Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-15 / 238. szám, csütörtök
2015. október • www.ujszo.com I HOBBI ÚJ szó Alkotóműhely | III Nyomtassunk levélmintát agyagra, textilre, fára Levélgyűjtésre indulok egy kellemes, őszi délutánon. Nyirkos földön csillogó gubacsok, az ágak között virító csipkebogyók. Eső, száraz levél, a reggeli dér és a köd nedves illata. Már sokszor szerettem volna megörökíteni mindezt. Valami olyan kellett, ami képes megteremteni ezt a hangulatot: ha ránézek egyből felidéz egy képet, egy illatfoszlányt. Ezért indultam a természetbe gyűjtögetni. atúrcsend. Csak a madarak hangja hallatszik, és egy-egy száraz levél, ahogy eléri a földet. Olyan leveleket gyűjtöttem, amelyek formásak, nincsenek behajolva a széleik. Hiszen ők lesznek a matricáim, avagy pecsételőim, így tökéletesnek kell lenniük. Az alkotás akkor igazán élvezetes, ha az ember nemcsak a fantáziáját engedi szabadjára, hanem testtel és lélekkel is átadja magát a tevékenységnek. Az érzékszervek fontos szerepet játszanak, hiszen csak azokkal tudjuk észlelni a szépet. A természet pedig minden szempontból a legalapvetőbb forrás. Olyan ez, akár egy rituálé - az alapanyag begyűjtése is éppen olyan fontos, mint maga az alkotási folyamat. Nem beszélve arról, hogy magának a folyamatnak is megvannak a maga fázisai és körülményei, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy minden harmonikusan működjön. Miután hazaértem, kiválogattam azokat, amelyekkel dolgozni szeretnék. Előkészítettem az asztalt, az alap-. anyagokat. Kellemes zene és egy bögre forró tea mellett nekifogtam a munkának. Vida Nikoletta (A szerző felvételei) Villámgyors ____________Á____Ä.A. JĹt I n yOÍTllSvvll vKSZvivK Szerezz néhány vastagabb ágat, amelyet szeletelj fel kb. 0,5 cm széles karikákra. Ha nincs erre lehetőség, hobbiboltokban, dekorációs boltokban készen is vásárolhatsz ilyen alapanyagot. A művelet még a rajzlapra való nyomtatásnál is egyszerűbb. Bekentem festékkel a kiválasztott növény hátulját, majd kézzel erősen a felületre nyomtam. Miután levettem a levelet, szépen kirajzolódott minden része. Kétszer-háromszor ismételhető a művelet ugyanazzal a levéllel. Miután megszáradt, a hátuljára ragasszunk brossalapot, gyűrűalapot, vagy kézifúróval készítsünk rá egy lyukat, és használjuk medálként. Ékszer» tányérka Keményre száradó agyagra volt szükségem, amelyet minimálisan a falevél méretére kellett kinyújtani. Kézzel rásimítottam a levél hátulját, majd konyhakéssel levágtam a felesleges részeket. Az agyagban megjelent a levél erezete. Az oldalait lesimítottam és egy enyhén mély tálba helyeztem, hogy formára száradjon. Szobahőmérsékleten két nap alatt megszáradt. Az egész azzal kezdődött, hogy varrtam egy füzetborítót egy vászonszerű anyagból. Miután elkészültem, megterveztem, mit hogyan szeretnék elhelyezni rajta. Elcsodálkoztam, hogy ez a technika mire képes a textil esetében. Néhány hónapja levendulát préseltem. Ezeket használtam fel ugyanazon az elven, mint a levelek esetében. A textilen szinte tökéletesen megtapadt a festék, amelyet a levendulaszárról vett át. A nyomtatás után úgy láttam, valami még hiányzik, így elővettem a batikoláshoz használatos festék- port, és egy pohár vízben folyamatos és különféle adagolással kevertem be a szebbnél szebb színárnyalatokat. Egyszerű ecsettel itattam a textilszövetbe a színes folyadékot, amelyet bizonyos helyeken szándékosan sötétebbre, máshol világosabbra festettem. Nem tudtam betelni vele, így sebtében készítettem egy tolltartót is. Textil füzetborító és tolltartó préselt levendulával
