Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-28 / 200. szám, péntek
www.ujszo.com I 2015. augusztus 28. RIPORT 9 Kukkonia: varázslatos vidékek, hazai ízek VRABEC MÁRIA Az utóbbi években Szlovákiában is sok szó esik a falusi turizmusról, de sajnos a megvalósításra kevés a jó példa. Valószínűleg azért is, mert általában csak egy-egy település kezdeményezéséről van szó, és így sem a látnivaló nem olyan sokrétű, sem a szolgáltatások nem olyan színvonalasak, hogy tömegeket vonzzanak. A Kukkonia Polgári Társulás a másik végéről fogta meg dolgot: kezdetben volt a filozófia, hogy a Csallóköz természeti kincseit, hagyományait, gasztronómiáját fedezzék fel újra, mutassák meg az itt élőknek és az ide látogatóknak, majd a gondolatot tett követte. Nem kitaláltak egy brandet, hanem a valóságra építették és a tapasztalat azt mutatja, hogy éppen ezért életképes. Felfedezni az ismert tájat Az ötletadó Világi Oszkár a saját lokálpatriotizmusából és a világban szerzett tapasztalataiból indult ki a projekt kezdeményezésekor. „Azt gondoltam, ami Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában működik, az nálunk is működhet, hiszen minden adottságunk megvan hozzá. Elég, ha az ismerős tájra úgy tekintünk, mint ha először járnánk ott, és rácsodálkozunk, mennyire varázslatos a rengeteg vízzel, az ártéri erdőkkel a gazdag madár- és állatvilággal. Ehhez társulnak a friss alapanyagokból készült helyi ételek és már csak a sportolási, szórakozási lehetőségeket kell a mai kor követelményeinek megfelelő szolgáltatásokkal kiegészíteni. Ezen a vidéken remekül lehet kerékpározni, görkorcsolyázni, halászni, csónakázni, de focizni és teniszezni is. A ötlet két pillérre épült, az egyik a Csallóköznek mint turisztikai célpontnak a továbbfejlesztése, a másik a régi, természetes alapanyagokra épülő gasztronómia újjáélesztése” - avat be a tervekbe Világi Oszkár. Tulajdonképpen semmi újat nem kell Kukkoniában kitalálni, csak visszatérni a régi értékekhez, feléleszteni Csipkerózsika-álmából ezt az évtizedek óta elhanyagolt régiót. „A rendszerváltás előtt itt mindenki zöldséget, gyümölcsöt termesztett, aki soha nem tanult kertészetet, az is tudta, mert megtanulta azt apjától, nagyapjától, mit hogyan metszünk, mivel permetezünk. Nagyanyáink pedig azt tudták, hogyan kell olyan szilvalekvárt főzni, amiben egy szem cukor sincs és milyen paprika, milyen paradicsom kell az igazi szaftos lecsóba. Ha már idejönnek az emberek pihenni, kikapcsolódni, meg is akaiják ízlelni a vidék jellegzetes ételeit, esetleg magukkal is vinnének némi kóstolót. Azt találtuk ki, hogy ezek olyan termékek - dzsemek, lekvárok, húskészítmények - legyenek, amelyekben nincs aroma, tartósítószer és festékanyag. Az az előnyünk megvan, hogy semmit nem kellett kitalálnunk, nem a névhez alkottuk meg a terméket, mindez adott és úgy jó, ahogy van.” Kerékpárutak, csárdák A Kukkonia projekt másfél éve a csallóközi kerékpárutak kiépítésével kezdődött, amelyekből mára 50 kilométernyi készült el Udvamokról Nyárasd, Várkony és Lég irányába. „A továbbiakban már létező mezei és gyér forgalmú autóutakat is szeretnénk bicikliúttá nyilváníttatni és Világi Oszkár, az ötletgazda (Somogyi Tibor felvételei) ezekből tervezünk összeállítani egy mobilapplikációt, amely mutatja, hol milyen történelmi emléket, éttermet, természeti kincset talál a kerékpározó. Sikeres pályázatoknak köszönhetően most már készítjük annak a hídnak a projektjét is, amely a Szigetközt összeköti a Csallóközzel, ennek köszönhetően akár Dobor- gazról Nagymegyerre is el lehet jutni két keréken.” A kerékpározók természetesen megéheznek, megszomjaznak, és jó, ha azt is tudják, merre kell kanyarodniuk egy jó csárda vagy étterem felé, melyik településen van falunap, fesztivál, gulyásfőző verseny, hol sütnek finom rétest. Ezek az információk megtalálhatók a www.kukkonia.sk honlapon, ahol bármelyik vendéglátós csatlakozhat a hálózathoz. „Ez nem jelentene egyforma étlapot, minden vendéglő megőrizheti az arculatát, viszont annak a minőségi kritériumnak, hogy a Csallóközben előállított friss alapanyagokat használ, mindegyiknek meg kell felelnie. Ennek jegyében szeretnénk szakácstovábbképzést tartani, hogy a szakácsok merjenek fantáziával, új ötletekkel nyúlni a régi receptekhez. Meggyőződésem, hogy aminőség iránt lesz igény, csak meg kell mutatni az embereknek, hogy mi is képesek vagyunk erre, nem akaijuk átvágni a vendégeket. Ezért nem az étterem berendezésére kell a legtöbb pénzt elkölteni, hanem a konyhafelszerelésre, az alapanyagokra és a szakácsra. Az, hogy milyenek a székek, majdnem mindegy, a lényeg, hogy mi van a tányéron. Az embereknek esd el kell mondani, meg kell mutatni és hinni fognak benne, mert ez a természetes” - mondja Világi Oszkár. A nagymama lekvárja Mint minden régióban, a Csallóközben is vannak jellegzetes ízek, ismert ételek, mint például a vásárúti rétes vagy a doborgazi halászlé. Ezek sora még sokáig folytatható lenne, és remélhetőleg a jövőben sok a Kukkonia védjeggyel kerül forgalomba. „Ez működhet a házi termékekkel is. Már próbálkozunk lekvárrokkal, amelyekhez a gyümölcsöt a saját ültetvényeinken termesztjük, pástétommal, paprikakrémmel és tejjel is. Egyelőre néhány dunaszerdahelyi kisboltban kaphatók a Kukkonia márkajelzésű termékek, de szeretnénk megegyezni a Coop üzlethálózattal és a jövőben a Slovnaft ben- zinkútjainál is megtalálhatják a vevők a jellegzetes csallóközi csemegéket. Hiszem, hogy aki egyszer megkóstolja, az meg is kedveli ezeket a termékeket, hiszen a régi, hamisítatlan hazai ízeket idézik.” A tervek szerint , a termesztők és gyártók kétféleképpen csatlakozhatnak a Kukkonia hálózathoz: vagy a megszabott minőséget szállítják és az a védjeggyel kerül forgalomba, vagy maradnak a saját márkájuknál, és ha az megfelel a követelményeknek, használhatják a „Termék Kuk- koniából” lógót. „A befolyó összeget a Csallóköz továbbfejlesztésére, a márkanév reklámozására fordítanánk, mert most még abban a fázisban vagyunk, amikor befektetni, építeni kell — magyarázza Világi Oszkár. - A csallóközi polgármestereknek szerveztünk egy konferenciát a projektről, valamennyien támogatják. Nem akarjuk siettetni és reklámkampányokkal ráerőltetni a dolgot az emberekre. Azt szeretnénk, ha a Kukkonia elnevezés természetesen ivódna be a köztudatba, és nemcsak bizonyos termékeket jelölne, hanem a Csallóközt mint egészet, a magyar természeti és szellemi adottságaival. Ezért szerveztünk rajztábort, futballkupát, adtunk ki könyvet a vidékről. Nem lehetetlen vállalkozás ez, Olaszországban így építették ki Piemont régiót, amely huszonöt év alatt az ország egyik legnagyobb bortermelő vidékévé fejlődött és két Michelin-csillagos étterme van. Ez is a folyamat része lesz, az egyik ötlet adja a másikat, egymásra épülnek a dolgok és pont ettől lesz működőképes az egész.” Azon, hogy a Csallóköz is keresett kiránduló- és üdülőhely legyen, több mint egy éve egy lelkes csapat dolgozik a Kukkonia Polgári Társulá- ban. Hozzájuk csatlakoztak aktivistaként a természetvédők, a kerékpárosok, a halászok, és a sor tetszés és akarat szerint folytatható. „A lényeg az, hogy amit csinálunk, a mögött minőség legyen. A turizmusban és a vidékfejlesztésben nagyobb hibát nem lehet elkövetni, mint ha átverik a vendéget, mert az soha többé nem jön vissza. De ha figyelünk rá, felhívjuk a figyelmét a vidék szépségeire, szórakoztatjuk, jóltartjuk, olyat nyújtunk neki, amit sehol máshol nem kaphat meg, akkor továbbviszi a Csallóközjó hírnevét. És ez nem csupán gazdasági szempontból, hanem az itt élő magyarok végett is fontos, mert az előítéletek ellen az ezeket megcáfoló saját tapasztalat a legjobb fegyver.”
