Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-14 / 237. szám, szerda
Tanulni és továbbtanulni megéri Amikor a 19. században bevezették a tankötelezettséget, a fő cél az volt, hogy a gyerekek - származásra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül - bizonyos minimális alapműveltségre tegyenek szert. iskola volt a műveltség és az információk egyedüli forrása. Manapság az iskolák más helyzetben vannak, mert az ügyes diákok már az oktatási intézményeken kívüli forrásokból is sok mindent megtudhatnak - könnyen hozzáférnek az enciklopédiákhoz, járhatnak könyvtárba, tévét nézhetnek, használhatják az internetet. Szlovákiában 10 évig muszáj iskolába járni, vagyis aki nem ismételt évet, annak az alapiskola elvégzése után legalább egy évet mindenképpen ki kell még bírni valamilyen intézményben - és a jelenlegi kilencedikesek, illetve elsős középiskolások között bizonyára akadnak olyanok is, akik alig várják, hogy betöltsék végre 16. életévüket, s végképp búcsút mondjanak a tanulásnak. Igen ám, de utána mihez kezdenek? A lázadó, iskolaunt tinédzserek bizonyára kapásból ezernyi frappáns választ képesek rávágni e költőinek szánt kérdésre. Hm, csakhogy számí- tógépezni, parkokban, padokon, titkos helyeken, buszmegállókban ücsörögni, labda után szaladgálni, diszkózni, összevissza lődörögni sem lehet örökké, előbb-utóbb ezt is meg lehet unni. Esetleg munkába állnak? Elég nagy a munkanélküliség az országban, sokan főiskolai végzettséggel sem képesek megfelelő állást találni, nem valószínű, hogy a munkaadók csupán az alapfokú műveltséggel rendelkező tinédzserekre várnak. Meg aztán annyi utcaseprőre, takarítóra, segédmunkásra sincs szükség. Az ilyen fiatalokat a szüleik eltarthatják egy ideig, amíg maguk is bírnak dolgozni, amíg van munkájuk, utána pedig esetleg szülő és gyerek együtt sétálhat majd a munkaügyi hivatalba... Szerencsére az imént vázolt forgatókönyv a ritkább, és a legtöbben az alapiskola után befejezik középfokú tanulmányaikat is, sokan érettségivel végződő iskolát választanak, sőt utána még egyetemre is jelentkeznek. Van, aki kiskorától tudja, mi szeretne lenni, és kilencedikben gond nélkül választ középiskolát. Sokan azonban 14-15 évesen még nem látják tisztán a jövőjüket, helyettük a szüleik próbálnak eligazodni a középiskolák kínálatában. Szakemberek szerint a döntésből nem szabad kihagyni a gyereket, sőt egyes pszichológusok szerint teljesen rá kell hagyni a választást. Előfordul, hogy a szülőnek konkrét elképzelése van gyermeke jövőjéről, ha viszont csemeténknek nem tetszik a kiválasztott foglalkozás, iskola, a felnőtteknek nem feltédenül kell ragaszkodniuk hozzá, mert a dolog rosszul is elsülhet: a gyerek teljesen megutálhatja az iskolát, a tanulást, s nemcsak rossz előmenetele lesz, hanem iskolakerülővé válhat, félbeszakíthatja tanulmányait, rossz társaságba keveredhet, elszökhet otthonról stb. Ha szülő és gyerek egyaránt tanácstalan, vagy nem bírnak közös nevezőre jutni, nem szégyen szakemberhez fordulni. Az iskolákban is vannak pszichológusok, pályaválasztási tanácsadók, de fel lehet keresni valamilyen pedagógiai-pszichológiai központot, esetleg el lehet beszélgetni a tanárokkal. Végső soron mindenki értelmes, jól fizetett és érdekes munkára vágyik, és a szabadidejét is szeretné okosan kihasználni. Ez azonban senkinek sem repül sült galambként a szájába, hanem valamit tenni is kell érte! Éspedig, még ha jelenleg sokszor unalmasnak és fölöslegesnek is tűnik, rendesen iskolába kell járni, s ha egy mód van rá, menjünk oda örömmel! Mindenkinek kell, hogy legyen legalább egy kedvenc tantárgya, s emiatt az egy tantárgy miatt próbáljuk kibírni az iskolát! Tanulni és továbbtanulni megéri! Persze, most erre sokan azt válaszolhatják, hogy a weben minden megtalálható. Ez igaz, viszont az információk között meg kell tanulni eligazodni, különbséget kell tenni a fontosak és kevésbé fontosak között. Egy jó középiskola felkészít az életre, szakmát ad a pályakezdő fiatalok kezébe. Ezenkívül a szociális kapcsolatokról sem szabad elfeledkezni. Az ember társadalmi lény, és az iskola az a hely, ahol pozitívan lehet fejleszteni a szociális kapcsolatokat: ott nemcsak tanulni kell, hanem ott vannak a barátok is. Az órákon, a szünetben, a kirándulásokon rengeteg élményt lehet összegyűjteni, s amikor a kilencedikesek és az érettségizők búcsúznak régi iskolájuktól, főleg a barátaikkal töltött pillanatokat sírják vissza. Bár a legtöbb középiskolába a jelentkezési lapot csak fél év múlva, április elején kell eljuttatni, az iskolaválasztást nem tanácsos az utolsó pillanatra hagyni. Mivel a döntés hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, s közvetve az egész család életét, nem szabad elhamarkodni. A nyolcadikos, kilencedikes gyerekekkel ezt alaposan meg kell vitatni, s érdemes már most elkezdeni tájékozódni a lehetőségekről, a középiskolák típusairól és főleg arról, mit kínálnak a fiataloknak. Mellékletünkben bemutatunk több középfokú intézményt, így próbálunk segítséget nyújtani a megfelelő iskola kiválasztásához, az egész család számára a lehető legjobb döntés meghozásához, (sza) Van, aki kiskorától tudja, mi szeretne lenni, és kilencedikben gond nélkül választ középiskolát. Sokan azonban 14-15 évesen még nem látják tisztán a jövőjüket, helyettük a szüleik próbálnak eligazodni a középiskolák kínálatában.
