Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-10 / 209. szám, csütörtök
|XII| Fotósuli 2015. szeptember • www.ujszo.com Új szó HOBBI | Példa a különböző beállításokra. A Fenti felvételt F/16-os rekesszel készítettem, a lenti pedig ugyanarról a témáról F/1.4-essel. Míg a szűk rekesszel fotózott képen szinte minden egyformán éles, a nagy fényerejű objektív legtágabb blendéjét kihasználva az előtérben lévő mentőövet inkább csak sejteni lehet. A záridő (1/50 mp) és az ISO (125) értékének ebben az esetben nincs jelentősége. Az pedig, hogy kinek melyik tetszik a két kép közül, ízlés dolga. R endhagyó módon ezúttal nem valamelyik fényképészeti műfaj fortélyaival ismerkedünk meg, hanem képzeletben visszacsévéljük filmünket a kezdetekhez, és tisztázunk néhány alapfogalmat. REKESZNYÍLÁS A rekesznyílás (angolul aperture, a tárcsán jele „A") hatását fényképeinkre a mellékelt grafikán az F22- től FI.4-ig terjedő, legfelső sor szimbolizálja. A rekesz vagy blende nem más, mint az objektív belsejében lévő lamellák segítségével kialakított nyílás. Nagyságának módosításával azt szabályozhatjuk, hogy mennyi fény jusson át az objektiven exponálás közben. Minél jobbak a fényviszonyok, annál kisebb rekesznyílást alkalmazhatunk. Az F22-vel jelölt pozícióban a nyílás szűk, kevés fényt enged gépünk érzékelőjére, a mélységélesség nagy. Minél nagyobb a rekesznyílás, annál kisebb az éles tartomány (vagyis a mélységélesség), és minél kisebb a rekesznyílás, annál nagyobb az éles tartomány (a mélységélesség): Senkit se tévesszen meg a jelölés, minél nagyobb az F betű utáni szám, annál kisebb a rekesznyílás. Ha nem az automata módot választjuk, hanem fényképezőgépünket az A (aperture) programra kapcsoljuk (2-es kép), prioritást kap a rekesz, tehát manuálisan konfigurálhatjuk az expozíciót, beállíthattrükkök Amikor a rekesznyílás megválasztásán gondolkodunk, elsődleges szempontunk az általunk előnyben részesített mélységélesség legyen. Vaku használata esetén elég fény all rendelkezésünkre, ezért válasszuk a legalacsonyabb ISO-értéket, hogy felvételünk ne legyen képzajos, szemcsés. Ha kevés fényben fotozunk, válasszunk inkább hosszabb, például 1/60 másodperces záridőt. Inkább legyen alulexponált a fotónk (ezen képszerkesztővel általában még segíthetünk), mint bemozdulás miatt életlen. Mik ezek a számok? ISO loo ISO 200 ISO 400 ISO 8oo ISO 1600 ISO 3200 ISO 6400 ISO 12800 ISO 25600 Ez a grafika áttekinthetően foglalja össze az egyes beállítások jellemzőit. (Forrás: blog.hamburger-fotospots.de) a felvételünk. így azonban gyorsan mozgó témánk garantáltan elmosódott lesz, „bemozdul". Matematikában kevésbé járatos fotósok számára a jelölés ismét csak megtévesztő lehet, hiszen az 1/30 hosszabb záridőt jelent, mint az 1/500. ISO A gép fényérzékenységének jelölésére szolgál, régebben ASA vagy DIN- szabvány volt használatos, és a klasszikus filmek fényérzékenységét mérték vele. Minél nagyobb a fényérzékenysége gépünknek, illetve az általunk használt objektívnek, annál kevesebb fény mellett, illetve annál rövidebb záridővel fényképezhetünk. Ha nincs elég fény, kénytelenek vagyunk (géptől függően) 400-as vagy akár 800-as ISO-értéket használni, hogy elég világos legyen a felvételünk. Ennek azonban ára van. Akárcsak a klasszikus filmeknél, a digitális fényképezőgépeknél is nagyobb lesz a képzaj, vagyis szemcsések lesznek fotóink, ha túl magas ISO- értéket állítunk be. Juhász László (A szerző felvételei) juk a rekesznyílás átmérőjét. így lehetőségünk van a gépünk által kínált legkisebb mélységélességgel is dolgozni. Érdemes beszerezni egy nagy (F1.4 vagy F2.8 fényerejű) objektívet - az ilyen lencse „sötétben is lát", ezenkívül pedig kiváló portrékat is készíthetünk vele. ZÁRIDŐ Gépünkön a záridő (angolul shutter, a tárcsán jele „S") az az időmeny- nyiség, ameddig a rekesz beengedi a szenzorra a fénysugarakat. Ez lehet egy ezredmásodperc, de akár néhány másodperc is. Grafikánkon az 1/1000 - 1/2 értékek jelölik. Gyors mozgásban lévő témák fényképezésekor általában elengedhetetlen, hogy legalább a másodperc 1/250- ed részével fotózzunk. Fényképezőgépünkön az S módot választva kedvünk szerint szabályozhatjuk a záridőt. A rendelkezésünkre álló fény mennyisége persze itt is megköti a kezünket: ha .nincs elég világos, csak 1/30-addal vagy 1/15-öddel fényképezhetünk, hogy ne legyen alulexponált, vagyis túl sötét Az általam használt NIKON D80-as gép módválasztó tárcsája. Az AUTO üzemmódban teljes mértékben a fényképezőgép gondolkodik helyettünk, az M módban minden fontosabb értéket manuálisan állíthatunk be, az A, S, P módok pedig a kettő közötti, félautomata előválasztást jelentenek. Én ez utóbbit használom a leggyakrabban. Az apró ikonok a portré, a tájkép, a makró, a gyors mozgás, az esti fotózás és a vakus fényképezést könnyítik meg előre beállított, programozott értékekkel. fílfílialtjlijIiJliJaL ÍL ooooooooo F22 Fl6 Fii F8 F5.6 F4 F2.8 F2 Fl.4 HOBBI Az Új Szó havi melléklete. Szerkesztőség: Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1. E-mail: hobbi@ujszo.com. Szerkesztő: Veres István Grafika: Duranský Tamás. Reklámmenedzser: Turza Katalin, katarina.turzova@petitpress.sk, telefon: 0918 631 884 . A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáéit a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Nyomja: Petit Press, a. s., Kopaanska 22, Bratislava. A nem jelölt fotók: www.fotolia.com.
