Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-08 / 207. szám, kedd
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2015. szeptember 8 I 3 Megoszt és összeköt a kvóta Volt olyan vezető Sieť-tag, aki a menekultkérdésben kifejtett vélemények miatt távozott a Mindegyik párt megszavazta a menekültkvóták elutasítását (Gabriel Kuchta felvétele) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Mindegyik parlamenti párt elutasítja a kötelező menekültkvóták bevezetését, ám a Smert többen is bírálják a kormány retorikája miatt. Azt senki sem mondja meg, szerinte hány menekültet kellene önkéntesen befogadnunk. Nagyrészt gazdasági bevándorlók, akik biztonsági veszélyt jelentenek az országra - ismételte meg többször is Robert Fico miniszter- elnök. A Smer több politikusa is kemény szavakkal illette a menekülteket. Anton Martvoň szerint például a gazdasági bevándorlókat nem kívánt személyként ki kellene utasítani az Európai Unióból, az arab országokat pedig rákényszeríteni a muszlim menekültek befogadására. A kormány bírálata A menekültkérdésben a kormánypárt és az ellenzék között nincs éles vita, elemzők szerint azért is, mivel utóbbiak attól tartanak, hogy ha menekültpártiak lennének, szavazatokat veszíthetnének. A menekültkvóták elutasítását mindegyik párt megszavazta a parlamentben, igaz, a hangsúlyokat máshová helyeznék. „Aggodalommal figyeljük az európai humanitárius válságot kísérő, egyre nagyobb méreteket öltő in- toleranciát, hiénizmust és kormányunk képviselőinek nyilatkozatait, melyek csak tovább rontják a helyzetet” - határolódott el múlt heti nyilatkozatában a Híd elnöksége, egyben felszólította a kormányt, hogy az üres frázisok ismételgetése helyett cselekedjen. „Az első lépés, amit meg kell tenni: nagyon keményen nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy leállítsa a gazdasági bevándorlók áradatát” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, hozzátéve: pártja továbbra is elutasítja a kötelező kvóták bevezetését. Bugár szerint Szlovákia jóval több menekültet is be tudna fogadni átmenetileg, mint amennyit a kormány ígért. „A mi feladatunk az, hogy bekerüljenek a menekültügyi rendszerbe” - tette hozzá Bugár, aki szerint a menekültek úgysem maradnának itt, hiszen gyakorlatilag mindannyian valamelyik gazdag nyugat-európai országban szeretnének letelepedni. Igen is, nem is „A Sieť támogatja a kormány lépéseit a menekültválságban. A hangsúly és a szótár, amelyet a kormányfő használ, feleslegesen agresszív, és ezért árt Szlovákia érdekeinek” - vélekedik a felmérések szerinti legerősebb ellenzéki párt. A Siet’en belül ugyanakkor problémákhoz vezetett a párt hozzáállása az ügyhöz: Martin Dubéci, a Sieť agytrösztjének vezetője, Radoslav Pro- cházka korábbi elnöki kampányfőnöke távozott a párttól, mivel szerinte a Híddal ellentétben nem ítélte el a menekültellenes hisztériát. Felemás módon áll a kérdéshez az SaS. Liberális pártként határozza meg magát, ugyanakkor nem csak a menekültkvóták bevezetését utasítja el, ám viszonylag távolságtartó a menedékkérőkkel szemben is. Ripártból chard Sulik pártelnök szerint a menedékkérők nagy része a szociális támogatások kifizetése miatt akar az EU-ba jönni - holott minimálisan a szíriai menekültek nagy részének esetében ez a tény nem igaz. A KDH alig szólt hozzá a menekülttémához, a párt múlt héten tartott elnökségi ülésén volt téma az ügy. Figel’ék elutasítják a kvótákat, ám a populizmus és a szélsőséges erők térnyerését is. Emellett azt szorgalmazzák, hogy Szlovákia főként a szír keresztényeken segítsen, ők a menekültek között felülreprezentáltak, mivel az Iszlám Állam vallásuk miatt üldözi őket. Kell a kvóta? Közös a pártokban, hogy nem tudják megmondani, Szlovákiának hány menekültet kellene befogadnia. Miroslav Beblavý a Denník N-nek adott interjúban egy, a bősi referendumot firtató kérdésre azt mondta: ha hatalmon lennének, másként járnának el, mint a kormány. Azt viszont nem mondta el, hogyan. Bugár Béla szerint a kormánynak menekültkérdésben az EU-val szemben aktívnak kell lennie, ám azt nem tudta megmondani, szerinte hány menedékkérő befogadását kellene felajánlania Ficóéknak Brüsszelben. „Az újságírók legnagyobb problémája, hogy a kvótákról beszélnek. Teljesen felesleges lenne azt javasolni, hogy mi megemeljük. Amiben korábban megegyeztek, az sincs betartva” - tette hozzá a Híd elnöke. A menekültek fele maradhat az EU-ban A befogadott menekültek az egyes tagállamokban - állampolgárság szerint - 2014* Tagállam Ország Fő Ország Fő Ország FŐ Százalék ] EU** Szíria 68 320 Eritrea 14 585 Afganisztán 14 050 7,7 Belgium Szíria 1685 Afganisztán 1265 Irak 820 9,6 ' Bulgária Szíria 6410 Hontalan 430 Irak 95 1,4 Csehország Ukrajna 160 Szíria 75 Kuba 30 7,4 Dánia Szíria 4000 Hontalan* 555 Szomália 375 6,5 Németország Szíria 25 735 Afganisztán 4 965 Irak 4195 8,8 Észtország Szudán 5 Koszovó 5 Szíria 5 20,0 Írország Afganisztán 55 Irak 55 Szudán 40 7,7 Görögország Afganisztán 830 Szíria 710 Pakisztán 355 9.2 Spanyolország Szíria 1160 Szomália 90 Palesztina 85 5,4 Franciaország Oroszország 2080 Szíria 2 015 Sri Lanka 1685 8,2 Horvátország Szomália 5 Nigéria 5 Fehéroroszország 5 11,5 Olaszország Pakisztán 2420 Afganisztán 2 400 Nigéria 2145 10,4 Ciprus Szíria 1125 Irak 30 Szomália 20 1,8 Lettország Szíria 20 Egyiptom 0 Nigéria 0 8,3 Litvánia Afganisztán 30 _ Ukrajna 25 Oroszország 10 ' 14,3 Luxemburg Szíria 40 Eritrea 15 Irak 10 8,3 Magyarország Szíria _ 185. Afganisztán 100 Szomália 65 12.0 Málta Szíria 360 Líbia 300 Szomália 295 22,9 Hollandia Szíria 5485 Eritrea 3 560 Hontalan 1390 10,5 Lengyelország Oroszország 325 Szíria 135 Grúzia 40 5,3 Portugália Guinea 5 Irán 5 Pakisztán 5 10.0 Románia Szíria 460 Irak 120 Afganisztán 70 9.2 Szlovénia Szomália 20 Szíria t5 Irán 5 15,2 Szlovákia Afganisztán 50 Szomália 25 Szíria 15 9,2 Finnország Irak 440 Szomália 180 Afganisztán 125 8,7 Svédország Szíria 16 785 Eritrea 5 320 Hontalan 4510 13,7 Nagy-Britannia Eritrea 2275 Irán 1650 Szíria 1455 10,4 * Minden országnál a három legtöbb menekültet kibocsátó állam ** Ausztria nem szolgáltatott adatokat LAJOS P. JÁNOS Az Eurostat adatai szerint egyáltalán nem meglepő a jelenlegi „menekiiltdömping", a szíriai menekültek száma évek éta emelkedik. Pozsony. A számok azt mutatják, hogy átlagban a menekültjogi státusért folyamadók mintegy 45 százaléka jár sikerrel, és kap valamilyen védelmet az adott országban. Az ezredforduló környékén érkező nagyobb menekülthullám után kicsit enyhült a nyomás az Európai Unióra, de a 2006-os „mélyponton” is közel 200 ezren kértek menekültstátust az unió valamelyik tagállamában. Azóta viszont fokozatosan emelkedik a migránsok száma, tavaly már több mint 626 ezer kérvényt regisztráltak, az idei év azonban ezt jelentősen - akár kétszeres is - meghaladj a. Az első fél évben az Eurostat előzetes adatai szerint közel 420 ezer kérvény érkezett az egyes országok hivatalaihoz, de ez a szám még nem teljes, több ország nem küldte el a májusi és a júniusi adatokat, így ezek hiányoznak a kimutatásból. Németország vezet Tavaly közel 185 ezer pozitív döntés született a menekültek ügyében, ezek a kérvények azonban nem mind 2014-ben érkeztek, a menekültügyi eljárás ugyanis több országban is hosszabb ideig tart egy évnél. Az is érvényes, hogy az összes tavalyi kérvényt sem dolgozták fel, és ahol első fokon elutasító döntés születik, ott általában fellebbezik a kérvényező. Németországban tavaly összesen 97 ezer döntés született, ebből első fokon 40 560 menekült megkapta a menedékjogot, ez egészült ki további közel 7 ezer pozitív ítélettel a fellebbezést követően. Ehhez képest a szlovákiai 280 döntés eltörpül, ebből 170 esetben hozott a menekült számára pozitív döntést a hatóság, a fellebbezést követően pedig további öt menekült örülhetett. Ezekből a számokból is látszik, hogy Szlovákia valóban nem célország a menekültek számára, habár a pozitív döntések aránya viszonylag magas, 61 százalékos. Magyarországgal összehasonlítva például óriási a különbség, ott ugyanis az 5445 döntésből mindössze 510 volt pozitív, és a fellebbezés hatására is csak további 40 pozitív határozat született. Bulgária, Svédország A legtöbb pozitív döntés Bulgáriában születik, ott az első fokú hatóság 94 százalékban megadja a menedékjogot, másodfokon is 86 százalék sikerrel jár. Bulgáriában tavaly 7435 döntés született első fokon, ebből 7000 volt pozitív. A második legbefogadóbb állam Svédország 77 százalékos rátával. Németország a 42 százalékos aránnyal az uniós átlag alatt van, igaz, így is ott fogadják be abszolút számokban a legtöbb menekültet. Szíria, Afganisztán Uniós szinten a legtöbb menekült Szíriából érkezik, tavaly közel 70 ezer szír kapott menedékjogot valamelyik tagállamban. A második helyen Eritrea szerepelt közel 15 ezer fővel, de közel ennyi afgán menekült is megkapta a menedékjogot. Az uniós átlag köszön vissza - legalábbis arányait tekintve - a nagy befogadó országokban, Németországban, Belgiumban, Svédországban vagy Dániában. Kilóg a sorból Franciaország, ahol a legtöbb menedékjogot - 2080-at - oroszoknak ítélték oda. Igaz, Franciaország szűkmarkúan méri a menedékjogot, a 68 ezer kérvényből csak 14 800-ra adtak pozitív választ a francia hatóságok.
