Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-12 / 211. szám, szombat

www.ujszo.com I 2015. szeptember 12. KÖZÉLET 3 Idén nem jön a 100 szír keresztény menekült Egyhamar nem fognak Szlovákiába jönni (SiTA/AP-feivétei) MÓZES SZABOLCS Pozsony. A szlovák kormány júniusban tett ígéretet arra Brüsszelnek, hogy befogad száz plusz száz szíriai keresztény menekültet. A menekültek azéta sem jöttek, igaz, ez nagyrészt az uniós bürokrácia hibája. Gyors cselekvés helyett halaszt- gatás. Májusban, amikor az Európai Bizottság (EB) bemutatta első me- nekültkvótaterveit, az akut helyzet­tel magyarázták a lépést. A tagálla­mok többsége leszavazta a kötelező kvótákat, cserébe önkéntes alapon osztottak el több mint 20 ezer me­nekültet. Miközben az EB új kvótaterveze­te miatt újból beindult a politikai csatározás, a korábbi önkéntes vál­lalást mintha mindenki elfelejtette volna. Ficóék akkor száz plusz száz szíriai menedékkérő hazai elhelye­zését vállalták, ám ezek azóta sem jöttek meg. S egyhamar nem is fog­nak - tudtuk meg a belügyminiszté­riumtól. Száz személyt olasz vagy görög menekülttáborokból kellett volna átvállalnunk, másik százat pedig a Közel-Keletről. „Mindkét program kétéves. Tehát minden tagállamnak két éve van arra, hogy teljesítse vál­lalását” - írta a belügy sajtóosztálya. Úgy tűnik, nem is a kormány kés­lelteti a folyamatokat - neki legfel­jebb csak megfelel -, még uniós szinten sem születtek meg a techni­kai jellegű döntések. „Az implementációs folyamat előkészületi fázisban van, ezért nem tudjuk megsaccolni, mikor érkez­hetnek Szlovákiába” - írta lapunk­nak a belügyminisztérium. Úgy tűnik, a 20 ezer menekült „elveszik” az uniós szervek (Frontex, Interpol stb.), valamint a tagállamok közti egyeztetések folyamatában. Oly­annyira, hogy eddig egyetlen uniós tagállam sem tudta teljesíteni júniusi vállalását. Közben pedig újabb kvó­tákról dúl a vita. A belügyminisztérium nem kí­vánta megmondani, melyik hazai tá­borba vagy befogadóállomásra kül- denék a menekülteket, arra hivat­kozva, hogy ennél fontosabb dolgok sem dőltek még el. A belügyi tárca úgy tudja, a menedékkérők esetében már nem lesz külön elbírálási folya­mat, eleve olyan személyeket fo­gunk átvenni, akik menekültstátuszt kapnak. „Ezért feltételezhető, hogy tartós lesz az itt-tartózkodásuk” - ír­ta a minisztérium. A kormány eredeti tervei alapján egyébként szíriai keresztényekről lett volna szó — a háború előtt 17 milliós ország 10%-a keresztény ám időközben ez is megváltozott. Ivan Netík, a belügy szóvivője már másfél hete is arról beszélt az oszt­rák Die Pressének, hogy nem lesz probléma, ha muzulmánok is lesz­nek közöttük, a héten pedig Miro­slav Lajčák külügyminiszter is azt mondta: nem feltétel, hogy keresz­tények legyenek. Amikor a napok­ban Robert Fico kormányfő erre vo­natkozó kérdést kapott, érdemi vá­laszt nem tudott rá adni. EP-képviselők: igen is, meg nem is MÓZES SZABOLCS Megosztotta a politikusokat az Európai Parlament csü­törtöki szavazása a mene- kültkórdósről. A kötelező kvótákat az összes szlová­kiai párt elutasítja, ám az EP állásfoglalását több képvi­selő megszavazta. Mégis­csak támogatnák a kvótá­kat? Nem ilyen egyszerű. Strasbourg/Pozsony. Mond­janak le, mert Pozsonyban vizet prédikálnak, Brüsszelben (ez eset­ben Strasbourgban, mivel ott tart­ják az EP plenáris üléseit) pedig bort isznak - röviden így lehetne össze­foglalni Daniel Lipšic (Nova) fel­hívását. Hasonlóan vélekedik Ri­chard Sulik, az SaS elnöke is, aki egyben EP-képviselő. A képvise­lők egy része támogatta is, meg nem is a kvótákat, mindez szubjektív ér­telmezés kérdése. Nézzük a tényeket: az EP állás- foglalását csütörtökön bocsátották szavazásra, az egész dokumentum­ra négyen nyomtak igent - három smeres képviselő (Monika Flaší- ková-Beňová, Boris Zala, Vladimír Manka), valamint Nagy József (Híd). Hatan tartózkodtak (a három KDH-s, Eduard Kukán (SDKÚ), Monika Smolková (Smer) és a no- vás Jana Žitňanská, s csak hárman szavaztak ellene: Richard Sulik, Branislav Škripek és Csáky Pál. Az MKP-s politikus még a szavazás előtt azt mondta: elutasítja a köte­lező kvóták bevezetését, melyek szerinte nem jelentenek megoldást. Az állásfoglalás „üdvözli az át­telepítésre és a letelepítésre irányu­ló bizottsági kezdeményezéseket”, a kvótákra vagyis a menekültkvóták beveze­tését. Csakhogy a dokumentum ezen pontját - melyről külön is voksoltak a végső szavazást meg­előzően - az összes szlovákiai EP- képviselő elutasította. Vagyis ezt a részt ellenezték, ám az egész do­kumentumot néhányan támogat­ták. Egyébként nem ezen múlt, az állásfoglalást nagy többséggel el­fogadta az EP (432 igen és 142 nem szavazattal, 57-en tartózkodtak). „Az állásfoglalás előrelépést je­lent, még ha a kötelező kvótákat tartalmazó résszel nem is értek egyet” - mondta lapunknak Nagy József. Pártja, a Híd a szlovák par­lamentben a kvóták ellen szavazott. Az EP-képviselő szerint a doku­mentumnak vannak pozitív pontjai is, ezek miatt voksolt igennel a vég­szavazásnál. ,A szavazás nem a kvótákról szólt, hanem az azon or­szágoknak nyújtandó segítségről, amelyekbe a legtöbb migráns érke­zik” - védekezett Vladimír Maňka (Smer). A smeres képviselőket ért vádakra Robert Kaliňák belügymi­niszter is reagált tegnap. „Nem na­gyon érdekel a téma. Az egyes pon­tokról külön szavaznak, majd az egészről. Az állásfoglalást támo­gatni kellett” - fejtette ki a belügy­miniszter a TASR hírügynökség­nek, hozzávéve: az EP-t mindig a realitásoktól elrugaszkodott intéz­ménynek tartotta. A kvóták ügyében nem ez volt a lényeges szavazás, arra hétfőn ke­rülhet sor a belügyminiszterek uni­ós csúcsán. Azon múlhat, hogy kö­telezőek lesznek-e a kvóták. A té­ma ugyanakkor még visszatérhet az EP-be, ha az Európai Bizottság részletes menekültáthelyezési programjáról kellene szavazniuk a képviselőknek. Mindenhol kötelező lesz a területrendezési terv B.SZENTGÁLI ANIKÓ Legkósőbb 20 éven belül az összes szlovákiai községnek kötelezően lesz területrende­zési terve - derül ki az új épí­tésügyi törvényből, melyet a parlament várhatóan a jövő héten kezdődő ülésén fog elfogadni. Pozsony. A nagyobb települé­seknek már ma is van területrende­zési tervük, a néhány száz lakost számláló kis falvaknak azonban ez komoly anyagi problémát okozhat. Szlovákiában összesen 2891 tele­pülés van, jelenleg 48,2%-uk, összesen 1402 rendelkezik terület- rendezési tervvel. A mostani szabá­lyozás szerint a kisebb falvak nem kötelesek ilyen dokumentumot ké­szíttetni, ahol azonban 2000-nél többen laknak, az már nagyközség­nek minősül, ahol bárminemű be­avatkozás viszonylag nagynak és megmásíthatatlannak számíthat, ezért az egyes változtatásokat - építkezéseket — megfontoltan, ter­vezetten, a területrendezési tervvel összhangban lehet csak megvalósí­tani. „2034-ig, bizonyos átmeneti időszakokkal minden községben el kell készíteni a dokumentumot” - ismertette a kormány elképzelését Tibor Németh, az építésügyi tárca területrendezési részlegének a ve­zetője. Az új törvény alapján a do­kumentumok elektronikus formá­ban is hozzáférhetők lesznek, s így könnyebb lesz információhoz jutni. A kidolgozásuk szakmai feladat, és ezentúl kötelezően figyelembe kell venni az árvízvédelmi szemponto­kat is. Nem olcsó A terv elkészítése hónapokig is eltarthat, és nem olcsó mulatság. A nagyobb városoké - Kassa, Pozsony - félmillió euróba is kerülhet, a ki­sebb községeké olcsóbb, akár 8-10 ezer euróból is megúszhatják. Ugyanakkor a kis falvak költségve­tése lényegesen szűkösebb, szá­mukra ekkora összeg kigazdálkodá­sa is komoly problémát okozhat. Ahol azonban uniós pénzekre pá­lyáznak, már jelenleg is igyekeznek előteremteni a megfelelő keretet: te­rületrendezési terv nélkül ugyanis Határidők Hol mikorra kell a területrendezési terv? ► 2020-ig-az 1000 lakos­nál nagyobb községekben ► 2027-ig-az 1000-500 lakosú községekben ► 2034-ig-az 500 lakosnál kisebb községekben szinte lehetetlen uniós pályázati for­ráshoz jutni. Majd megoldjuk A dokumentumokat 4 évente ak­tualizálni kell. „Dunaszerdahelyen ezzel nincs gond. A város terület- rendezési tervét eddig is rendszere­sen frissítettük” - nyilatkozta la­punknak Hájos Zoltán polgármes­ter. A terv elkészítése Rimaszom­batban sem okozott különösebb ne­hézséget, Rigó László alpolgármes­ter azonban arról már nincs meg­győződve, hogy a kisebb falvakban megoldható lesz. „Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a tisztelt képviselő urak a parlamentben átlát­ják az összes község ügyes-bajos dolgát” - jegyezte meg érdeklődé­sünkre Rigó. A mindössze 868 la­kosú Sajógömör polgármestere, Jankóšik Zoltán elismerte, ha köte­lezővé teszik a területrendezési ter­vet, az jelentős pluszkiadás lesz a fa­lunak. „De mit csináljunk? Ha el kell készíteni, megoldjuk valahogy, majd igyekszünk kigazdálkodni a költ­ségvetésből” - jegyezte meg az Új Szónak Jankóšik. Pozsony területrendezési terve több százezer euróba került

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom