Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-16 / 239. szám, péntek
KÜLFÖLD 6 2015. október 16.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai katonák a Boko Haram eilen Uniós csúcs a menekültekről Időszerű lett a dublini rendszer reformja, mert azt a tagok hónapok óta nem tartják be Washington. Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy felderítő drónokat és mintegy 300 főnyi katonai személyzetet vezényelt Kamerunba a Boko Haram nigériai iszlamista terrorszervezet elleni harc fokozása érdekében. Obama közölte, a ya- oundéi kormány beleegyezésével egy 90 fos előőrs már meg is érkezett a nyugat-afrikai országba. A saját védelmük érdekében felfegyverzett amerikai katonák légi felderítést és megfigyelést fognak végezni. Az amerikai katonák hírszerzési információkkal fogják ellátni az önmagát az Iszlám Állam (IÁ) szövetségesévé nyilvánított Boko Haram ellen harcoló nigériai, nigeri, kameruni, csádi és benini összefogással felállított haderőt. (MTI) EP: döntés Kovács mentelmi jogáról Strasbourg. Felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő mentelmijogát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése. Tavaly májusban Kovács Béla ellen feljelentést tett az Alkotmányvé- delmi Hivatal, az ügyészség pedig kérte az EP-től a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. A kérést az ügyészség az unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanújával indokolta. A képviselő rendszeresen találkozott konspirativ módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel járt Moszkvába. A Jobbik szerint az eljárás megindulásával végre fény derülhet az igazságra Kovács ügyében. (MTI) Botrány Donald Trump kampányán Richmond. A republikánus- elnök-jelöltségre pályázó politikusok népszerűségi listáját vezető Donald Trump richmondi (Virginia) kampányrendezvényén tettlegességig fajult egy összeszólalkozás a milliárdos üzletember ellenfelei és támogatói között. Több latin-amerikai diák közbekiáltásokkal igyekezett megzavarni Trump beszédét. Trump hívei válaszul megpróbálták kiszorítani a teremből a tiltakozókat, szidalmazták őket és kitépték kezükből a transzparenseket. Trump többször úgy nyilatkozott, hogy megválasztása esetén kiutasítja az USA-ból az illegális bevándorlókat és falat emel a mexikói határon. (MTI) Izrael: sodrófával is védekeznek Jeruzsálem. A szeptember közepén kezdődött palesztin erőszakhullám hatására az izraeli lakosok lázasan fegyverkeznek, megpróbálnak felkészülni egy esetleges késelős merénylő elleni védekezésre. A helyi sajtót bejárta egy buszon ülő asszony képe, akinek sodrófa áll ki a táskájából, és kitört a paprikaspray- vásárlási láz. Az egyik palesztin merénylőt például egy szelfibot- tal tettek ártalmatlanná. (MTI) Berlinben már fáznak a menekültek. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollandé francia elnök az európai uniós külső határok védelmének biztosítását sürgette az EU-tagországok tegnapi csúcstalálkozóján. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői tegnapi brüsszeli csúcstalálkozójukon három héten belül immár másodszor tanácskoztak a migrációs válságról. Az egyeztetés fő témája a migrációs válság közös uniós kezelósének kérdése volt. A migrációs válság ügyében az Európai Unió intézményei megtették a szükséges lépéseket, most a tagállamokon a sor - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Unió tagországai többet tudnak tenni és többet is kell tenniük a menekültválság kezelésére a migránsok kiinduló térségében tett erőfeszítések finanszírozását illetően - hangoztatta Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács elnöke. A csúcs előtt a bizottság vezetője Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével egyeztetett, majd a közösen tartott sajtótájékoztatójukon Jean-Claude Juncker kiemelte: fel kell gyorsítani a dublini rendszer reformját. A bizottság elnöke egyúttal megerősítette, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a szeptemberben tett pénzügyi vállalásaikat. Úgy vélte, ez a tagállamok szavahihetősége miatt is nagyon fontos. Martin Schulz ugyancsak a tagállamokat sürgette, hogy biztosítsanak forrást a válság kezelésére. Németország és más uniós tagállamok hónapok óta nem tartják be a dublini egyezményt, amely a menekültstátust kérők ügyét szabályozza. Éppen ezért időszerű a dublini rendszer reformja. Az uniós tagállamok a szeptember 23-i rendkívüli csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a migrációs válság kezelésére jelentős forrásokat fordítanak. Juncker azonban arra emlékeztetett, hogy az ígéretet máig nem követte elegendő tett. Mintegy 2,5 milliárd eurót kellene még a tagállamoknak áldozniuk a helyzet kezelésére. A brüsszeli EU- csúcstalálkozón terítékre került az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jogköreinek bővítése, mindenekelőtt az a lehetőség, hogy az ügynökség is kezdeményezhesse a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldését. A tegnap esti tanácskozás témája volt a szorosabb együttműködés Törökországgal. Az intenzívebb kooperációtól az EU a bevándorlási hullám enyhülését reméli. Az uniós testület alelnöke, Frans Timmermans, illetve Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos tegnap hajnalig tárgyalt Törökország képviselőivel egy közös akciótervről, és jók az esélyek a sikerre. A migrációs válság mellett a gazdasági és monetáris unió jövője, valamint a brit uniós tagságról tartandó népszavazás és az ezzel kapcsolatos tárgyalások is napirendre kerültek a csúcstalálkozón. Az uniós tagállamok megvitatták az eszkalálódó szíriai konfliktust is, így azt, hogy a jövőben milyen szerepe lehet még Bassár el-Aszad szíriai elnöknek. Elfogadta a Bundestag a menekültügyi csomagot Nagy többséggel elfogadta tegnap a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag a menekültügyi rendszer reformját szolgáló törvénycsomagot. Az új szabályok november 1-jén léphetnek érvénybe. Berlin/Oslo. Ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni - mondta tegnap Angela Merkel német kancellár a Bundestagban a szavazásra bocsátott menekültügyi reformcsomagról szóló beszédében. A kancellár szerint „nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni” a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre „nemzeti, európai (uniós) és globális” feladat. A törvénycsomag célja a menedékjogi eljárások felgyorsítása és az elutasított kérelmezők mielőbbi távozásának előmozdítása, a menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedésének támogatása. Emellett a reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot, és erősebben támogatja a szociális lakások építését, valamint a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők ellátását, nevelését. A menekültstátust nagy valószínűséggel megszerző kérelmezők gyorsabb beilleszkedését szolgálják a nyelvi és integrációs tanfolyamok és a munkavállalás lehetőségének szélesítése-mondta. Tömegverekedés történt egy menedékkérőket szállító különvonaton Németországban - közölte a szövetségi rendőrség. A bajor-osztrák határon fekvő Freilassingból Mann- heimbe tartó vonatot már Münchenben meg kellett állítani az összetűzés miatt. Két különböző nemzetiségű csoport esett egymásnak kölcsönös sértegetések után. A verekedésben négyen megsérültek, a rendőrség öt ember ellen indított eljárást A vonatról 20 verekedőt szállítottak le a bajor fővárosban. A Deutsche Bahn vasúttársaság naponta több különvo- nattal szállítja a határról az Ausztriából érkező menedékkérőket. Norvégia a menedékkérők növekvő száma miatt vissza fogja fordítani területéről azokat a szíriaiakat, akik Oroszország felől, huzamosabb ott- tartózkodás után lépnek be az országba. Anders Anundsen norvég igazságügyi miniszter közölte, az orosz-norvég határon, a storskogi átkelőn érkező szíriaiak egy része eddig Oroszországban élt, vagyis nem háború elől kell menekülnie. Idén eddig több mint 1100, főleg szíriai menedékkérőt regisztráltak ennél az északi határátkelőnél, csak az utóbbi egy hónapban 850-et. (MTI) Könnyfakasztó agresszió. A szigorú biztonsági intézkedések ellenére tegnap ismét könnygázzal telt meg a koszovói parlament ülésterme, miután az ellenzéki Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) párt képviselőnője könnygázpalackot dobott a terembe. Az ellenzék hetek óta akadályozza a parlament munkáját azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával Brüsszelben kötött augusztusi megállapodásról. A tiltakozók szerint az egyezménytől sok jogot biztosít a koszovói szerb kisebbségnek. (tasr/ap) Lendületben a szír erők Damaszkusz/Washington. A szíriai hadsereg az orosz légierő támogatásával kiterjesztette tegnap a felkelők elleni offenzívát az ország középső részén található Homsz tartományra. A kormányerők Homsz északi és északnyugati részén indítottak katonai műveletet azzal a céllal, hogy „helyreállítsák a régió településein a biztonságot és a stabilitást” - jelentette a szíriai televízió. Az orosz légierő az offen- zíva keretében 15 légi csapást hajtott végre a térségben Homsz városának nagyobb részét a Bassár el- Aszad vezette rezsim ellenőrzi, mint ahogy Hamát is, de a két tartományi székhely közötti régiók a felkelők kezén vannak. A szíriai hadsereg szerdán Damaszkusz környékén indított nagyszabású offenzívát, múlt héten pedig Idlíb és Hama tartományokban, szintén az orosz légierő segítségével. Haladás történt a Szíria feletti harci repülések biztonságáról folytatott amerikai-orosz katonai videokonferencia harmadik fordulóján - közölte a Pentagon. Az amerikai védelmi tárca részleteket nem közölt, de az kiszivárgott, hogy a véglegesítés szakaszába került annak az egyetértési memorandumnak a szövegezése, amely rögzíti majd, hogy a felek milyen alapvető repülésbiztonsági eljárásokat fognak követni a szíriai légtérben. A két ország fegyveres erőinek képviselői először október 1-jén folytattak megbeszélést arról, hogyan lehetne elkerülni a potenciális konfliktusokat a Szíriában lévő célpontokat párhuzamosan, de egymással való egyeztetés nélkül támadó amerikai, illetve orosz harci repülőgépek között. A Pentagon szerint az elmúlt két hét alatt előfordult, hogy orosz repülők alig néhány kilométerre közelítettek meg amerikai drónokat és harci gépeket. (MTI)
