Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-01 / 226. szám, csütörtök

T6 HASZNOS TANACS ■ 2015. OKTOBER 1. www.ujszo.com A minimális járadék nem jár automatikusan, a kifizetést a Szociális Biztosítóban kell kérni Júliustól létezik minimálnyugdíj Szlováki­ában, melyet az eredeti elképzelés szerint automatikusan meg kellett volna kapniuk a rászorulóknak. Azt már a nyár elején sejteni lehetett, hogy a minimálnyugdíj at visszame­nőleg csak ősztől fogják folyósítani, az azon­ban sokakat meglepett, hogy az emelt összeg mégsem jár automatikusan, hanem kérvé­nyezni kell, s az ügyintézés lassúsága miatt a pluszpénz a vártnál lassabban érkezhet. A parlament 2015. jú­nius 16-án elfogadta a szociális biztosí­tásról szóló törvény módosítását, mellyel 2015. július 1-jétől bevezették a minimálnyugdíj intézményét. Az intézkedés célja: a biztosítottak számára olyan szintű jövedelmet kell biztosítani, hogy ne legyenek az anyagi szükséghelyzetben lévő személyeknek járó szociális segélyre utalva. A minimálnyugdíj jóváha­gyását nem kell kérni - a jogosult­ságról a Szociális Biztosító dönt - olvasható az intézmény honlapján. Ez a közlemény már a nyár elején is ott volt a www.socpoist.sk oldalon, s mivel a becslések szerint mintegy 75 ezer ember járadékát kell ki­egészíteni a minimálnyugdíj szint­jére, már akkor nyilvánvaló volt, hogy az SP-nek időbe telik, amíg w Ahhoz, hogy az emelést jóváhagyhassák, vála­szolni kell a Szociális Biztosító levelére, és ezzel a válasszal de facto igényelni kell a minimálnyugdíjat. megvizsgálja, bizonyos feltételek teljesítése mellett pontosan kinek a járandóságát köteles kiegészíteni a vonatkozó törvénybe foglalt mi­nimális szintre. Az érintettek arra számítottak, hogy az emelt összeget automatikusan, júliusig visszame­nőleg, ősszel folyósítják. Kiderült, hogy az emelés mégsem automati­kus, hanem kérni kell. A biztosító az elmúlt hetekben, napokban levelet küldött azoknak - mintegy 58 ezer nyugdíjasnak -, akik elméletileg jogosultak le­hetnek a minimálnyugdíjra. Az SP szerint jelen pillanatban nehéz meghatározni, pontosan hány sze­mély járandóságát kell a törvénybe foglalt minimális szintre kiegé­szíteni, illetve hogy ebből az 58 ezerből hányán szereznek valóban jogosultságot a minimálnyugdíjra. Ahhoz, hogy az emelést jóvá­hagyhassák, válaszolni kell az SP levelére, és ezzel a válasszal de facto igényelni kell az emelést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ki kell tölteni a mellékelt nyom­tatványt (Oznámenie údajov na zvysenie sumy dőchodku na sumu minimálneho dőchodku), melyhez csatolni kell az összes szükséges iga­zolást is. Olyan adatokat kell megadni, melyek fontosak a jogosultság megítéléséhez - például kérik az esetleges külföldi nyugdíj ösz- szegét, a biztosítottnak folyósí- tanak-e özvegyi nyugdíjat, van-e egyéb bevétele pl. vállalkozásból stb. Az utolsó, 5. pont kitöltésével pedig az adott személy a szó szo­ros értelmében kéri a jelenlegi já­randósága minimálnyugdíjra való kiegészítését. A biztosító az űrlap­hoz csatolt válaszborítékot is - aki ebben küldi vissza a dokumentu­Minimálnyugdíj és 2. pillér A kormány eredeti elképze­lése szerint a minimálnyugdíj intézménye mindenkire egyformán vonatkozott vol­na: az első és a 2. pillérből folyósított nyugdíjak között először nem tettek különbsé­get. A parlamentben azonban végül olyan változatot szavaztak meg, mely szerint a minimálnyugdíj intézménye csak korlátozott mértékben vonatkozik azokra, akik a kétpilléres rendszerből mentek vagy mennek nyug­díjba. A Szociális Biztosító az ő esetükben csökkenti a minimális járadék összegét a nyugdíjpénztárba befizetett járulékok alapján, (sza) > n ✓ mókát, nem fizet postaköltséget. A minimálnyugdíjra való jogo­sultságot csak akkor kezdik el vizsgálni, miután kézhez kapták a helyesen kitöltött űrlapokat. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az adatok helyességét közjegyző vagy anyakönyvveze­tő által hitelesített aláírással kell igazolni. Erre csak akkor nincs szükség, ha az ügyfél személyesen viszi be a biztosítóba a dokumen­tumokat, és az SP alkalmazottja jelenlétében írja alá. Miután az ügyfél megadja a kért információkat (postázza az SP cí­mére, vagy személyesen beviszi a biztosító kirendeltségébe), az SP 60 napon belül dönt a jogosultságról. Aki nem kapott levelet az SP- től, de úgy véli, jogosult lehet a minimálnyugdíjra, az SP megkere­sése nélkül, saját magától is kérheti az emelést. Az SP ilyen esetekre is felkészült: a szükséges űrlap elekt­ronikus változata elérhető a bizto­sító honlapján (www.socpoist.sk). Onnan kinyomtatható, kitölthető, s kiegészíthető az esedeges szük­séges igazolásokkal, majd lehet postázni a biztosító címére. Az SP utána 60 napon belül dönt a jogo­sultságról. Ha valami nem világos, a 0800 123 123 ingyenes telefonszámon lehet tanácsot kérni. A minimál­nyugdíjat visszamenőleg július 1-jei dátummal hagyják jóvá - amikor a nyugdíjas első alkalom­mal megkapja a minimálnyugdíjat, akkor egyszerre utólag kifizetik a régi és az új összeg közötti külön- bözetet. (sza) Mi a minimálnyugdíj? A minimálnyugdíj a kisnyugdíja­sok számára garantál mini­mális jövedelmet az alapvető életkörülmények biztosítására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki beadja nyugdíj­kérvényét, és a Szociális Bizto­sító nagyon alacsony járandó­ságot számol ki, ezentúl azt - bizonyos feltételek teljesítése meilett - kötelesek kiegészíteni a vonatkozó törvénybe foglalt minimális szintre. Az intézkedés a már nyugállományba vonult és a 2015. július 1-je után nyu­galmazott személyeket egyaránt érinti. Korábban a legszegé­nyebb kisnyugdíjasok szociális segélyt kérhettek maguknak, és a minimálnyugdíj sok esetben lényegében a szociális segélyt váltotta fel. 2015 júliusáig a rendszer úgy működött, hogy miután valaki benyújtotta a nyugdíjkérvényét, a Szociális Biztosító kiszámította a havi járandóságát, és ha kiderült, hogy az a létminimumot sem érte el, a biztosító ezt jelentette az illetékes szociális ügyi hiva­talnak, és az érintett személyt is levélben tájékoztatták az anyagi szükséghelyzet megíté­lésének és a szociális segély kérvényezésének lehetőségé­ről. A Szociális Biztosító csak útbaigazított és figyelmeztetett, a szociális ügyi hivatalban a nyugdíjasnak magának kellett igényelnie az anyagi szük­séghelyzet megállapítását. A szociális segély és az esetleges egyéb szociális hozzájárulások konkrét összegét is a hivatal határozta meg a rászorultság mértékétől függően. Júliustól a helyzet változott. Ezentúl ha a kiszámított nyugdíj összege túl alacsony, az SP elsősorban nem a szociális ügyi hivatalt értesíti, hanem hivatalból megvizsgálja, hogy az adott idős személy jogo­sult lehet-e minimálnyugdíjra. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen minimálnyugdíjra, nem elég az a puszta tény, hogy nagyon alacsony a nyugdíja. Rendelkeznie kell legalább 30 év minősített társadalombiztosítási időszakkal, és aktív éveiben bizonyos minimális jövedelem­mel rendelkezett. Az 1993 előtti évek esetében nem vizsgálják a fizetés nagyságát, ezt követően azonban csak azokat veszik figyelembe, amelyekben az ügyfél legalább az átlagbér 24 százalékát megkapta. Akinek 30 beszámítható éve van, annak a járadéka törvényből kifolyólag ezentúl nem lehet alacsonyabb a létminimum 136 százalékánál, ami jelenleg 269,50 euró. Aki­nek ennél kisebb a nyugdíja, a Szociális Biztosító kiegészíti erre az összegre. A minimálnyugdíj a ledolgozott évek száma alapján emelkedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal, efelett évente 3 százalékponttal nő az arány, 40 ledolgozott évért pe­dig a létminimum 157 százaléka jár. A minimálnyugdíjak összegét minden év januárjában a lét­minimum aktuális összegének tükrében változtatják meg. A hozzátartozói járandóságokat nem emelik a minimálnyugdíj szintjére. Ha olyan személy hal meg, aki minimálnyugdíjat kapott, a hozzátartozóinak az özvegyi, illetve árvasági nyug­díjat a minimálnyugdíj szintjére való kiegészítés nélküli eredeti összegből fogják kiszámítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom