Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-20 / 242. szám, kedd
www.ujszo.com | 2015. október 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Összeesküvés-elmélet? Beférkőzött a szlovák titkosszolgálat a Jobbik itteni emberei közé? Bősön járt az ENSZ-főtitkár (Cartoonizer/TASR) Q NAGY ANDRÁS nem kezdődött ■,_B volna el a választási kamB B pány Szlovákiában, a jobbikos Szávay István dunaszerdahelyi irodanyitását legfeljebb könnyed politikai trollkodásnak lehetne tekinteni, mellyel a politikus és pártja fel akaija kavarni az állóvizet. De az ötletre a szlovák reakció a legmagasabb szintekről érkezett. Még meg is dicsérhetnénk Szá- vayt, hogy végre nem egy intim fotó, vagy az egyetemi gólyatábori lányválogatás kapcsán hallunk róla, hanem komoly politikai ötlettel állt elő. Ám úgy fest, hogy homok került a gépezetbe. Mégpedig az, hogy a Jobbik képviselői irodáját egy olyan személytől bérlik, akinek a civil szervezete mögött akár SIS-es vonal is lehet. Tehát az is simán elképzelhető, hogy a Jobbik itteni emberei közé már rég beférkőzött a szlovák titkosszolgálat, és az ötletek nem feltétlenül csak „magyar körökben” születnek. Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, de engedtessék meg, hogy most az egyszer kicsit elinduljunk ebbe az irányba. A Smer, egészen pontosan Robert Fico legeslegnagyobb politikai barátja ma nem más, mint a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. A szlovák kormány nagyjából a Fidesz lépéseit követi a belpolitikában, a gazdasági együttműködésre helyezik a hangsúlyt, és a két párt szinte ugyanazt mondja a menekültekkel kapcsolatban. Ä két ország viszonyát kiválónak mondják a kormányzó politikusok, annak ellenére, hogy a korábbi évek egyetlen magyar vonatkozású problémáját sem oldotta meg a szlovák kormány. Hiába van Orbánnak közvetlen bekötése Pozsonyból, a Čajaková utcáról, valahogy a két miniszterelnök nem ezekkel a dolgokkal foglalkozik, ennél komolyabb dolguk van manapság. Ám hiába ez a nagy összeborulás, a Smer szavazói nem változtak meg teljesen, szükségük van némi magyargyűlöletre is. LÖVÉSZÁROK Gondolatok a miértekről Az MKP-nak nemrég volt egy sikeres meghallgatása Strasbourgban. Sajnos vannak, akiknek az MKP sikere problémát jelent. Úgy érzik, csírájában kell elfojtani mindent, ami pozitív fényben tünteti fel az MKP-t, mint alternatívát. Ha nem éreznék alternatívának az MKP által nyújtott megoldásokat, akkor nem is érdekelné őket mindaz, amit az MKP igyekszik tenni a honi magyarságért. Senki sem akar háborút, lázongást, az erőszaktól elhatárolódunk, és Szlovákia területi egységét sem akaijuk megbontani. Viszont vannak olyanok, akik a félelmeinket használják fel ebben a kérdésben is. Mert ugyebár riogatni sokkal könnyebb. Az ember, ha fél, sokkal könnyebben megnyerhető valamilyen ügynek. A félelmet úgy tálalják, hogy ha az MKP-ra szavazol, akkor itt kő kövön nem marad, egyben támogatod a radikalizmust is. Ezt kapod lépten- nyomon, miközben a rágalmazóid ősei, urambocsá!, forognak sójukban, hogy leszármazottaik miért támadják azt a meggyőződést, amiért ők éltek, sőt haltak, ami összekovácsolta őket a nehéz helyzetekben. Kijelent veszélyforrást kire? Ki az, aki a nyugalmat magyar-magyar, magyar-szlovák közt megbontja? Ki az, áld a magyar ellen uszítja a közvéleményt? Áz MKP, amelynek Strasbourgban bemutatott megma- ' radásprogramja már hosszú hónapok óta mindenki számára elérhető, ráadásul a szlovák politikai elitnél sem ütközött ellenállásba? Vagy inkább azok, akik víziójukkal egy más jövőt mutatnak nekünk, amelynek végkifejlete az lesz, hogy magyar már nem lesz, csak magyarul beszélő szlovák? Nemzetiségünkben mindannyian azonosak vagyunk. Lehet, hogy egy dologban mégis mások. Abban, hogy felvállaljuk nemzetiségünket. Ezt a lépést egyesek összemossák a radikalizmussal és a sovinizmussal, miközben kijelentéseikkel maguk gerjesztik ezeket a fogalmakat. Szlovákiában, ha a ruszin felvállalja, hogy ruszin, a német azt, hogy német, a cseh, hogy cseh és még sorolhatnám, az senkinek sem tűnik radikálisnak, sovinisztának. Ha viszont a magyar mondja, hogy ő magyar, az már gond, mert radikális és soviniszta. Hát nem! Az nem radikalizmus és nem is sovinizmus, hogy felvállaljuk nemzetiségünket. Aki ilyet állít az nincs tisztában a fogalmakkal. Az MKP mindig is a keresztény alapokra épített. Ezért is van erkölcsi tartása, amely nem engedi, hogy elveiből alábbhagyjon. El kell érnünk, hogy szülőföldünkön megmaradhassunk annak, aminek születtünk. Magyarnak, kereszténynek és szabadnak. Nem kell hozzá más, csak hit. Hit ajobb jövőben, hit abban, hogy magyarként is értékes tagja vagyok a társadalomnak és hit abban, hogy van bátorságom félelmeim leküzdéséhez. Köpöncei Péter, az MKP lévai járási elnökségi tagja Mit kínál most a politika? TOKÁR GÉZA J övő tavasszal választunk. Máris elleptek minket a különféle politikai hirdetések, a pártok jobb esetben néhány mondatból, rosszabb esetben pedig pár szóból álló szlogeneket próbálnak a szánkba rágni. Egy mondatban intézik el a menekültkérdést, kérnek bizalmat, oldják meg az ország problémáit. A kérdés az, mi veszi rá a bizonytalan szavazót a voksolásra. Az elmúlt húsz évben mindegyik parlamenti választásnak volt jól értelmezhető tétje. Még 1998-ban a meéiari, Szlovákiát egyfajta helyi diktatúrává átalakítani akaró erők csaptak össze mindenki mással. 2002-ben egyszerű volt a kérdés: tovább halad-e az ország a reformok útj án, vagy az akkor magát éppen harmadik utasnak nevező fiatal Smer kap bizalmat egy teljesen másfajta, leginkább baloldali forgatókönyvvel? Újabb négy év múlva, 2006-ban már egyértelműen jobboldali-baloldali küzdelemként lehetett tekinteni a választásra, 2010-ben, a gazdasági válság közepette megerősödött a liberális-jobboldali ellenzék és ismét világnézeti dimenziót kapott a voksolás, 2012-ben, az előrehozott választásokon pedig a pusztán stabilitás és az erős kormányzás ígérete, valamint a jobboldal romjai között választhatott az egyszeri szavazó. Jövőre ismét Robert Fico méretteti meg magát nagyjából mindenki más ellen, de hogy mi lesz a központi kampánytéma, azt még nem pontosan látni. Igen, ott van a bevándorlók kérdése, amelyben Fico keményvonalas nézőpontot képvisel, a jobboldal pedig kevés kivételtől eltekintve tanácstalanul topog. De ha belegondolunk, hogy akár kvótákkal együtt is hány bevándorlóról kell gondoskodnia az országnak, gyorsan rájöhetünk, nem ez a kérdés határozza meg az ország sorsát és az állampolgárok életszínvonalát. A pártok viszont eddig nem jöttek rá, hogy akkor vajon micsoda: a Smer három részben előadott szociális csomagján túl nincs olyan érdemi célkitűzés, amelyről vita folyna a közbeszédben. A politikusoknak nincs mivel megszólítaniuk a szavazókat, így maradnak egyfajta pótcselekvésként a menekültek. A jelenséget részben magyarázza, hogy az ellenzékben nem valós alternatívakeresés zajlik, hanem kiszorítósdi és túlélőjáték. Elvileg van egy blokk, a Népi Platform romjain létrejött a KDH-Híd-Sieť szövetség, amely kormányzást remél, de a preferenciák alapján ehhez kisebbfajta csodára lenne szükség. Középtávon pedig nemcsak az a fontos, hogy ki alakít kormányt - a Smerrel vagy nélküle -, hanem az is, ki marad a víz felett, azaz a parlamentben a következő négy évben. Az amortizálódó SDKÚ és a domináns politikusok híján levő SaS veszélyben van, az instabil Egyszerű Emberek jövője sem egyértelmű. Szlovákiai magyar viszonylatban pedig az MKP újabb kimaradása évekre garantálná a Híd pozícióit. Ilyen körülmények között végleg elmosódik a határ jobb- és baloldal, ellenzék és kormánypártiság között. Pedig végső soron a politikának kell kínálnia valamit a választóknak. Akármit, amiben azok hajlandók bízni. FIGYELŐ Svájc nagyon jobbra szavazott A svájciak hajlamosak „elbariká- dozni magukat” a bizonytalan időszakokban - így értékelték a svájci lapok, hogy a parlamenti választásokon előretört a bevándorlás- és EU-ellenes jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP). „Svájc a keményvonalas jobboldal karjaiba vetette magát” - írta a Le Courrier című lap. „A szavazók fele jobbra, nagyon is jobbra szavazott” -jegyezte meg a La Cote. A genfi Tribune de Geneve hiányolta a kampányból a komoly vitát a menekültügyről, az SVP ellenfelei ugyanis nem akartak „reklámot csinálni a pártnak azzal”, hogy az SVP legfontosabb témáját emlegetik. Ajelöltek „inkább hallgattak, a svájciak így pirulás nélkül szavazhattak az S VP-re” - jegyezte meg a napilap. Az SVP vezetői „ebben a bevándorlási és gazdasági bizonytalanságjellemezte időszakban azt mondják, hogy meg fogják menteni Svájcot, megtartva jelenlegi állapotában. Ügyesen becsomagolt hatalmas átverés” - tette hozzá a genfi lap. A Neue Zürcher Zeitung szerint nem meglepetés az SVP győzelme. Amikor a nép már másképpen gondolkozik, mint a parlament, akkor elengedhetetlen a korrekció -véli a lap. (MTI) Természetesen már nem az első vonalban, arra ott vannak a menekültek, de azért kellett találni egy magyar politikust, egy pártot, akitől azért lehet egy cseppet tartam, akitől, ha kell, a hős miniszterelnök megvédi az országot. A jobbikos Szávay pedig úgy j ött, mintha hívták volna. • A képviselő úr megteszi a szlovák kormánynak azt a szívességet, hogy létrehoz egy Patyomkin-irodát, ahol legfeljebb negyedévente egyszer fordul meg, tehát valós munkát nem akar ott folytami. De a szlovák kormány végre megtalálj a a maga rossz magyalját, ha már Orbánból szövetségest faragott. Most már Szávay miatt be lehet hívami a magyar nagykövetet, törvénymódosítást lehet kezdeményezni, és el lehet kezdeni rettegni. Ha ezt összekapcsoljuk azzal, hogy a dunaszerdahelyi iroda tulajdonosának múltjában felsejlik a szlovák titkosszolgálat, rögtön az jut eszünkbe, hogy az irodabérlési ötlet nem is Szávay fejéből pattant ki. Bár a képviselő ezt tagadja, azt el kell ismernie, hogy ötletéből egyelőre még csak a szlovák kormánypártnak származott előnye. Görög-török közös ellenőrzés kizárva Görögország területi viták miatt semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni Törökországgal az uniós külső határ védelmében az Egei-tengeren, ahol a legtöbb menekült átkel az EU területére. Erről Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt a Welt am Sonntag német lap szerint. A görög fél nemcsak arra nem hajlandó, hogy közösen járőrözzön a törökökkel, hanem arra sem, hogy összehangolják az embercsempészek elleni járőrözési tevékenységet. Ennek oka, hogy Görögország nem tesz a határok közvetett elismeréseként értelmezhető jelzéseket. A Welt am Sonntag értékelése szerint ez súlyos csapás Angela Merkel válságkezelő tervére, amelynek egyik központi eleme a görög—török uniós határ védelmének erősítése. A kancellár már csak Recep T ayyip Erdogan török államfőre számíthat. „Ha Erdogan intézkedik, a balkáni migrációs útvonal 5-6 nap alatt elnéptelenedik” - mondta Merkel név nélkül nyilatkozó bizalmasa. Görögországnak és Törökországnak évtizedek óta területi vitái vannak, és a két NATO- tagország viszonya hagyományosan feszült. (MTI)
