Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-30 / 225. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. szeptember 30. KÖZÉLET I 3 Gyűlölködő nagyüzem az interneten Sokan viccelnek golyóval, kötéllel, Charlie Hebdóval, ám a bejegyzéseknek büntetőjogi következménye is lehet G Fehér István Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy tudjuk - HAZAÁRULÁSÉRT MINDENÜTT KÖTÉL. JOBB ESETBEN GOLYÓ JÁRI Remélem, ezek a cionista férgek ki fogják érdemelni! További 44 hozzászólás CT Konöisi Laci Az ÚjSzó veszélyes a magyar nemzetre, nemzeti kisebbségünkre : nincs nagyobb pusztító erő Felvidéken mint ők. Oly mértékben pusztítja a nemzeti tudatot, érzést, tartást, szenvedélyt mint semmi más Elég megnézni a csonkaországi vendégkommentátorokat. : a legszarházibb. legalávalóbb nemzetrothasztó bailibsi patkányfészek! Heti Válaszból még véletlenül se, sem a nemzeti oldalról. Ha nem lehet ezzel mit kezdeni, akkor csak drukkolni lehet, hegy valamilyen hazafias csoport rendez ott végre egy Charlie Hebdó-t... Tetszik. • Tegnap, S:1S Úszítás a Facebookon (Képarchívum) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hazaárulással való vádaskodás, golyó, kötél, Charlie Hebdo. Az utóbbi időben elszabadultak az indulatok az interneten a szlovákiai magyar internethasználók körében, ás nem csak a menekültekkel kapcsolatos bejegyzések alatt. Az uszító, a közösség elleni izgatás fogalmát kimerítő bejegyzéseket nem egyszer ismert emberek vagy a gyerekeinket oktató tanárok írják. A komáromi gimnázium földrajztanára szeptember 7-i posztjában azokat a magyarországi liberális értelmiségieket fenyegette meg, akik nyílt levében kérték Angela Merkel német kancellárt a Magyarországra érkező menekültek befogadására. Fehér István az erről szóló cikket belinkelve írta: „Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy tudjuk - HAZAÁRULÁSÉRT MINDENÜTT KÖTÉL, JOBB ESETBEN GOLYÓ JÁR! Remélem, ezek a cionista férgek ki fogják érdemelni!” (Az idézet szöveghű, ahogyan megjelent a Facebookon - a szerk megj.). Valószínűleg nem tűnt fel neki, hogy a civilizált Európában már egy ideje semmiért sem szabnak ki halálbüntetést, így nyílt levél írásáért sem. A levél írói egyébként egyebek mellett azért kérték erre Angela Merkelt, mert szerintük Magyarország jelenlegi politikai körülményei között „a magyar államtól sem tisztességes menedékkérelmi eljárás, sem sikeres integrációs folyamat nem várható el”. A levelet 42 értelmiségi írta alá, tanárok, színészek, egyetemi tanárok, írók, közéleti személyiségek. Fehér szerint ő nem bűnös Fehér nem tartja bűnnek eredeti bejegyzését, legalábbis ez derül ki egy későbbi, szeptember 11-i bejegyzéséből, amelyben azokat a honlapokat hibáztatja, amelyek hírt adtak uszító kommentárjáról. Az aláírók kivégzésére való felszólítást véleménynek tartja, legalábbis újabb bejegyzése szerint: „Ugyanis, akik kirekesztők, akik nem bírják elviselni, ha más vélemény is létezik, nos ezek vagytok ti, fiúk, tetszik, vagy sem! Ezek vagytok ti, sunyi Anonymus-utánzatok...” - üzeni azoknak, akik tájékoztattak a „véleményéről”. írásbeli megrovás A komáromi Selye János Gimnáziumban írásbeli megrovást kapott Fehér. „Számomra felfoghatatlan, hogy valaki ilyen stílusban nyilatkozzon - mondta lapunknak And- ruskó Imre, a gimnázium igazgatója. - Tartottunk egy tantestületi gyűlést, ahol egy emberként elítéltük ezt a bejegyzést. Fehér István írásbeli figyelmeztetést kapott, mert a munkahelyi fegyelem durva megsértéseként értékeltem bejegyzését, még akkor is, ha ezt nem iskolaidő alatt tette. Neki akkor is tanárként kell viselkednie.” Andruskó szigorúbb büntetést nem tart indokoltnak, habár azt elismerte, hogy a tanár a tanórákon sem titkolja nézeteit. „Az igaz, hogy az órákon elmondja véleményét, de hogy valakit sértegetne, azt hivatalosan nem tapasztaltuk. Felszólítottuk, hogy véleményét úgy mondja el, hogy azzal ne sértsen senkit - mondta Andruskó. - Az írásbeli figyelmeztetés azt jelenti, hogy ha 6 hónapon belül kap még egyet, akkor megszűnhet a munkaviszonya.” Draxler nem láp közbe Az oktatási minisztérium nem avatkozik be konkrét iskolai ügyekbe. „Ezt a munkaadó szintjén kell megoldani, a pedagógus saját személyes véleményét álláspontját magánemberként mondta el a szociális hálón. Ha a cselekedetét a bűnüldöző szervek is közösség elleni izgatásnak találják, akkor az igazgatónak kell lépnie, meg kell szüntetnie a munkaviszonyt alkalmazottjával” - tájékoztatta lapunkat Beáta Dupal’ová Ksenzsighová, az oktatási minisztérium szóvivője. Juraj Draxler oktatási miniszter szerint ugyan „a tárca figyelni fogja a politikai szélsőségek megnyilvánulásait” a menekültválsággal kapcsolatban, de erre a konkrét megnyilvánulásra nem reagált. Charlie Hebdo Fehér megnyilvánulása nem számít ritkaságnak. Augusztus végén Könözsi László kívánta lapunk szerkesztőségének kiirtását, mert szerinte „Az ÚjSzó veszélyes a magyar nemzetre, nemzeti kisebbségünkre; nincs nagyobb pusztító erő Felvidéken mint ők - írta bejegyzésében. - Ha nem lehet ezzel mit kezdeni, akkor csak drukkolni lehet, hogy valamilyen hazafias csoport rendez ott végre egy Charlie Hebdó-t.” Könözsi az idei januári párizsi történésekre utalt, amikor terroristák lelőtték a Charlie Hebdo szatirikus hetilap tíz munkatársát. Könözsi az MKP Érsekújvári Járási Elnökségének tagja. Berényi József pártelnök szerint ez nem a párt véleménye. Sajtóhírek alapján azonban azt nem kérte tőle, hogy lépjen ki a pártból, mert „mindenki hibázhat néha”. Berényi állítja, hogy bejegyzését nyilvánosan megbánta. Könözsi Facebook-oldalán sem a bejegyzés, sem a „nyilvános megbánás” nem található. Kiadónk Könözsi ellen büntetőfeljelentést tett, mivel úgy véljük, a bejegyzés a büntető törvénykönyv szerint kimeríti a felbujtás fogalmát. A Denník N-nek Könözsi azt nyilatkozta, hogy nem gondolta komolyan bejegyzését. A gyilkossággal való fenyegetés nem számit nagy ritkaságnak a Facebookon, politikusok ezt gyakran tapasztalják. Legutóbb megkapta Bugár Béla (Híd) is, aki a szeptember eleji, pozsonyi, a menekültek melletti tüntetésen vett részt. Lapunk beszámolója alatt jelent meg a „golyót mindbe belaba is” (szöveghű idézet - a szerk. megj.) bejegyzés, akinek a szerzője feltehetően szintén csak „viccelt”. Az ilyen bejegyzések a büntetőjogra tartoznak, véli Šarlota Puffle- rová, a Polgár, Demokrácia és Felelősség nevű civil szervezet vezetője. „A kijelentésekből világos számomra, hogy kimerítik a gyűlöletkeltés tételét” - mondta lapunknak Pufflerová. „Indul a katalán függetlenedési folyamat” DEMECS PÉTER Egyelőre sok a kérdőjel a katalánok függetlenségét célzó kezdeményezések körül. A jelenlegi alkotmány nem ad lehetőséget arra, hogy egy autonóm közösség külön népszavazást tartson, az alaptörvény csupán országos népszavazás kiirását teszi lehetővé. A spanyol kormányzat is ellenzi Katalónia függetlenségét, ám ezen a téren változhat a helyzet, hiszen decemberben parlamenti választások lesznek az országban. A legutóbbi katalán parlamenti választásokról, Katalónia elszakadásának lehetőségeiről beszélgettünk Jordi Mo- lettel, az El 9 Nou lap igazgatójával, amely az Új Szóval együtt tagja az európai kisebbségi lapok szervezetének (MIDAS). Hogyan értékeli a helyi parlamenti választást, amelyen a függetlenségpártiak szerezték meg a legtöbb szavazatot? Az eredmény egyértelműen a függetlenségpártiaknak kedvez. Összességében abszolút többséget szereztek. Igaz, ami a leadott szavazatokat illeti, nem, de itt is sikerült megszerezniük a közel ötven százalékot. Mely társadalmi rétegek támogatják elsősorban a függetlenséget? A támogatók csoportja nagyon sokrétegű, az összes korosztályból és társadalmi rétegből. Többségük az ország belterületéről van, ugyanakkor Barcelona városából, bár itt a szavazatokjobban megoszlanak. A függetlenségpártiak ugyan többséget szereztek, de nem olyat, amire számítottak. Mire elég ez a többség? Kénytelenek állami struktúrákat kialakítani, hogy elinduljanak a függetlenség felé vezető úton. Természetesen, bizonyos időre lesz szükség a madridi kormánnyal való egyeztetésekre. A gond azzal van, hogy a konzervatív néppárti kormányzat nem hajlandó semmilyen egyeztetésre, ami annyit jelent, hogy a függetlenségpártiak a kormány beleegyezése nélkül fogják kezdeményezni a függetlenségi folyamatot. A választás eredménye a függetlenségpártiak szempontjából viszont kudarcként is elkönyvelhető... Nem gondolom, mert a szavazatok közel 50 százalékát megszerezték, s a baloldali pártok szavazói között is vannak szeparatisták. Jordi Mólét (Képarchívum) Valószínű, hogy egy függetlenségi szavazáson a szeparatisták egyértelmű győztesek lennének. A függetlenségpártiak ezt a választást gyakorlatilag egyfajta függetlenségi népszavazásnak tartották. Ha viszont kiírnának egy valódi referendumot, amiről szó is van, nem félnek attól, hogy ott sem lesz meg az ötven százalék? Nem tudom, lesz-e népszavazás, ez a madridi parlamenttől függ. Úgy gondolom, a népszavazáson jobb eredményt érnének el a független- ségpártiak. Ki kell várni az eredményt, ez csak az én véleményem. Tehát mindenképpen elindítják a függetlenedési folyamatot? Meggyőződésem, hogy igen. Másrészt ez a folyamat nagyon összetett, mert mindez a központi kormányzat és a katalán kormányzat közti egyeztetésektől függ. A szeparatista katalánok nem Spa- nyolország-ellenesek, a központi kormányzást ellenzik. Szerintem a többség azon a véleményen van, hogy a katalánok képesek önálló kormányzásra. Mindez a spanyol kabinet álláspontján is múlik, amely határozottan a függetlenség ellen van. Milyen lépésekre számítanak részükről? Nem tudom. Mindig is azt lehetett hallani, hogy a spanyol kormány hajlandó lesz tárgyalni, de ez a helyzet már évek óta fennáll, s jelenleg a spanyol alkotmány nem teszi lehetővé, hogy egy autonóm régió önhatalmúan döntsön a kiválásról. Meg kell várni, milyen végeredményt hoznak a decemberi általános parlamenti választások, az új kormány rugalmasabb lehet a tárgyalások során. A maguk oldalára tudják állítani az európai politikusokat? Hiszen ez precedenst jelenthetne több európai régió számára, tehát kicsi az esély, hogy támogatnák a függetlenséget. Katalónia mindig is bízott Európában. A katalán európai parlamenti képviselők hisznek abban, hogy az Európai Unió érzékenyen fog hozzáállni a kérdéshez, különösen most, miután a függetlenségpártiak megnyerték a választásokat, s miután szemtanúi lehettünk a barcelonai tüntetéseknek szeptember 1-én. Nem félnek attól az uniós fenyegetéstől, hogy újra kellene kezdeni a csatlakozási folyamatot, ha sikerülne kivívni a függetlenséget? Igen, ez is egy lehetőség, bár ez a forgatókönyv sem teljesen valószínű. Eddig ugyanis nincs hasonló példa vagy precedens az Európai Unióban. De ha mégis erre kerülne sor, tudatosítani kell, hogy Katalónia egy független ország. Képes lenne Európa kizárni 7,5 millió európait? Elveszíthet az unió egy országot, amely nettó befizető? Magam sem tudom, ezek azok a kérdések, amelyekre egyelőre nem ismerjük a választ.
