Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-01 / 226. szám, csütörtök
A nyugdíj egyfajta biztosítás: a nyugdíjkorhatár eléréséig fizetjük a társadalombiztosítási díjat, a fizetésünkből havonta rendszeresen befizetjük a járulékokat, majd a biztosítási esemény bekövetkeztekor - vagyis a nyugdíjkorhatár elérésekor - a befizetett járulék arányában nyugdíjjogosultságot szerzünk. Mellékletünkben a nyugdíjjal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre adunk választ. A nyugdíjrendszerre még átalakítás vár A szociális biztosításról szóló törvény szerint a nyugdíjakat 2 nagy csoportra oszthatjuk: öregségi és rokkantsági nyugdíjra. Az előbbi azt a célt szolgálja, hogy bizonyos életkor elérése után, idős korunkban legyen rendszeres bevételünk, illetve elhalálozás esetén a hozzátartozóink ne maradjanak pénz nélkül. A rokkantsági nyugdíj az egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pódó ellátás, amely addig jár, amíg az adott személy képessé válik ismét dolgozni. Az öregsé- ginyugdíj-rendszer a következő járandóságokat biztosítja: öregségi, korengedményes, özvegyi nyugdíj és árvaellátás, árvasági nyugdíj. A rokkantságinyugdíj-rendszerből a következőket lehet igényelni: rokkantsági, özvegyi és árvaellátás, árvasági nyugdíj. A szlovákiai nyugdíjrendszer két- pilléres, a rendszert 10 évvel ezelőtt alakították át. 2005. január 1-jétől lehetővé vált a nyugdíjtakarékosság, vagyis ettől az időponttól választhattak a biztosítottak az egypilléres, felosztó-kirovó és a kétpilléres, akkor még fele részben nyugdíjspóroláson alapuló nyugdíjrendszer között. Az emberek eldönthették, melyik rendszert, illetve melyik magánnyugdíjpénztárt válasszák. Aki a kétpilléres rendszer mellett döntött, az a járuléka felét - a kivetési alap 9 százalékát - a nyugdíjpénztárban vezetett számlájára kapta, a másik 9 százalékpontnyi járulék továbbra is az egypilléres rendszerbe érkezett. A magasabb nyugdíjak reményében sokan beléptek a 2. pillérbe, mely azonban az elmúlt tíz évben nagy változáson ment át, és részben ezeknek a változásoknak köszönhetően egyelőre nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. Idén év elejétől lehet igényelni járandóságot a nyugdíjrendszer 2. pilléréből. Mivel tavaly a parlament megszüntette a kötelező 10 éves takarékoskodási feltételt, a spórolásos pillérből mindenki kaphat nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Az első kifizetett járandóságok azonban nagyon alacsonyak voltak, hiszen a pénztártagok 10 év alatt csak nagyon keveset tudtak megtakarítani, s bebizonyosodott az is, hogy a 2. pillérben való takarékoskodás főleg a magasabb bevétellel rendelkezők számára éri meg - vagyis azoknak, akik az átlagbérnél (jelenleg kb. 900 euró) többet keresnek. Miután ezt a politikusok is tudatosították, a tavasszal négy hónapra — immár negyedik alkalommal - ismét megnyitották a 2. pillért, azaz lehetővé tették az eredeti döntés módosítását: aki akart, kiléphetett a 2. pillérből, illetve aki még nem volt pénztártag, de úgy ítélte meg, számára előnyös a spórolásos rendszer, beléphetett. A kilépés főleg az idősebbeknek volt előnyös. Márciustól júniusig csaknem 160 ezren távoztak, és 19 ezren léptek be a 2. pillérbe. Jelenleg több mint 1,2 millióan spórolnak valamelyik magánnyugdíjpénztárban. Vagyis a polgárokat aszerint, hogy idős korukban hogyan akarják magukat bebiztosítani, azaz honnan szeretnének nyugdíjat kapni, továbbra is 2 nagy csoportra oszthatjuk: pénztártagokra és nem pénztártagokra. Az utóbbiak csak a Szociális Biztosítóba fizetik járulékukat, és a nyugdíjkorhatár elérése után csak innen számíthatnak majd járandóságra. A pénztártagok a biztosítási járulék egy részét (a jelenlegi szabályozás szerint az SP-be megy a kivetési alap 14 %-a, a 2. pillérbe pedig mindössze 4%) valamelyik magánnyugdíjpénztárban létesített számlára utalják át, s később két helyről is folyósítanak majd nekik nyugdíjat. Az elmúlt 10 év alatt többször módosult a kétpilléres rendszerre vonatkozó törvény, és feltehetően további módosítások várhatóak, ugyanis a demográfiai mutatók szerint a lakosság fokozatosan elöregszik, az 1. pillért jelképező Szociális Biztosító pedig évről évre óriási adósságot termel, amit az állam központi költségvetésből pótol. Elemzők szerint a rendszert belátható időn belül át kell alakítani, különben összeomlik. Nehéz megjósolni, a jövőben milyen politikai irányzat kerül hatalomra, s milyen nyugdíjreformot fognak kezdeményezni, csak az valószínűsíthető, hogy a mai fiatalok majd teljesen más feltételek mellett mennek nyugdíjba, (sza)
