Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-14 / 212. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. szeptember 14. RÉGIÓ I 3 Lakossági fórum Szerdán nyilváníthatják ki véleményüket a galántaiak A képviselő-testület soron kívüli ülésén tárgyaltak a lakossági fórum fontosságáról (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA Szeptember 16-án, szerdán lakossági fórumot szerveznek a városi hivatalban. A lakosok találkozhatnak a képviselőkkel és elmondhatják észrevételeiket munkájukróL A fórum este hat órakor az ülésteremben kezdődik, ahol a lakosok kérdezhetnek a képviselőktől. ,.Régebben is támogattam az ilyen kezdeményezéseket. A képviselői klub már többször kezdeményezte a fórumot, de csak egyszer sikerült megszervezni. Örülök, hogy most a képviselők javasolták, így kinyilvánítják, hogy ők is szeretnének ott lenni” - mondta Takáč Zsolt, Galánta alpolgármestere. Az előző lakossági fórumon a polgármester mellett hat képviselő vett részt. Akkor az emberek a polgár- mester és a városi hivatal negatívumaira fókuszáltak. „Azt gondolom, hogy a képviselőknek is jelen kellene lenniük a fórumon, hogy az esetleges kifogásokkal szemben ők is ki tudjanak állni. Ne csak a város vezetése és a városi hivatal kerüljön a lakosok kereszttüzébe” - tette hozzá az alpolgármester. Takáč Zsolt elmondta, évente többször szervezhetnének lakossági fórumot. „A lényeg, hogy mi, képviselők is tudjunk találkozni a lakosokkal, hogy tájékoztassuk őket a döntéseinkről, elmondhassuk, mit teszünk a városért” - tette hozzá az alpolgármester. ,gkkkor leszek elégedett, ha a képviselők bemutatják, melyik területen dolgoznak, milyen projekteket szeremének előkészíteni, milyen terveik vannak. Erre az útra kell terelni a képviselőket, hogy aktívabbak legyenek, ne csak az ülésre jáijanak” - mondta Takáč. , A lakosok kevés információt tudnak. Szeretnénk velük személyesen beszélgetni, elmondani, milyen döntéseket miért hoztunk. El kell magyaráznunk egymásnak, hogyan látjuk a helyzetet, a felmerülő problémákat” - mondta Bíró László képviselő. Lokálpatrióta polgárok Öt ówel ezelőtt alakult meg a Mikolai-Mikulčan Polgári Társulás. GARAMMIKOLA Garammikola egykor önálló község volt, jelenleg Zselíz része. „Mindenekelőtt a szabadidő hasznos és értékes eltöltését tűztük ki célul, de nem feledkezünk meg a természetvédelemről, a szociálisan rászorulók segítéséről sem. Szívügyünk a kultúra és a hagyományok ápolása, számtalanszor rendeztünk kiállításokat, irodalmi összejöveteleket” - mondta Molnár László, a polgári társulás alelnöke. Nem sokkal a társulás megalakulása után a tagok rendbe hozták a főút közelében levő parkot. A Cleetta Gyermekalap pályázati támogatásából a park faházikóval és hintákkal gyarapodott. „A gyerekeknek érdekes elemeket akartunk elhelyezni a parkban, hogy ők is szórakozhassanak itt” - mondta Gabriela Bieliková, a Zselízi Városi Hivatal munkatársa. „Júliusban gulyásfőző versenyt szerveztünk, huszonkét csapat nevezett be, és nagyon sok volt az érdeklődő. Most egy filagória megépítésén dolgozunk” - nyilatkozta Molnár László. (ág) FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Menekültként merre venné az irányt? Gáspár Pathó Kati: Ez sok minden függvénye, elsősorban a nyelvtudásé, az iskolai végzettségé, egyedül indulok vagy gyerekkel... Svédországba mennék. A svédek barátságosak, elég jó a szociális védőháló, lehet dolgozni, fejlődni, élni. Pálfy Balázs: Akinek jelent valamit a szülőföld, az nagyon messzire nem menne. Ha menekülnöm kellene, akkor hálás lennék az első biztonságos helyért. Mária Horváthova-Vargová: Ha menekülni kellene, én az első államba mennék, ami a legközelebb van, örülnék ha ételt, italt kapnánk, aztán hogy hogyan tovább, azon ráérnénk utána gondolkozni. Cséfalvay Mária: Nem hagynám el a szülőföldem, bármi áron megvédeném. Beke Nándi: Nagyon szarban vagyunk mi, nyugdíjasok, de nem menekülnénk sehova. És mint magyar Magyarországra nem mennék csehnek vagy szlováknak. Duriček Erzsébet: Nehéz lenne itt hagyni a régi ismerősöket, rokonokat, főleg 64 évesen. Amúgy meg máshol sincs kolbászból a kerítés. A fiatalok még tudnak új életet kezdeni máshol. Ryšavý Pál: Élhetnék a nagy szavak erejével, hogy soha nem adom fel, itt maradok meghalni, ha mi is lesz, harcolok, de van olyan szituáció, amikor az ember az életet választja, s reménykedik abban, hogy talán valahol van számára új kezdet. Kristína Földessyová: Nem kockáztatnám a gyerekeim épségét több 100 kilométer vándorlással, megkeresném az első nyugodt helyet, és ott próbálnám megvárni, hogy csillapodjon itthon a helyzet, aztán valószínűleg igyekeznék hazajönni... Csölle Ági: Hogy menekülnék-e és hová? Szerintem nem. Nem hagynám el az otthonom, még ha a tuti halál várna is rám! És hogy miért gondolom így? Ha engem is mint menekültet úgy fogadnának, ha velem is úgy bánnának, ahogy az itteniek a mostani menekültekkel, akkor nem volna értelme elmenni. Picit gondolkozzanak el az emberek azon, mit éreznének a másik helyzetében. Mácsodi Kosztolányi Gertrúd: Oroszországba. Egyrészt, mert utálom a tolakodást, másrészt egy perc alatt megtanulná az a marha nagy ország a nevemet, mert csak ketten lennénk bevándorlók, Depardieu és én. Illetve ÉN és Depardieu. Macsicza Ferenc: Ha olyan helyzet alakulna, mint 1933 és 1945 között Németországban volt a zsidókkal, csak most a magyarok lennének célkeresztben, akkor Kanada vagy Magyarország. Németh László: A nyugati demokráciák felé. Pusztai Dénes: Svédországba. Azért, mert nagy figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek és nagy a szociális biztonság. Kristína Földessyová: Biztos nem kockáztatnám a gyerekeim épségét több 100 km vándorlással, megkeresném az első nyugodt helyet, és ott próbálnám megvárni; hogy csillapodjon itthon a helyzet, aztán valószínűleg igyekeznék hazajönni. Guttman Péter: Egy lakatlan szigetre, ahol csak a családommal élnék! Baráth Zsuzsa: Nem biztos, hogy el mernék indulni azok után, ahogy a menekültekkel bánnak, és ki tudja, mi vár még rájuk. Varga Gábor: Nem az a lényeg, ki hová megy, hanem az, hogy biztonságban legyen. Mindenki képzelje el magát ebben a helyzetben. Száraz Dénes: Ahol nem lehet Új Szót kapni! Jogi értelemben ki a menekült? Az egyre erősödő menekültáradat kezelhetetlenségéről hazai és európai politikusok szájából is sok dacos kijelentés elhangzott az utóbbi hetekben/hónapok- ban. Szeretnék önálló képet kialakítani a menekültkérdésről. Ehhez az alapfogalmak és statisztikák ismerete elengedhetetlen. Érdekelne, ki számít jogi értelemben menekültnek, és Szlovákia milyen jogi kötelezettségeket vállalt menekültügyben a nemzetközi színtéren, (folytatás) VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL A múlt heti cikkben a genfi egyezmény értelmében vett menekültek és az Európai Unió által alkalmazott kiegészítő védelemre jogosult személyek definícióját ismertettem. Ide kapcsolódik még az „átmeneti védelem” fogalma, melyet a 2001/55/EK irányelv határoz meg. E kivételes jellegű eljárás célja a hazájukba visszatérni nem képes, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, harmadik országból származó személyek tömeges beáramlása vagy várható tömeges beáramlása esetén azonnali és átmeneti védelem nyújtása az ilyen személyek részére - különösen akkor, ha fennáll a kockázata annak, hogy a menekültügyi rendszer nem lesz képes ezt a beáramlást feldolgozni anélkül, hogy hátrányosan ne érintené annak hatékony működését a védelemért folyamodó személyek érdekében. A tagállamoknak az átmeneti védelmet az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, valamint a visszaküldés tilalmára (non- refoulment) vonatkozó kötelezettségeikre tekintettel kell alkalmazniuk. Ahogy már az elnevezésből is kitűnik, ez a védelem csak ideiglenes - egy, de legfeljebb két évig tarthat. A menedékkérők egy része humanitárius okokra hivatkozva is védelmet kaphat a legtöbb európai országban (ideértve Szlovákiát is)- például a kísérő nélküli kiskorúakra vagy a menedékkérő egészségi állapotára való tekintettel. Azon harmadik állambeli személyeknek, akik a fent említett csoportok egyikébe sem sorolhatók be- és illegálisan tartózkodnak az ország területén (tipikusan a gazdasági migránsoknak) - a menedékkérelmi vagy egyéb jogi eljárások lefolytatása után el kell hagyniuk az országot. A nemzetközi védelemre nem jogosult személyeket - a hatályos nemzeti, európai és nemzetközi megállapodások értelmében - visszaküldik hazájukba vagy más, őket visszafogadni köteles országokba. Szlovákia uniós tagországként részt vesz az európai menekült- ügyi rendszerben. E szabályrendszerről és a hozzá kapcsolódó jog- gyakorlatról részletes tájékoztatás a http://europeanmigrationlaw.eu honlapon található. Az oldalt menekültügyi szakemberek működtetik, akik figyelemmel követik a jelenleg átalakulóban levő uniós rendszer jelentősebb mozzanatait is. Migrációs statisztikákat érdemes több forrásban is megnézni. A ' nemzeti statisztikai hivatalok közlései mellett átfogó adatai vannak az Eurostatnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vagy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO)is. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Szeptember 17-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ű) SZÓ
