Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-28 / 223. szám, hétfő
2 | KÖZÉLET 2015. szeptember 28.1 www.ujszo.com Menekültkvóta után zenekvóta (Vladimír Šimíček felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Jövő áprilistól legalább 20% szlovákiai zenét kell szolgáltatniuk a kereskedelmi rádióknak, 30-ot pedig a közszolgálati adóknak. A szabályozás a Pátria rádióra is vonatkozik. A törvény viszonylag megengedően határozza meg, hogy mi számít hazai zenének. Ebbe belefér akár Kodály vagy Bartók is, akik a mai Szlovákia területén éltek vagy alkottak. A parlament múlt héten elfogadta a sugárzási törvény módosítását, amely előírja, hogy a szlovákiai rádiók milyen arányban sugározzanak hazai zenét. Áprilistól a kereskedelmi adóknak a sugárzott zeneidő 20%- ában, a közszolgálati adóknak - beleértve a Pátria rádiót is - 30%-ban kell szlovákiai zenét sugározniuk. A kvóták 2017 januárjától 25, illetve 35%-ra emelkednek. A szlovákiai zenére fenntartott idő ötödében új darabokat kell sugározni, ami alatt a törvény 5 évnél nem régibb zeneszámokat ért. Kivételt kérhetnek A jogszabály nem szlovák zenét ír elő, hanem olyan zenét, amelynek a szerzője vagy legalább egyik társszerzője Szlovákia területén állandó lakhellyel rendelkezik vagy rendelkezett. Beletartoznak tehát a szlovákiai magyar együttesek, szerzők darabjai is. Az eredeti elképzelés még megengedőbb volt, azt is figyelembe vette volna, hogy az előadók közt van-e olyan, akinek van vagy volt Még több szlovákiai zene Zenei kvóták 2016. április 1-től: ► kereskedelmi rádiók 20% ► közszolgálati rádió 30% 2017. január 1-től: ► kereskedelmi rádiók 25% ► közszolgálati rádió 35% állandó lakóhelye Szlovákia területén, így a rádiók például a bécsi Újévi Koncertet is beszámíthatták volna szlovák zenének, mivel a Bécsi Filharmonikus Zenekarban több szlovákiai zenész is játszik. A Pátria rádió kivételt kérhet a kvóták betartása alól. „Én ugyan javasoltam, hogy a törvény mondja ki, a kvóták nem vonatkoznak a Pátria rádióra, de ezt a képviselők nem támogatták” - mondta lapunknak Pfundtner Edit (Híd) parlamenti képviselő. Az a lehetőség azonban megmaradt, hogy a Pátria kivételt kérjen, a Frekvenciatanácshoz fordulhat. „A tanácsnak mérlegelési joga van, tehát ez bizonyos kockázatot jelent”-véli Pfundtner. Nem rossz ötlet „Az RTVS várhatóan él majd ezzel a lehetőséggel, habár a Pátriában a sugárzott zene 15-20 százaléka már jelenleg is szlovákiai” - mondta lapunknak Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió Kisebbségi Adásainak igazgatója. Szerinte nagyobb gondot jelent majd más kisebbségeknél a törvény betartása. „A kisebb létszámú kisebbségek esetében egyáltalán nem beszélhetünk kisebbségi könnyűzenéről, esetükben csak folklórt tudnánk sugározni, ezt nem tartanám jónak” - jelentette ki Lovász. A kvótákat alapvetően nem tartja rossz ötletnek. .Amikor 2007-ben Magyarországon átalakult a Petőfi rádió, több magyar zenét kezdett sugározni, akkor ennek óriási hatása volt, hatalmas mennyiségű új magyar zene született a könnyűzenei műfajokban, amikor pedig a parlament a 30 %-os kvótát bevezette, már volt hazai produkció, amit a kereskedelmi rádiók is bevállaltak” - magyarázta Lovász. Gyenge a hazai fizetési morál Pozsony. A fizetési fegyelem szempontjából az elmúlt évhez képest ugyan enyhe javulás tapasztalható, Szlovákia azonban így is lemarad még a szomszédos országoktól is. Az EOS pénzügyi szolgáltató cégcsoport fizetési szokásokat felmérő European Payment Practices tanulmánya szerint nagyjából minden negyedik számlát továbbra sem fizetünk időben. Szlovákiában a felmérés alapján idén a követelések 74 százalékát teljesítették időben, ami enyhe javulásnak számít a tavalyi 71 százalékhoz képest. Ez azonban csak ahhoz volt elég, hogy „felküzdjük” magunkat Oroszország és Görögország szintjére, ami - ez utóbbiak fizetési morálját ismerve - nem számít túl nagy teljesítménynek. Idén Magyarországnak és Lengyelországnak is sikerült leköröznie Szlovákiát, ezekben az országokban a számlák 77-78 százalékát térítik meg időben. Jó hír ugyanakkor, hogy a behajthatatlan követelések aránya Szlovákiában a tavalyi 6-ról idén 3 százalékra csökkent. A most közzétett, 13 európai ország 2800 polgárának a válaszai alapján összeállított tanulmány szerint továbbra is jelentős különbség van a kontinens nyugati és keleti fele között. Míg a nyugat-európai országokban a késve vagy egyáltalán nem kifizetett követelések az összes számla 20 százalékát teszik ki, a kelet-európai országokban ez még idén is eléri a 26 százalékot. Igaz, mindkét esetben nagyjából 3—4 százalékos javulás tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest. (vív, SITA) Eddig 173 ember halt meg az utakon Sokkal kevesebb húst és tejet fogyasztunk Pozsony. Az elmúlt húsz évben RÖVIDEN Szóles koalícióban az SaS és az MKP? Pozsony. Ma jelenti be a Szabadság és Szolidaritás, hogy egyedül vagy koalícióban indul a 2016-os parlamenti választásokon. Juraj Droba képviselő szerint készek kompromisszumot kötni egy koalíciós megállapodás esetén, még annak árán is, hogy bizonyos programpontok megvalósításáról így le kell mondaniuk. Azt, hogy az OEaNO, a Nova, az SaS, az OKS és az MKP széles koalíciót alakíthatna, Csáky Pál nem erősítette meg. Csak annyit mondott, hogy az MKP be szeretne jutni a parlamentbe, és a párt nem szeretné, ha elvesznének a rájuk leadott voksok. „Ez ügyben egyelőre semmilyen végleges döntés nem született” - mondta Csáky. (SITA) Zárt ajtók mögött tanácskoznak Pozsony. Ma zárt ajtók mögött tanácskozik a Bírói Tanács a bírójelöltek átvilágításának eredményéről. A Nemzetbiztonsági Hivatal 19 bírójelölt átvilágításának adatait juttatta el a tanácshoz. Az átvilágításra a Smer által átültetett törvénymódosítás miatt van szükség, eddig versenypályázat útján választották ki a bírákat. (TASR, le) DEMECS PÉTER Az álmos őszi napokon megugrik a balesetek száma, sokan nem tudatosítják, hogy ilyenkor jobban kell ügyelni a gyorsan változó vezetési körülményekre. Idén eddig 173 ember vesztette életét közúti balesetben. Pozsony. Vizes és csúszós utak, gyakori eső, köd, kései napkelte és korai napnyugta - ezek a kockázatok jelentik a rendőrség szerint ősszel a legnagyobb veszélyt az utakon, ebben az időszakban balesetek százai történnek azért, mert a sofőrök nem tudnak alkalmazkodni az időjárás miatt megváltozott útviszonyokhoz. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint azért kénytelenek évről évre ugyanazokat a figyelmeztetéseket kiadni, mert a sofőrök nem okulnak, s ebben az időszakban mindig ugyanolyan hibák miatt okoznak balesetet. „Elsősorban azért, mert a nedves úton nem lassítanak, nem tartják be a kellő követőtávolságot, és nem tudatosítják, hogy esőben lényegesen megnövekszik a féktávolság” - mondta Baloghová. Nemcsak a sofőrök, de gyakran a gyalogosok is felelőtlenek, s nem tudatosítják, hogy amikor korábban sötétedik és később kel fel a nap, fontos, hogy elég láthatósági elemet viseljenek. Ez ráadásul romlott látási viszonyoknál nemcsak községen kívül, hanem lakott területen is kötelező. Baloghová szerint a kerékpározók a közúti forgalom legveszélyeztetettebb résztvevői. „Bár a törvény szerint nekik is hordaniuk kell fényvisszaverő elemeket és a kerékpárra lámpát kell szerelniük, ezt csak kevesen tartják be. Az sem számít ritkaságnak, hogy az úttest Balesetek Idén eddig 9434 közúti balesettörtént ► a 173 áldozat közül: ► 56% sofőr ► 13% motoros ► 24% gyalogos ► 7% biciklis rossz oldalán kerékpároznak, egymás mellett vagy részegen” - mondta a rendőrszóvivő. Év elejétől szeptember 20-ig az országban összesen 9434 közúti baleset történt, ezek során 173 ember vesztette életét. Az áldozatok közül 97 volt sofőr vagy utastárs, 23 motorkerékpározó, 41 gyalogos és 12 kerékpározó. gyökeresen megváltoztak az étkezési szokásaink. Szlovákiában manapság jóval kevesebb húst, burgonyát és kenyeret eszünk, annál többször szerepelnek az étlapunkon a sajt- és tésztaféleségek. Jelenleg a negyedével kevesebb kenyeret fogyasztunk, mint húsz évvel ezelőtt, de armadával csökkent a burgonyafogyasztás is - derül ki a Postabank most közzétett elemzéséből, amely szerint a kenyeret és a burgonyát főként tésztafélékkel pótoljuk. „Jelenleg a szlovákiai fogyasztók 80 százalékkal több tésztafélét vásárolnak, mint 1994-ben” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője, aki szerint azonban nőtt a tartós péksütemények iránti igény is. Kevesebb fogy marha- és borjúhúsból is. „Szlovákiában soha nem volt nagy keletje a borjúhúsnak, mára azonban csaknem a nullára csökkent a fogyasztás. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy marhahúsból is több mint a kétharmadával kevesebbet vásárolunk, mint 1994-ben” - mondta Glasová, aki szerint ez főként a jelentős drágulással magyarázható. A csökkenés azonban nem csupán a marhahúsra érvényes. „A húsfogyasztás az elmúlt 20 évben a negyedével csökkent” - tette hozzá a Postabank elemzője. A halfogyasztással ennek az ellenkezőjét tapasztalhattuk, hiszen halfélékMíg a tejfogyasztás csökkent, addig a sajtok sokkal népszerűbbek lettek (Képarchívum) bői csaknem a felével többet vásárolunk, mint tíz évvel ezelőtt. Érdekesen alakult a tejtermékek fogyasztása is: míg tejből jóval kevesebbet iszunk, a sajtokból 80 százalékkal többet vásárolunk a két évtizeddel korábbinál. Ugyanakkor a cukorfogyasztás is nagyjából a tizedével esett vissza, a cukrot a többség mézzel pótolja. Ez utóbbiból manapság 140 százalékkal fogy több, mint 20 évvel ezelőtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egészségesebben is élnénk, hiszen kávéból kétszer, borból pedig a felével annyit fogyasztunk, mint 1994-ben. (vív, TASR)
