Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-28 / 223. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2015. szeptember 28 KULTÚRA Média a világmoziban Kárpáti György könyve az újságírók filmes szerepét tárgyalja Címlapsztorit, könyv formájában, most írt először. Ez a címe ugyanis a Kultúrbarlang kiadásában nemrég megjelent kötetének, alcíme pedig - Az újságírószerep változása az ame­rikai hangosfilmben - azonnali vá­laszt ad arra, miért lehet érdekes azok számára is, akik egészen más szak­ma művelői. Kárpáti György ugyan­is tudja - és nemcsak a mozi sötétjé­ben ülve -, hogy az amerikai filmek vissza-visszatérő alakja, sok esetben kulcsszereplője, nagyon is közked­velt, már-már ikonikus figurája az oknyomozó riporter, a megszállott, a megállíthatatlan, a megvesztegethe­tetlen újságíró. Főleg, hogy ő maga is az. Kemény „sitzfleisch”-sal megál­dott filmfanatikus. Fesztiválokon egész napokat képes videoroomok- ban tölteni anélkül, hogy tudná, kint esik vagy hét ágra süt a nap, dél felé jár vagy már be is esteledett, evett már valamit aznap vagy a tegnapi vacso­rájával csitítja a gyomrát. Tudása mély és megalapozott. De ami ugyancsak tiszteletre mél­tó nála: nem részrehajló sajtómunkás, aki ezt-azt elnéz vagy megbocsát rendezőnek, operatőrnek, forgatókönyvírónak, szí­nésznek, berendezőnek. Könyvében sem keve­sebbre vállalkozott, mint az amerikai hangosfilm 90 évének tüzetes átte­kintésével az újságíró­szerep változásának fe­lülvizsgálatára. Ahogy úja: „Ebben a mintegy kilenc évig tartó munká­ban igyekeztem áthá­mozni magam az összes fellelhető szakirodalmon, valamint több száz fil­men, amelynek megszer­zése, megtekintése nem­egyszer okozott leküzd- hetetlennek tűnő logisz­tikai kihívást.” Megálla­pítása szerint: „A han­gosfilmkorszak első két évtizedének alkotásai el­sősorban a könnyed szó­rakoztatásra születtek, s bennük releváns össze­függések azért sem álla­píthatók meg a sajtó általános természetét illetően, mert elsősorban a lapírásra koncentráltak. Ezek az al­kotások a zsumalizmust gyakran csak ürügyül használták a helyzet- komikumokhoz, bűnügyekhez vagy háborús konfliktusok feldolgozásá­hoz. Az ötvenes évektől az újságíró­szerep leértékelődése tartós folya­matnak bizonyult, egészen a hetve­nes évekig, amikor a Watergate- botránynak köszönhetően rövid, ám annál nagyobb és dicsőbb felfutása A valaha készült egyik legjobb újságírófilm: Alan J. Pakula Az elnök emberei című alkotása - a főszerepben Robert Redforddal és Dustin Hoffmannal - a Watergate-botrány történetét dolgozta fel. Itt kezdődött a karakter grállo- vaggá válása a hetvenes években. (Képarchívum) következett a sajtóról, illetve akkor­ra már a médiáról szóló alkotások­nak. Végigkövethetjük azt a folya­matot, ahogy a televízió kommerci- alizálódása lecsapódik a nyolc­vanas-kilencvenes évek mozgóké­pein, és amint az internet ezredfor­dulós megjelenése és hihetetlen rrmmii) mi» mjlimjl« m* ■ wrr KÁRPÁTI GYÖRGY címlapsztori AZ ÜlSÁGÍflÓSZíREP VÁLTOZÁSA AZ AMERIKAI HAHGOSFILMBEN gyorsasággal történő elterjedése egy új típusú újságírót és újságírást ve­zetett be a filmben is.” Precíz, mélyreható kutatómunka eredménye a Címlapsztori, s bár te­kinthető akár tankönyvnek, akár korrajznak is, úgy olvastatja magát, mint egy izgalmas (film)sztorifüzér, amelyből a társadalomtörténeti ka­landozás sem hiányzik. „Az újságíró mindig is kedvelt ka­raktere volt a mozgóképnek - álla­pítja meg Kárpáti György, majd hozzáteszi: - Az újságírófilm nem önálló műfaj, hanem tematika.” Ki­lenc fejezetében - 300 oldalon - erő­sen rá is világít az adott tematikára. A harmincas évek médiatörténeti eseményei között külön részt kap Frank Capra szociális érzékenysége. A negyvenes éveket tárgyalva a haditudósítók szerepéről olvashatunk. Az ötvenes évek médiatörténeti vál­tozásait követően a ro- mantikázó újságírókat be­mutató filmekről. A hat­vanas évek politikai és tár­sadalmi változásait a füg­getlen filmek tükrében lát­hatjuk. A Watergate- üggyel a hetvenes évek tá­rulnak fel. A nyolcvanas évek médiatörténeti ese­ményeivel a szenzációke­resés útját járjuk t>e. A ki­lencvenes évek média- filmjei között a tévé- és valóságshow-k tárulnak fel előttünk. Eljutva az ezred­forduló amerikai média- filmjeihez a tényellenőrzés problematikája és a politi­kai újságírás kérdésköre mellett az internet és a blo- gok világába is elkalauzol bennünket a szerző. S hogy mindez együtt hány filmet jelent? A teljességre törek­vés igénye nélkül is több százat. Elvégre: „A játék- filmgyártás vizsgált nyolc­van esztendeje alatt évente átlagosan huszonöt alkotás foglal­kozott kiemelten a szakmával. A ko­rai (némafilmkori) újságírófilmek egy része ma már nem fellelhető, nem vagy alig hozzáférhető, és cse­kély a róluk szóló, vonatkozó for­rásanyag.” Kárpáti György könyve nemcsak a témában jól ismert filmekre emlé­keztet bennünket - „elhozza” azokat a fontos alkotásokat is, amelyekkel eddig sajnos nem találkozhattunk. Jó vele mozizni! SZABÓ G. LÁSZLÓ Címlapsztori. Elsőre talán meg is rettenünk a szótól, hiszen szenzációra éhes, bulvárhírektől hemzsegő világunkban sokan ingüket- gatyájukat is képesek oda­dobni egy „csak most, csak nekünk" bejelentésért. Kár­páti György újságíró. Filmes szakíró. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) alelnöke. Komoly pozíció! írásai is komolyak, fajsúlyosak, mérvadók, értékhordozók. RÖVIDEN Jövőre elindul a Bartók összes Budapest. Jövőre elindul Bartók Béla műveinek kritikai összkiadá­sa -j elentették be a hétvégén az MTA BTK Zenetudományi Inté­zetben, a zeneszerző halálának 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. A külföldi szakér­tők bevonásával 48 kötetesre ter­vezett összkiadás az Editio Musica Budapest és a müncheni G. Henle Verlag közreműködésével valósul meg, és 25 év múlva fejeződik be. Évente két kötet fog megjelenni, az első két, 2016-ban elérhető anyag­ban Bartók Gyermekeknek című zongorapedagógiai műve, vala­mint a zenekarra írt Concerto sze­repel. Batta András, a Zeneakadé­mia professzora történelmi napnak nevezte a bejelentést, hozzátéve, hogy a Bartók-összkiadás egy pá­ratlan életművet tesz rendszerezett formában elérhetővé. Malcolm Gillies, a kritikai összkiadás nem­zetközi tanácsadó testületének tagja hangsúlyozta: ajövőre induló összkiadás az előadóművészet és a tudomány számára egyaránt fon­tos, különösen abból a szempont­ból, miként fognak a fiatal muzsi­kusok a jövőben Bartókot játszani. Ahhoz, hogy a Bartók-életmü fel­dolgozása új szakaszba léphet, a jogdíjak felszabadulása is hozzá­járul, hiszen lehetővé válik a kot­taszövegek hiteles kiadása és a még meg nem jelent művek vagy változatok közzététele. (MTI) Német igazgató a British Museum élón London. A német Hartwig Fischer lesz a londoni British Museum új igazgatója: a művészettörténész kinevezésével majdnem 150 év óta először lesz külföldi származású vezetője az intézménynek. Az 52 éves Fischer, akinek kinevezését még nem jelentették be hivatalo­san, jelenleg a drezdai állami gyűjtemények főigazgatója. A British Museumot most igazgató Neil MacGregor decemberben köszön le posztjáról. A The Times értesülései szerint a múzeum ve­zetősége már jóváhagyta Fischer kinevezését, amely hamarosan David Cameron miniszterelnök elé kerül. A német szakember erede­tileg nem szerepelt ajelöltek listá­ján, de állítólag maga MacGregor javasolta a posztra. Fischer soha­sem dolgozott Nagy-Britanniában, de társkurátorként segédkezett egy 2006-os Kandinszkij-tárlaton a londoni Taté Modemben. A Bri­tish Museum a szigetország legnépszerűbb látnivalója: tavaly nem kevesebb mint 6,7 millió lá­togatót vonzott. (MTI) Lesz új Alien-film, az Elveszett paradicsom Los Angolos. Lesz folytatása a Prometheusnak, noha az új mozit a címe az Alien-tetralógiához fogja kapcsolni - árulta el egy interjúban Ridley Scott. A filmet 2016 janu­árjában kezdik forgatni, és 2017 tavaszán kerül majd a mozikba, Alien: Paradise Lost címmel. A rendező azt is elmondta, hogy a cím tudatosan idézi John Milton eposzát, az Elveszett paradicso­mot: „Elég intellektuálisan hang­zik, de létezik bizonyos párhuzam” -jegyezte meg Scott. Néhány év­vel ezelőtt, amikor az amerikai rendező úgy döntött, hogy tovább kerekíti A nyolcadik utas: a Halál (rendezte: Ridley Scott), A bolygó neve: Halál (rendezte: James Ca­meron), A végső megoldás: Halál (rendezte: David Fincher) és a Fel­támad a Halál (rendezte: Jean- Pierre Jeunet) xenomorf lényeinek univerzumát, majd elkészült a Prometheus (2012), eleve többré­szes filmeposz szerepelt a tervek­ben, azóta viszont meglehetős csend volt a projekt háza táján. Most kiderült: folytatódik a Pro- metheusban elindított szál, Mi­chael Fassbender és Noomi Rapace biztosan visszatér a vászonra, ugyanakkor az új film története erőteljesebben kapcsolódik majd az eredeti négyes motívumaihoz. „Visszatérünk az idegenekkel kapcsolatos első, harminc évvel ezelőtt született gondolathoz” - fogalmazott Ridley Scott. (as) Igje lenili- havontö^-52olSal Skandináv, Nyereményözon! 100 000 Ft készpénz Az Új Szó ára az 52 oldalas fcalr Q$0 €! “^tvén^jsággalegyutt - ^ Október 3-án (ws™s*ní|!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom