kormánynak azt a szívességet, hogy létrehoz egy Patyomkin-irodát, ahol legfeljebb negyedévente egyszer fordul meg, tehát valós munkát nem akar ott folytami. De a szlovák kor­mány végre megtalálj a a maga rossz magyalját, ha már Orbánból szövet­ségest faragott. Most már Szávay miatt be lehet hívami a magyar nagykövetet, törvénymódosítást le­het kezdeményezni, és el lehet kez­deni rettegni. Ha ezt összekapcsoljuk azzal, hogy a dunaszerdahelyi iroda tulajdonosának múltjában felsejlik a szlovák titkosszolgálat, rögtön az jut eszünkbe, hogy az irodabérlési ötlet nem is Szávay fejéből pattant ki. Bár a képviselő ezt tagadja, azt el kell is­mernie, hogy ötletéből egyelőre még csak a szlovák kormánypártnak származott előnye. Görög-török közös ellenőrzés kizárva Görögország területi viták miatt semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni Törökországgal az uniós külső határ védelmében az Egei-tengeren, ahol a legtöbb menekült átkel az EU területére. Erről Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt a Welt am Sonntag német lap szerint. A görög fél nemcsak arra nem haj­landó, hogy közösen járőrözzön a törökökkel, hanem arra sem, hogy összehangolják az embercsem­pészek elleni járőrözési tevé­kenységet. Ennek oka, hogy Gö­rögország nem tesz a határok közvetett elismeréseként értel­mezhető jelzéseket. A Welt am Sonntag értékelése szerint ez súlyos csapás Angela Merkel válságkezelő tervére, amelynek egyik központi eleme a görög—török uniós határ védel­mének erősítése. A kancellár már csak Recep T ayyip Erdogan török államfőre számíthat. „Ha Erdogan intézkedik, a balká­ni migrációs útvonal 5-6 nap alatt elnéptelenedik” - mondta Merkel név nélkül nyilatkozó bizalmasa. Görögországnak és Törökor­szágnak évtizedek óta területi vi­tái vannak, és a két NATO- tagország viszonya hagyomá­nyosan feszült. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom