Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-15 / 238. szám, csütörtök
8 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. október 15. I www.ujszo.com Figyelik a német táborokat Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) több veszélyes csoportot azonosított a menedékkérők között, ezek közül az*észak-afrikai utcagyerekeket és a grúz bűnözőket nevezte meg. A legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv tapasztalatai szerint a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szírek és irakiak nem adnak sok munkát a rendőröknek, kriminológiai szempontból egyáltalán nem „feltűnőek”. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy bizonyos, valószínűleg szervezett struktúrák megpróbálják kihasználni a menekülttémát, hogy jobban megszervezhessék bűnözői tevékenységüket - mondta Holger Münch, a BKA elnöke. Példaként említette, hogy az utóbbi hat évben megötszöröződött a grúz állampol- gárságúak által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, annak ellenére, hogy az elfogadott kérelmek aránya a nullához közelít. A kérelmezők arra használják a menekült- ügyi rendszert, hogy tartózkodási jogot szerezzenek, és kérelmük elbírálásáig bűncselekményeket kövessenek el. A BKA már 6 ezernél is több grúz bűnelkövetőt azonosított, és arra törekszik, hogy szétzúzza hálózataikat. ,,Az ilyen hatások erősen befolyásolják a menekültek lakosság általi elfogadottságát. Ezért a különösen feltűnő csoportokra kell összpontosítani, fel kell tárni az ilyen szerveződéseket és harcolni ellenük” - mondta Holger Münch. Afrikai utcagyerekek Hasonlóan feltűnő csoport az észak-afrikai térségből (Marokkó, Líbia, Tunézia, Nyugat-Szahara, Mauritánia) származó, felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúaké. Köztük sok az utcagyerek, akik megtanulták, hogy napról napra valahogy fenntartsák magukat, akár bűnözéssel is - mondta a BKA elnöke. Hangsúlyozta: „ők nagyon erősen foglalkoztatják főleg a tartományi rendőröket”. Az esetleges iszlamista terrorveszélyről Holger Münch azt mondta, hogy a BKA komolyan veszi azt az aggodalmat, hogy az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek emberei szivároghatnak be Németországba a menedékkérők között, és minden erre utaló jelet alaposan kivizsgálnak. Jelenleg nagyjából 70 különböző irányban folyik nyomozás az Iszlám Állammal kapcsolatban, de eddig nem tártak fel olyan tényt, amely alátámasztaná az aggodalmakat. A BKA mindennekutánajár, de abból indul ki, hogy a terroristahálózatoknak nem szükséges rákapcsolódniuk a menekülthullámra, ha Németországban akarnak merényletet elkövetni. A bűnügyi hivatal nagy aggodalommal és fokozott éberséggel figyeli a legerősebb németországi szélsőséges iszlamista irányzat, a szalafiz- mus híveit, mert igyekeznek követőket toborozni a menedékkérők között. Elsőre ugyan riasztó hatást váltanak ki a szíriai és iraki menedékkérők körében, hiszen ők éppen az ilyen emberek elől menekültek el, a szaklisták közeledési próbálkozásai így nem találnak viszonzásra. Ugyanakkor a menedékkérők között nagyon sok a fiatal férfi, és szintén sok a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorú, ami kockázati potenciált jelent - fejtette ki Holger Münch. Erőszak a táborokban A menedékkérőket befogadó állomásokon megmutatkozó agresszióról, tömegverekedésekről, etnikai alapon szerveződő csoportok közötti összecsapásokról szólva kifejtette, az ott dolgozó rendőrök tapasztalatai alapján nem lenne megoldás a nemzetiség szerinti elkülönítés, mert a probléma gyökere a tömegszállások zsúfoltsága. A kisebb befogadóállomásokon szinte egyáltalán nincsenek incidensek. Ezért inkább a menekült- ügyi eljárások felgyorsítására és a menedékkérők decentralizált elhelyezésére érdemes törekedni. A nők elleni támadásokról, nemi erőszakról szóló hírekkel kapcsolatban elmondta, ezen a területen még nem végeztek az elemzésekkel, de úgy tűnik, hogy nincs szó „rendszerszerűjelenségről”, csak egyes területeken, főleg Hessen tartományban fordulnak elő ilyen esetek. A hes- seni Giessenben működő befogadóállomáson sajtóhírek szerint megerőszakoltak 15 nőt és gyereket, a hes- seni hatóságok eddig négy esetet regisztráltak, és egy feltételezett elkövető ellen indítottak eljárást. Izmosodó szélsőjobb A menekültválság további kriminológiai vetületét alkotják a menedékkérők sérelmére elkövetett bűn- cselekmények, befogadóállomások elleni támadások. Idén eddig 500 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Ezekkel kapcsolatban egyelőre nincsenek nagyobb, több tartományra kiterjedő hálózatokra utaló jelek. Ugyanakkor a menekültválság komoly radikalizálódási potenciált jelent, mert a német szélsőjobboldali szerveződések a nézeteik terjesztésére használhatják fel a krízist, és fölerősödhet a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szubkultúra erőszakra hajlamos rétegeinek konfliktusa. FIGYELŐ Nem küldik vissza a menekülteket Angela Merkel német kancellár elutasítja, hogy tagadják meg a belépést az Ausztriából érkező menedékkérőktől - írta a Spiegel Online. Pártja, a CDU számos képviselője a határok alaposabb és keményebb védelmét sürgeti. Azt mondják, az Ausztriából érkező menekültektől meg kell tagadni a belépést, mert a dublini előírások alapján Németország nem illetékes az Ausztriából érkezők ügyében. Merkel elutasítja a felvetést, mert balkáni migrációs útvonalon fekvő államokban súlyos következményekhez vezetne. Rámutatott, hogy ha Németország megtagadná a belépést a menekültektől, Ausztriának és Magyarországnak is ezt kellene tennie. Csökkentenék a „menekültsegélyt" Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint csökkenteni kell a munkanélküli menekültek szociális támogatását. Nem méltányos, hogy egy németül nemigen beszélő, adott esetben ími-olvasni is kevéssé tudó menekült annyi támogatást kap, mint egy 30 évi munkaviszony után állástalanná váló német. „Nem lehetne legalább a beilleszkedési támogatást levonni a segélyből?” - idézte a minisztert a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az alkotmánybíróság döntése alapján azonban a munkanélküli ellátását nem lehet a létminimum alá csökkenteni. Németországban a menekültstátussal rendelkezők a munkanélküli-ellátás leggyakoribb formájára, a Hartz IV segélyre jogosultak, ami lakbér- és fűtési támogatásból, valamint - egy egyedülálló felnőtt esetében-havi 399 euróész- pénzből áll. (MTI) Merkel menekültpolitikája ellen tüntet a parlamenten kívüli jobboldali populista párt, az Alternatíva Németországnak (TAS R /AP-f e I véte I) Schmittelés, avagy tényleg így néz ki a jövő? LISZKAJÓZSEF Mostanáig azt hittem (ós még ebben a szemeszterben is így tanítottam), az írott/nyomta- tott irodalommal szemben a nópköltészet jellemzője az, hogy nincs egy meghatározott, stabil, egyszer s mindenkorra érvényes szövegváltozat, hanem egymással egyenértékű változatok sora van. A szerző személye meg indiffe- rens (nem is tartják számon), hiszen közösségi költészetről van szó. Mondom, mostanáig ezt gondoltam. Azt hiszem azonban, hogy felül kell vizsgálni a folklorisztika több alaptételét is. Mi történt? Az Új Szó 2015. március 13-i számában megjelent egy-Miklósi Péter által velem készített, Somogyi Tibor fotójával kiegészített interjú, Mi is a (folklór jhagyomány? címmel. Most meg mire bukkanok? A Felvidék.ma honlapján egy velem folytatott beszélgetésre (írta: felvidék.ma), a következő címen: A felvidéki magyarság önismeretét meghatározzák az etnográfiai kutatások. Tulajdonképpen ugyanarról a szövegről van szó, ami az Új Szóban megjelent (nota bene: egy, a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapjáról „átvett” fényképpel), de azért mégsem. Erről később. Forrásként viszont a Magyar Fórum (!) honlapjára történő utalás szerepel. Utánamentem ennek is. Nos, mit ad Isten? Mi is a hagyomány? címen ott is ott van az említett interjú, természetesen (?) bármiféle szerző és forrás feltüntetése nélkül, Somogyi Tibor fotójával, szintén név nélkül. Csak úgy népiesen. Egy interjú három változata -mondhatnánk folklorista fejjel. De ne gondolkodjunk mindig szakemberként, hanem nézzük józan parasztésszel. Mi is történt? Az Új Szóban megjelent riportot ellopta a Magyar Fórum, majd onnan átvette a Felvidék.ma. Magyarán plágium történt, újmagyarul: schmittelés. (Aki nem emlékezne az esetre, ajánlom figyelmébe a 2012 eleji magyar sajtót. Tele volt vele). Ez a tény sérti legalább Miklósi Péter és Somogyi Tibor szerzői jogait, s a riportalany, Liszka József személyiségi jogait. (Senki nem kérdezte meg tőlem ugyanis, szeretnék- e ezeken a fórumokon szerepelni. Nem szerettem volna!) De ez még nem elég! Amellett, hogy ellopták, még saját szájuk íze szerint alakítottak is rajta. Először is, ugye, én mindenhol kifejtem, az utóbbi két héten az egyetemen, különböző csoportok előtt, különböző kurzusok keretében legalább fél tucat alkalommal az idén is elmondtam, hogy miért nem tartom a Felvidék kifejezés használatát szabatosnak (ebbéli álláspontomat itt most nem ismétlem meg, elégszer leírtam már). Most meg, mind a Magyar Fórum, mind a Felvidék.ma honlapján a kérdező, Miklósi Péter, és a válaszadó, az én szóhasználatomban is a szlovákiai magyart nemes egyszerűséggel felvidéki magyarra változtatták. Ismétlem, én ezt a kifejezést tudatosan nem használom! Mi ez, ha nem hitelrontás? Lopás után hamisítás Aztán azt is folyamatosan hangoztatom egyetemi óráimon, hogy a népi kultúra nem kizárólagos letéteményese a magyar nemzeti kultúrának, így a szlovákiai magyarok identitásának sem. Sok más tényező (irodalom, képzőművészet, sport, kulináris kultúra stb.) a népi kultúra bizonyos jelenségeivel együtt adja identitásunk alapjait. Ismétlem: ebben a halmazban a népi kultúra tehát egy, bizonyos társadalmi rétegek körében nem is feltétlenül jelen lévő elem, s attól még ők is magyarok. Nos, ezt az állításomat is cáfolom az említett weboldalak szerint. Mert én ilyent nem mondtam: „A felvidéki magyarság önismeretét meghatározzák az etnográfiai kutatások”. Nem határozzák meg! Legfeljebb egyik komponensét adják! Ez is hitelrontás. Mást beszél a tanár úr az órán, s mást nyilatkozik a sajtónak? Nem, a tanár úr ezeknek a saj- tó(?)termékeknek nem nyilatkozott semmit! Egyszerűen máshonnan ellopták, majd meghamisították a szavait. Ráadásul olyan internetes oldalak fenntartói, üzemeltetői követték el ezeket (ismételjük csak meg: lopást, hamisítást!), amelyek az igaz nemzeti értékekkel, keresztény erkölccsel és gerincességgel szeretik jellemezni magukat. Nos, ezek után már csak remélni merem, hogy a jövőben a fenti értékeket nem ezen oldalak üzemeltetőinek a viselkedési stílusával akarja majd senki azonosítani. Hallgatóinkat arra tanítjuk, a plagizálás erkölcstelen is, meg büntetendő is. Be kell látni, hogy nem az életre tanítjuk őket? Én nem szeretném ezt belátni. Nem szeretném, ha eztán a lopás lenne a normális! Ezért (is) határozottan követelem az említett internetes oldalak fenntartóitól, hogy azonnal töröljék az említett interjúkat, s ahogy úriasszonyokhoz, úriemberekhez illik, az érintettektől kérjenek bocsánatot. A történtek után ez a minimum.
