Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-10 / 234. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2015. október 10. | www.ujszo.com Lukasenka elnök mégis gratulált Minszk. Nemcsak számára, hanem a belorusz kultúra és „örökké présben őrlődő kis hazája”, Fehéroroszország számára is elismerésnek nevezte minszki sajtótájékoztatóján Szvetlána Alekszijevics, hogy idén neki ítélték oda az irodalmi Nobel- díjat. Az ellenzéki író ugyanakkor azt is mondta, nem szabad engedményeket tenni a totalitárius hatalomnak. A Szovjetuniót és a posztszovjet térséget a hétköznapi ember szemszögéből bemutató köteteivel ismertté vált szerző a Nobel-díjjal kapcsolatban elmondta, hogy a fehérorosz hatalom részéről egyelőre sem Aljakszandr Lukasenka elnök, sem pedig a kormány nem gratulált neki, csak a tájékoztatási miniszter hívta fel. „A hatóságok úgy csinálnak, mint ha nem is léteznék, és az államfő is” - fogalmazott az egyik ellenzéki lap székhelyén tartott csütörtöki internetes sajtótájékoztatóján. „Nem adják ki a könyveimet, nem szólalhatok fel nyilvános eseményeken, a televízióba se hívnak soha.” Később Lukasenka elnök egy közleményben mégis gratulált az írónak. „Nemcsak a fehérorosz embereket, hanem az egész világot megindította a munkássága. Őszintén boldog vagyok a sikerétől” - áll a kommünikében. Az elnök jó egészséget, boldogságot és azt kívánta Alekszije- vicsnek, hogy új munkái a fehérorosz nép javára váljanak. Az írónő a minszki autoriter rezsim ellenzékének egyik legismertebb hangja, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. 2011 -ben visszaköltözhetett Minszkbe, de munkái továbbra is indexen maradtak, és csak Oroszországból behozott csempészáruként voltak hozzáférhetők. (MTI) Egy mai hangú tandráma Tasnádi István Cyber Cyrano című darabját mutatta be a pozsonyi Aréna Színház Roman Poláčikés Bárdos Judita „leleplezés" pillanatában (Miroslav Paweiek felvétele) JUHÁSZ KATALIN Egy felkapott kortárs magyar drámaíró, Tasnádi István művót tűzte műsorra a pozsonyi Aréna Színház. A Cyber Cyrano alcíme ez is lehetne: a Facebook- színdarab. Nem tudom, született-e már dráma a világban az internetes átverésekről, mindenesetre tájainkon ez az első ilyen előadás. Kifejezetten fiataloknak készítették. Adott egy modem kori konfliktus, amely igaz történeten alapul, legalábbis Tasnádi szerint. Egy „rút kiskacsa” tinilány, Zsuzsi (Bárdos Judit) szerelmes menő csávó osztálytársába, Mátéba (Roman Poláčik), aki természetesen észre se veszi őt, a szőke bombázónak, Heninek (Andrea Sa- bová) csapja a szelet. Hősnőnk bosz- szúból létrehoz két hamis Facebook- profilt. Heninek Viktorként kezd udvarolni, Máténak pedig Mókaként. Mindkét kitalált személy tökéletes. Szépek, gazdagok, Svájcban élnek, komoly karrier előtt állnak. Máté és Heni pedig nemcsak, hogy szakítanak, hanem Zsuzsit is kezdik emberszámba venni, szövetségesként tekintenek rá. Zsuzsi úgy mozgatja őket, mint a marionettbábokat. Aztán azon kezd agyalni, hogyan másszon ki ebből a helyzetből. A darabot Budapesten a Kolibri Színház tűzte műsorára 2010-ben, és elnyerte az évad legjobb ifjúsági előadásának díját. Németországban és az USA-ban is sikert aratott. Az Aréna Színházba Garajszki Margit műfordító jóvoltából került, aki a dramaturgi teendőket is magára vállalta. A rendező, Simona Nyitraiová ereiben is csörgedez magyar vér, bár nem beszél magyarul. A tinédzserek világát viszont jól ismeri. Tudja, milyen látványelemekkel, kellékekkel, gesztusokkal, tempóval, nonverbális humorral tarthatja fenn a 11-18 évesek figyelmét. Persze a felnőttek számára is érdekes lehet az előadás, hiszen sokat megtudhatnak belőle saját gyerekeikről. Olyasmit is, amit még véletlenül sem mondanának el, amikor elhangzik az obiigát kérdés: Mi volt ma a suliban? A színpadon a legfontosabb kellék az okostelefon. Enélkül egy lépést sem tesznek a szereplők. Folyamatosan pittyeg a készülékük, kapják és írják a Facebook-üzeneteket (ezeket kivetítőn láthatjuk), posztolják a szelfiket, a vicces videókat, bejelölik az új ismerősöket. Elég hozzá néhány jó portré és egy meggyőző adatlap. A jelenetek gyorsan pörögnek, a szerző végig szem előtt tartotta azt a tényt, hogy a célközönség a háromperces videoklipek nemzedéke, itt nincs idő behúzni őket egy lassan hömpölygő elbeszélésbe. Itt hatást kell elérni, minél gyorsabban. Viszonylag hamar rájövünk, hogy Zsuzsi mozgatja a két virtuális szereplőt. Ettől kezdve azt figyeljük, mikor jön rá a két osztálytárs a turpisságra, hova fajul ez a helyzet. És itt bizony kissé megbicsaklik az írói logika. Ha úgy tetszik, kiderül, hogy Tasnádi számára is idegen ez a világ. Mert olyan nincs, hogy valaki fél évig esettel a Facebookon valakivel, halálosan beleszeret, és egyszer sem indítványozza, hogy beszéljenek Skype-on vagy telefonon, és az sem tűnik fel neki, hogy szerelmének rajta kívül nincsenek más Facebook-ismerősei. De téljünk napirendre efölött. Itt van egy modem kori tandráma. Fő célja a figyelmeztetés: srácok, legyetek résen, nagyon vigyázzatok, kinek tárulkoztok ki a közösségi oldalakon! Ne keveijétek össze a virtuális valóságot a való világgal! Szó van a darabban az erkölcsi határok átlépéséről, a manipuláció természetéről, a tetteinkért vállalt felelősségről, arról, meddig tart a diákcsíny és hol kezdődik a bűncselekmény. És mindez a fiatalok nyelvén szólal meg. Középiskolai osztályoknak is jó szívvel ajánlhatjuk az előadást, akár rendhagyó, esti szlovákóra gyanánt. LÖKI POOR LART TÁRSULAT A POFON EGYSZERŰ avagy egy szerencsés néző \ visžmitagságai www.lpl.hu www.facebook.com/lartpourlarttarsulat ÉRSEKÚJVÁR 2= 2015. október 17. Mihály bástya 4. Kultúrház — (Fo tér 7.) , szombat 18:00 óra TeL M05 184 170 MP150066 Elhunyt Nemeskürty István MTI-HÍR Budapest. Életének 91. évében meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth- nagydíjas íré, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. 1925-ben született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. 1945-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar- olasz-müvészettörténet szakára, első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg. Diplomájának megszerzése után, 1950- től Budapesten tanított (egy ideig Pilinszky Jánossal együtt), 1956-tól a Magvetőnél volt szerkesztő. 1959- ben ä Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjévé nevezték ki, később a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, majd a Magyar Filmintézet igazgatója volt nyugdíjba vonulásáig. Majdnem három évtizeden át foglalkozott filmgyártással, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült. A rendszerváltozás időszakában a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be, emellett különféle társadalmi szervezetekben viselt tisztségeket. 1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította. Nemeskürty István (1925-2015) Nemeskürty István írói munkássága elsősorban a 16. és 17. századi magyar irodalomtörténetre, valamint a 20. századi magyar filmtörténetre terjedt ki. Termékeny szerző volt, több mint 50 kötet fűződik a nevéhez. Ismertségét igazán a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette, ezek közül nem egy kiváltotta a szakmai körök felháborodását. 1966-ban nagy vitákat kavart Ez történt Mohács után című munkája, amely az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541-es török kézre kerülése közti időszakot vizsgálta. 1972-ben jelent meg tabutörő, Requiem egy hadseregért című könyve, amely a második világháborúban a Don-kanyamál vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg sorsát dolgozta fel. A sok kiadást megért művében írottakat, például hogy a katonákat „halálba szánták rossz fegyverzettel és felszereléssel”, a hadtörténészek vitatták, ő azonban kitartott nézetei mellett. 1995-ben adták ki a Horthy Miklósról, valamint a Horthy-korszakról szóló, a magyar társadalom felelősségét feszegető Búcsúpillantás című kötetét. Filmesztétikai munkáinak sorából kiemelkedik Federico Felliniről írott könyve (1974). A magyar kultúra évszázadait Kis magyar művelődéstörténet című kötetében foglalta össze (1992), 1993-ban jelent meg A magyar irodalom története című munkája. Filmforgatókönyveket (Egri csillagok, Mint oldott kéve, Mindszenty József - Devictus Vincit, Sacra Corona) és színmüveket (A hollószámyú enyészet, Magyar De- kameron, Szép ének a gyulai vitézekről, A betűk csendjében, Hantjával ez takar) is jegyzett. 2005-ben jelent meg Mi végre vagyok a világon címmel életinterjúja, amelyben beszélgetőtársa Koltay Gábor filmrendező volt.
