Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-14 / 212. szám, hétfő

o N en A gyógyító cékla 2015. szeptember 14., hétfő, 13. évfolyam, 36. szám A friss kutatás főbb megállapí­tásai: • minden negyedik európai fel­nőtt és öt serdülőkorúból négy fizikailag inaktív • az ülő életmód egészségre ká­ros következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek az európai gazdaságnak, ami 5 milliárddal több, mint ameny- nyit rák elleni gyógyszerekre költünk • a fizikai inaktivitás nagyobb egészségiig}! kockázatot jelent, mint a dohányzás, de a kutatás azt mutatja, hogy olcsó és hatá­sos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, ami­vel Európa eurómilliárdokat spórolhatna meg A kutatás arra mutat rá, hogy éven­te félmillió ember hal meg a moz­gásszegény életmód következtében. A halmozás leggyakoribb okai kö­zött a fizikai inaktivitással kapcsola­tos betegségek szerepelnek, úgy mint a szívkoszorúér-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a végbél- és az emlőrák. » Az aktív életmód csök­kenti a depresszió, a szorongás és az érzel­mi stressz hatását. Olcsó és hatásos eszközökkel Ha semmi nem történik, ami rábír­ja az embereket, hogy mozogjanak és napról napra aktívabban éljenek, a fizikai inaktivitás a jövőben na­gyobb egészségügyi veszélyt jelent­het, mint a dohányzás. A hatalmas pénzügyi terhek és egészségügyi kö­vetkezmények ellenére olcsó és ha­tásos lépésekkel az embereket moz­gásra lehet ösztönözni, amivel a vál­lalatok és az egészségbiztosítás több milliárd eurót spórolhatnak meg Európa-szerte. Az aktív életmód csökkenti a de­presszió, a szorongás és az érzelmi stressz hatását. Az Európában felvázolt jelenségek nálunk is nagyon aktuálisak, a hazai lakosság magas százalékaránya so­sem, vagy csak elvétve sportol, ezzel szemben a passzív időtöltések (mint a tévénézés) egyre tekintélyesebb részt hasítanak ki a szabadidőnkből. Csak napi 20 perc mozgás Több mozgásra van szükségünk. Ez tényleg ilyen egyszerű. Napi 20 percnyi mérsékelt intenzitású test­mozgás már hatalmas változáshoz vezetne. Ha a fizikai inaktivitás je­lenlegi szintjét csak az ötödével tud­nánk csökkenteni, azzal 100 000 életet és több mint 16 milliárd eurót tudnánk évente megmenteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti két óra mérsékelt in­tenzitású testmozgást javasol. Ez a napi húsz perc mozgás nagyon egy­szerűen teljesíthető. Elég egy megál­lóval előbb leszállni a buszról vagy a vonatról, vagy egy tempós sétát ten­ni munkába menet; a lift használata helyett lépcsőzni, vagy csupán a parkban vagy a kertben együtt ját­szani a gyerekekkel. Ezzel már sokat tettünk az egészségünkért. A kutatás azt is kimutatta, hogy a mozgássze­gény életmód a mentális állapotra is negatívan hat. Az európaiak negye­dét (83 millió embert) érintik a mentális betegségek. A jelentés sze­rint az ülő életmóddal kapcsolatos hangulati és szorongásos zavarok közvetett költségei a becslések sze­rint több mint 23 milliárd eurót tesznek ki évente. Ugyanakkor a fi­zikai aktivitásról kimutatták, hogy csökkenti a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a pszichés és az érzelmi stressz hatását. A fenti megállapítások egy 16 hetes kísérlet eredményeit tükrözik, amelyben arra vették rá az embere­ket, hogy aktívabbak legyenek. Akik ezt betartották, azok jobban aludtak, produktívabbak voltak, va­lamint egészségesebbnek és kevésbé stresszesnek érezték magukat a munkahelyükön. Ritkább az agyvérzés és a csontritkulás A rendszeres testmozgás a halálozást 10%-kal csökkenti. Ha evvel össze­vetjük azt, hogy egészségügyi ellá­mint a dohányzás Az inaktív életmód évente félmillió európait öl meg, következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek. Az angol Centre fór Economics and Business Research által közzétett tanulmány rávilágít az európaiak mozgásszegény élet­módjának egészségkárosító hatásaira és valós költségeire.-v ■ A tásnak a halálozást befolyásoló sze­repe nem éri el a 20%-ot, a rendsze­res testmozgás fontosságát nem le­het eléggé hangsúlyozni. Hacsak a szív- és keringési betegsé­gek okozta halálozást nézzük, a test­mozgás még kifejezettebben, 20%- kal csökkenti (tehát annyival, mint az összes gyógyszer és szívműtét együttvéve). Ebben közrejátszik a testsúly, a vérnyomás, az LDL- koleszterin csökkenése, továbbá a HDL-koleszterin emelkedése. Hoz­zájárul ehhez még az, hogy a rend­szeres mozgás késlelteti a cukorbe­tegség kialakulását is. Bebizonyoso­dott, hogy a rendszeres testedzők között az agyvérzés és a csontritku­lás ritkábban fordul elő, a szoron­gást és a depressziót is enyhíti. Azt talán említeni sem kell, hogy a rendszeresen végzett, az ízületeket nem agyongyötrő mozgás milyen jótékonyan hat az izomzatra és az ízületekre. A napi lótás-futás nem elég Bár a fentiek alapján a testmozgás jelentősége óriási, sokszor nem is tudjuk, hogy mennyi az elegendő testmozgás. Általában úgy gondol­juk, hogy lótunk-futunk mi éppen eleget, nem is nagyon hisszük el, hogy tényleg keveset mozgunk! Egy amerikai fölmérés döbbenetes ada­tokat tárt fel. Már a 12-13 éves gye­rekeknek is csak 69%-a mozog ele­get, a 18-21 éves korosztálynak már csak 38%-a. És az ennél idősebb korosztályban ez az arány még ala­csonyabb! Minél idősebbek va­gyunk, minél több osztályt végez­tünk el tanulmányaink során, álta­lában annál rosszabb ez az arány. A terhelés helyes mértéke Néhány betegség esetén a fizikailag megerőltető testedzés veszélyes is le­het, de ezek a betegségek orvosi vizsgálattal tisztázhatók, továbbá a veszélyek a terhelési szabályok betar­tásával elkerülhetők. Rendszeresnek akkor nevezhető a testedzés, ha legalább a hét 3 nap­ján megvalósul, és egy-egy napon legalább 20 percig tart. Ha ennél többször és többet mozgunk, az előnyünkre válik. Ha nincs lehe­tőségünk egyszerre 20-30 percet mozogni, akkor ez több részlet­ben is elvégezhető, de egy perió­dus 10 percnél ne legyen rövi- debb. A mozgás lényegében bár­mi lehet: gyaloglás, kocogás, fu­tás, úszás, tornázás, kerékpározás stb., lényeges azonban, hogy a szervezetünket kellő intenzitással megterhelje. A hangsúly a mozgá­son és nem a teljesítménynövelő szereken van, hiszen pl. az anabo- likus szteroidok súlyos egészség- károsodáshoz, akár halálos szö­vődményhez is vezethetnek. (hazipatika, vitalitás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom