Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-07 / 231. szám, szerda
www.ujszo.com | 2015. október 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Méltó büntetés Csak annyi történt, hogy Harabin kikerült a Smer védőszárnyai alól T öbb mint egy éve tart Štefan Harabin mélyrepülése, ez is csak azt mutatja, milyen magasról zuhan. A harmadik hatalmi ág ura volt, de búcsút kellett inteni a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának, majd nem választották be a Bírói Tanácsba, elvesztette a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának elnöki posztját és a szenátus elnöki posztját is, most pedig egyenesen az fenyegeti, hogy áthelyezik egy kerületi bíróságra, sőt megfosztják a talártól. Miközben az elmúlt évben nem tett semmi mást, mint az előző nyolcban. Az egyetlen változás, hogy kikerült a Smer védőszárnyai alól. Harabin igazságügyi miniszterként és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is több olyan döntést hozott, amelyek miatt most utódja fegyelmi eljárást indított ellene. Daniela Švecová kijelentette, hogy a Harabin vezette szenátus „önkényes, és jogsértő határozatot adott ki”. Néhány éve ezt már az Alkotmánybíróság is megállapította, de nem történt semmi, mert Harabin akkor még érinthetetlen volt. Most azzal védekezik, hogy „a jogi véleménye miatt indult ellene eljárás”, ami tilos. Első hallásra meggyőzően hangzik, de persze hülyeség. Harabin szenátusa egy járási bíróról döntött, s kimondta, hogy alkalmatlan a posztra és törvénytelenül gyakorolta a bírói hatalmat. Erre nincs joga a Legfelsőbb Bíróság egyik szenátusának se, még annak sem, amelyiket Harabin vezet. Ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Ha Harabinnak kételyei voltak a bíróval kapcsolatban, akkor az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia és pont. Mert ez nem, jogi vélemény” kérdése, hanem az igazságügyi eljárások betartásáé. A fegyelmi bizottság tehát nem Harabin jogi véleménye miatt jár el, hanem önkényes döntése miatt. Amennyire aktív volt ebben az ügyben, annyira volt passzív Harabin a büntetőkollégium elnökeként. Amikor a kollégiumnak egyesítenie kellett volna két bírói szenátus véleményét arról, hogy a rendőrség belső ellenőrző osztálya jogosult-e nyomozni a bűncselekményt elkövető rendőrök ügyeiben. Harabin utasítást kapott, hogy a kollégium ülését július 17-re hívja össze, ezt nem tette meg, bár erre semmilyen jogalapja nem volt. Ezzel szemben öt nap múlva, július 22-én az általa vezetett szenátus újabb döntést hozott, amelyben megkérdőjelezte, hogy a rendőrségi belső ellenőrzés része-e a rendőri testületnek. A Bírói Tanács ezért a múlt héten fegyelmi eljárást indított ellene - megint csak nem a jogi véleménye miatt, hanem mert nem teljesítette kötelességét. Harabin most azt hangoztatja, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumából a belügy büntető kollégiuma lett, és Kaliňák nyolc éve nemzetközi, sőt ENSZ-szinten hoz szégyent Szlovákiára. Ha ez így van, azt hozzá kell tennünk, hogy senki nem segített ebben annyit Kaliňáknak, mint Harabin. Ami most történik vele, az csak a méltó büntetés azért, ahogy a Smert és annak embereit hosszú éveken át kiszolgálta. A szerző a Trend hetilap kommentátora Jobbára napos, elszórtan bombázás. Az orosz állami televízió esténként már a Szíriái időjárást is közli, szigorúan a légi csapások végrehajtása szempontjából. A nézők megtudhatják, hogy a térségben októberben ideálisak a repülési viszonyok, az esős napok száma átlagban kettő, a szél mérsékelt, a látásviszonyok kiválóak, azonban igyekezni kell, mert a november időjárási szempontból már nem ennyire kedvező. (YouTube) Gazdasági hasznot hoz-e a bevándorlás? GÁL ZSOLT \ jj A menekültek befogadása mellett felhozott egyik legelterjedtebb érv a migráció következtében a befogadó ország közpénzügyeiben várt gazdasági haszon. Valójában ennek pontosan az ellenkezője várható. A muszlim menekültek beáramlásától aligha remélhető költségvetési többlet. Az első látásra logikusnak hangzó érvelés leegyszerűsítve valahogy így hangzik: az elöregedő európai társadalmakban egyre romlik az eltartók (fiatal dolgozók) és az eltartottak (idős nyugdíjasok) közötti arány. Ezért a többnyire fiatal menekültek beáramlása és munkavállalása segíthet enyhíteni az öregedés gazdasági következményein. Ehhez - szakmai nyelven fogalmazva - az kell, hogy a migráció fiskális mérlege pozitív legyen. A közszféra bevándorlókhoz köthető bevételei (adókból, járulékokból, illetékekből stb.) meghaladják a kiadásokat (segélyekre, nyugdíjakra, közjavakra és szolgáltatásokra - mint közbiztonság, egészségügy vagy oktatás). Ez nem lehetetlen jó példaként szolgálhatnak az angolszász államok pontrendszeren alapuló munkaerő-migrációs vízumprogramjai. Mondjuk Ausztráliába nagyobb eséllyel kap vízumot az, aki olyan szakmával, készségekkel, tapasztalattal rendelkezik, amelyre épp szükség van a munkaerőpiacon. E mellé jól jön az iskolázottság, és az angolnyelv-tudás, de persze az életkor és az egészség sem mellékes. Az ilyen bevándorló (a lassan szitokszóvá váló „gazdasági bevándorló” tipikus képviselője) a vízum megszerzése után könnyen elhelyezkedik. így befizetővé válik, míg számos szociális juttatásra nem jogosult, vagy az általánosan járó összegnek csak a felét kapja meg - mondjuk 10-15 évig. Családtagjait, főleg szüleit csak akkor hozhatja be az országba, ha állja ott- tartózkodásuk költségeit, vagyis azt, hogy azok nem fognak terhet jelenteni az ottani szociális ellátórendszernek. Az eredmény az ebbe a kategóriába tartozó bevándorlóknál pozitív fiskális mérleg, akár évtizedeken keresztül is. A rossz hír az, hogy a mondjuk Németországba érkező menekültek nagy eséllyel az ellenpólust alkotják majd. A menedékkérelmük beadása után három hónapig nem dolgozhatnak, utána is csak korlátozásokkal, egyéni vállalkozóként meg végképp. A kérelem elbírálásának átlagos ideje fél év, de akár 1-2 évig is eltarthat. Sikeres elbírálás után elvileg nyitva a munkaerőpiac, de gond lehet a képzettséggel, mert a migránsok nem az aktuális igények szerint lettek szelektálva. A nyelvtudással meg biztosan gond lesz. Szóval jöhetnek a nyelvtanfolyamok meg átképzések (nyilván a német adófizetők pénzén). A jóléti rendszer viszont nyitva áll, nincsenek átmeneti korlátozások sem (több száz eurós anyasági, gyermeknevelési, lakhatási stb. támogatásra kell gondolni). A muszlim országokból a bevándorlók magukkal hozzák hagyományos családmodelljüket: a nők foglalkoztatottsága alacsony (mert jórészt háztartásbeliek), a gyerekek száma nagyobb. Erre a bőkezű európai jóléti rendszerek még ráerősítenek (anyagilag motiválnak). Az eredmény a befogadó ország szempontjából? Kevés bevétel, sok kiadás, azaz egy nagy nettó mínusz a fiskális mérlegen. Ezt jó lenne tudatosítani: a menekültek befogadása morális és jogi kötelezettségnek tekinthető, de pozitív költségvetési hatásokat várni tőle eléggé utópisztikus. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Volt csőlakatos, forradalmár, író és államfő Göncz Árpád budapesti értelmiségi csalédban született 1922. február 10-én. é A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1944-ben. Még abban az évben behívták katonának, de Németországba vezényelt egységétől megszökött. Részt vett a magyarországi fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban harcolt. A világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), dolgozott a párt parlamenti csoportja mellett, valamint a párt főtitkára, Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP 1947-48-as szétbomlasztását követően csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie. Harmincéves volt, amikor 1952- ben beiratkozott a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban eltávolították az egyetemről amiatt, hogy a Parasztszövetség tagjaként részt vett a forradalomban. Az agrártudományi egyetemet később sem volt módja befejezni. Az 1956. november 4-i szovjet intervenció után szerepet vállalt a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában. 1957-ben a Bibó-per másodrendű vádlottja volt. Bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért, a bíró halálos ítéletet akart kiszabni. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád - ahogy 2001- ben elmondta - „végre nyugodtan al- hatott”, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban pedig abban bízott, hogy 6-7 évet kell letöltenie, mert Kelet-Európábán addig él egy politikai rendszer. A börtönben megtanult angolul, így amikor 1963-ban - Bibó Istvánnal együtt - amnesztiával szabadult, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett. 1964-től a Talajjavító Vállalat munkatársaként, 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok címmel regénye jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki, például Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien müveit ültette át magyarra. A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989-ben az írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Arpád lett a házelnök, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd 1995-ben újraválasztották. Elnökségének tíz éve alatt néha nehéz csatákat kellett megvívnia, például a taxisblokád idején, vagy amikor ellenállt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökei leváltásának. Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő maga kezdeményezett törvényt: indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Köztársasági elnökként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ő volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában. Göncz Arpád számos kitüntetést kapott, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar személynek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. 2012- ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfordító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére. (MTI)
