Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-28 / 223. szám, hétfő
I HATUSSZOG ÉS A FOLYIK AZ ORRA A melegen tartott lábnak jobb a keringése, ami az immunrendszer működését segíti. 12. oldal Gyermek audiocentrum kellene 2015. szeptember 28., hétfő, 13. évfolyam, 38. szám Még mindig keveset tudunk a nyirokmirigyrákról Bármilyen hihetetlen: a nyirokmirigyrák vagy limfóma nagyon sok esetben gyógyítható. Ám ugyanúgy, mint számos más Betegség esetében, rendkívül fontos a korai diagnózis és a megfelelő kezelés. Egy tavalyi felmérés eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet bem rózsás. A felmérésben részt vevő 3 300 beteg kb. 60 százaléka panaszkodott arra, hogy sok idő telik el, míg a diagnózist felállítják és megkezdődhet a kezelés. E zzel is magyarázható a nem túl kedvező statisztika. Röviddel az első tünetek megjelenése után a betegeknek mindössze 16 százaléka tudta meg a diagnózist. A nyirokmirigyrákban szenvedő betegek további nagy gondja az, hogy nehezen kapják meg az innovatív kezelést. x A felmérést a Lymphoma Coalition végezte, amelynek Szlovákia is tagja. Ki- derült belőle, hogy 2012-höz viszonyítva a betegségre később és néha nem megfelelően derül “4 fény. Pontos diagnózist a tünetek megjelenését követő négy héten belül a betegeknek mindössze egyharmada kapott. Feltételezhető, hogy ennek a rossz eredménynek jp az is lehet az oka, hogy még az egészségügyi dolgozók is keveset tudnak erről a betegségről. A nemzetközi összehasonlításban á legjobb eredményeket a japán, a legrosszabbakat a brit orvosok érték el. A betegség gyors felismerésével Szlovákiában is gondok vannak. A hazai betegek körében végzett idei felmérés azt mutatja, hogy a betegek többségének, pontosan 66,5 százalékának, két hónapig kell várnia a helyes diagnózisra. Az esetek 11 százalékában több mint egy évig kutattak a nyirokmirigyrák után. A betegek egybehangzó véleménye szerint az általános orvos és a szakorvos fontos szerepet játszik a diagnózis felállításában. Szerintük jó lenne, ha tájékozottabbak lennének a vérképző szervek daganatos betegségeinek tüneteiről. Nem problémamentes az innova- tív gyógyszerek költségeinek térítése sem. Azokban az országokban, ahol közpénzekből a legkevesebb nyirokmirigyrák elleni gyógyszert térítenek - Bulgária, Szerbia, Szlovákia vagy Törökország -, megnőtt a limfómában elhunytak száma. Bulgáriában például az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott 68 hatóanyag közül csak 10- et térítenek a biztosítók, Szlovákiában pedig a regisztrált 72 gyógyszer közül 31-én nem kell a betegnek fizetnie, vagyis a gyógyszerek mindössze 43 százalékát fedezik közpénzekből. A nyirokmirigyrák leggyakrabban a nyirokmirigyekben, a lépben, a csontvelőben fejlődik ki, de más szervekben is megjelenhet, ezén „rejtőzködő betegségnek” is nevezik. Nem lehet összefüggésbe hozni AZ ÉJSZAKAI KRÉMNÉL CSAK A PIHENTETŐ ALVÁS JOBB Helyesen tesszük, ha ugyanabból a termékcsaládból választunk nappalra és éjszakára 14. oldal ,Nincs éŕtefme iönjvet ofvasni a testedzései, a gjaiofiatoiatpedig megfiagjni másnaii’ Jesse l'auYiston Qoefmofe tünetegyüttes jellemzi. Bár csak részben, kb. 70 százalékban vehető észre a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodásából, de már ez is fontos előrelépés a tünetek felismerésében. A megduzzadt nyirokcsomókon túl nyirokmirigyrákot jelezhet • „megmagyarázhatadan” láz A betegségre jellemző, hogy fehérvérsejtek (limfociták) egyszer csak rákos sejtekként kezdenek viselkedni.. sem a gyakori megfázással, a vírusos betegségekkel, sem pedig az életmóddal, étkezési szokásokkal vagy öröklött hajlammal. Világviszonylatban kb. 1 millió embert érint. A kor sem játszik szerepet kialakulásában, hiszen a fiatalok és a gyerekek is ugyanúgy megbetegedhetnek, mint az idősek. Egyébként a harmadik leggyakoribb daganatos gyerek- betegségről van szó. A betegségre jellemző, hogy fehérvérsejtek (limfociták) egyszer csak rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellen- őrizedenül növekednek, osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben. Összegyűlnek, duzzanatot, szövetszaporulatot (limfómát) képeznek, méghozzá a nyirokcsomókban, egyszerre akár a test különböző pontjain is. A daganat felismerése meglehetősen nehéz, hiszen általános, akár más betegségekre is utaló • nehézlégzés • erős éjszakai izzadás • akaradan és jelentős fogyás • makacs bőrviszketés Ne feledjük, a diagnózis mindig az orvos feladata! Kezdetben szokásos betegségként, például megfázásként vagy vírusos betegségként jelentkezhet. Leggyakrabban a nyirokmirigyek duzzadnak meg, de ez még nem kell, hogy nyirokmirigyrákot jelentsen. Más betegség is okozhat mirigyduzzanatot. Ha azonban a duzzanat nem múlik el, feltédenül fel kell keresni az orvost. Az összes típus közül a legjobb kilátásai a Hodgkin limfómának vannak. Nagyon elterjedtek a non- Hodgkin limfómák. Míg néhány típus esetében elég a beteget rendszeresen ellenőrizni, az agresszív típusoknál azonnal meg kell kezdeni a kezelést. Ebben az esetben a kemoterápia, a radioterápia, a célirányos gyógyszerekkel, az ún. monoklonáíis ellenanyagokkal végzett kezelés és az őssejtátültetés jöhet szóba. Az utóbbi időben a nyirokmirigyrák kezelésére szolgáló innovatív gyógyszerek kerülnek előtérbe, azon belül pedig a monoklonáíis ellenanyagok, elsősorban a B-sejtes limfóma kezelésében. Ebben az évben már Szlovákiában is a legkorszerűbb kezelésben részesülhetnek a non-Hodgkin és a B-sejtes limfómában szenvedő betegek. A pixantron hatóanyagot a nehezen kezelhető betegeknek fejlesztették ki. Az agresszív limfóma ellen ez az egyedüli hatóanyag, amelynek pozitív hatása már bebizonyosodott. Bár évről évre többen betegszenek meg nyirokmirigyrákban, sokan még mindig keveset tudnak erről az életveszélyes betegségről. Egyebek mellett ezért is tartanak szeptemberben évente egy olyan napot, amikor a laikus közvélemény figyelmét a betegségre irányítják. Ebből a hasznos munkából veszi ki részét a Lymfoma Slovensko betegszervezet is, amely előadásokkal, különféle rendezvényekkel próbál minél több információt eljuttatni a közvéleményhez a nyirokmirigyrákról. (kovács)
