Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-28 / 200. szám, péntek

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2015. augusztus 28 I 7 A papír bátorság A megpecsételt felelősség magasabb szintre emeli a kapcsolatot LAMPL ZSUZSANNA O kos könyvekben írják, hogy aki tudatosan akar élni és bármiben sikeres akar lenni, an­nak először is célokat kell kitűznie, majd azok megvalósításán kell ügyködnie, méghozzá fokozatosan, pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen (József Attila már rég megírta, igaz, nem életvezetési könyvben, hanem csak egy, na, hogyishivják, versben). Egyetértek. Azzal is, hogy ilyen­kor segít, ha az ember nemcsak fej­ben tartja a céljait és a feladatait, hanem le is írja őket. Mert a papírra vetett szó biztos pontot jelent. Ga­ranciát arra, hogy tényleg komolyan gondoljuk. Nem a papír fogja he­lyettünk megcsinálni, de bizonyí­tott, hogy jobban igyekszünk. A pa­pír kötelez. Jobban, mint a szó, ami tudjuk, elszáll. A papír nem fölös­leges. Ugyanakkor sok együtt élő pár divatos mantrája, hogy a papír fö­lösleges. Minek összeházasodni, azzal semmi sem változik, az csak egy papír. Különben is, válságban a házasság, lásd a sok válást. Ami igaz is. Mármint, hogy sokan elvál­nak (sokan meg nem). De hogy vál­ságban lenne a házasság? Az embe­rek, az ő értékeik, önképeik vannak válságban. Hisz nemcsak a házas­ságok egy része bomlik fel, hanem az együttéléseké is, de erről keve­sebb szó esik. Igaz, nincsenek ide­vágó statisztikák, mert ha nincs va­lami hivatalosan „lepapírozva”, an­nak a statisztikákban sincs nyoma. De attól a jelenség még létezik. Ak­kor az együttélések is válságban vannak? A végén ott leszünk totál egymagunkban? Aztán a nagy vál­ságban a bal felünk megválik a jobbtól? Sokan mondják, papír nélkül is szeretik egymást. De a papír nem­csak az aktuális szerelemről szól. Hanem arról, hogy mindketten merjük vállalni azt az időt is, amikor az agyamra fogsz menni, merthogy ilyen időszak is van ám. És emlé­keztet arra, hogy amint régen sze­rettelek, ha ez tényleg mélyről jött, akkor újra szeretni foglak, mert a szerelem áram(lás), vannak kilen­gései, néha jó nagyok. És kötelez arra, hogy ne hagyjalak el, csak azért, mert úgy érzem, nekem ez ki­jár az élettől, jogom van mindenre bármi áron. Persze nem a papír fog dolgozni a kapcsolatunkon. Nem buzdítok én házasságra, hi­szen lehet papír nélkül is együtt élni boldogan. Sőt, együttélésre sem buzdítom azokat, akik félelemből, számításból, erőszakból vannak együtt, bár talán szerelemnek hi­szik. Csak azt gondolom, akik tényleg szeretik egymást, azoknak nem kell félniük a papírtól. A meg­pecsételt felelősség magasabb szintre emelheti a kapcsolatot. Ezt sokan tudják. Kriszta, Pityu, Enikő, Ödi, Marika, Peti, Krisztina, Ákos és a többiek - bennük volt bátorság. Most már csak pontosan, szépen, ahogy a csillag... Hisz tudjátok.- Eszméletlenül antlkorrupciósa magatartása, szerintem menthetetlen. (Peter Gossányi karikatúrája) Határon túlra kidobott milliók Eladta Nagyvárad a magyar állam támogatásával épült, majd egy ingatlancsere révén a város tulajdonába került Ady-központot ás hozzá tartozó telket - közölte a Bihari Napló. A 10 ezer négyzetméternyi terüle­ten konferenciaközpont és egy fél­kész hotel áll. Az árverést a Lotus Centercég nyerte meg, amely 920 ezer eurót ajánlott. Három éven belül be kell fejeznie a beruházást, ellenkező esetben büntetést szabnak ki. Ilié Bo- lojan, a város polgármestere azzal in­dokolta az eladást, hogy az Ady- központ szomszédságában hamaro­san felépül a modem aquapark, és megengedhetetlen, hogy mellette egy félig romos épületkomplexum álljon. Az Ady-központ esete egyike azoknak a témáknak, amelyek miatt feloldhatatlannak látszó feszültség alakult ki a bihari magyarság meg­határozó személyiségei és politikai szervezetei között. 2002-ben ugyanis az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhá- gómelléki Református Egyházkerü­let nyert a magyarországi Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos tá­mogatást ahhoz, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady- zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre. A magyarországi kormányváltás után azonban a Medgyessy-kormány a pénzt immár nem az egyházkerület­nek, hanem az RMDSZ Bihar me­gyei vezetői által 2002 augusztusá­ban bejegyzett Mecénás Alapítvány­nak folyósította, amely nem Érmind­szenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek. A nagyváradi önkormányzat 2014 februáijában állapodott meg egy in­gatlancseréről a Mecénás Alapít­vánnyal. Az ingatlancsere folytán az alapítvány Ady Endre múzsájának, Brüll Adélnak a 320 négyzetméteres lakóházát kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer eu- róra (88 millió forint), az Ady konfe­renciaközpont és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsül­ték. A különbözetből a Mecénás Ala­pítvány az általa felhalmozott adó­hátralék nagyobb részét törlesztette. Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekintette, hogy a Mecé­nás Alapítvány egy 283 ezer eurós in­gatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar ál­lamtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást kapott. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Mecénás Ala­pítvány ügyvezető elnöke azzal vé­dekezett, hogy az alapítvány hiány­talanul elszámolt a magyar kormány­nak a támogatással. Az alapítvány el­nöke, Kiss Sándor ellen - az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az elnö­ki és a Bihar megyei önkormányzat alelnöki tisztségét is betölti - június 18-án többrendbeli pénzmosás, csú­szópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. (MTI) Madarat tolláról LOVÁSZ ATTILA K otleba bejelentette, hogy szeptember elsején (csak meg­jegyzésként: a 2. világháború kitörésének évfordulója, va­lamint a szlovák alkotmány napja) iszlám- és bevándorló­ellenes tüntetést szervez Bősön. Teljesen véletlenül, mert annyira hülyék vagyunk, hogy bevesszük, ugyanakkor ugyanott a 64 vármegye mozgalom is tiszteletét teszi, ugyanazért. Guba a gubához... A bősi népszavazást lerágta már a média, pro és kontra egyaránt, el­szabadultak az indulatok, de találtatott néhány racionális érv is. A két legfontosabb üzenet egyszerű: a kormányzat a legkevésbé sem fárasz­totta magát azzal, hogy a hősieket bármilyen módon felkészítse a mene­külttábor újbóli beüzemelésére, s ha igaz, amit az ausztriai menekültek ideiglenes befogadásáról mondanak a kormányzat emberei, akkor talán a hősiek sem rohantak volna egyenesen az urnákhoz. De, mint ahogy az erőmű esetében, most sem érdekelt a hatalomból senkit a helyiek véle­ménye. Az már más kérdés, hogy a referendumot támogató helyi meg­mondóemberek olyan érveket is előhúztak, amelyekért 2004-ben Gyur- csány sem szégyellette volna magát az állampolgársági népszavazás kampányában (pl. jönnek a terroristák és felrobbantják a gátat, ami azért mégiscsak bugyuta feltevés, ahhoz semmilyen tábor nem kell). Az ellenkezés érthető. És oldható, de azt a hatalom már lekéste. Most viszont jön tüntetni Kotleba pártja. Meg a 64 vármegye (persze, még egyszer, egymástól függetlenül, hiszen holló hollónak...). Ugyanúgy, ahogyan mént támogatni Krasznahorkára a tűz után. Cigányozni és ren­det teremteni olyan kérdésben, amelyet önkormányzatok és állami hiva­talok toltak el évek alatt, olyan helyen telket venni, ahol egyébként van helyrajzi szám, és cigányozni fél évvel az után, hogy a kerületi nyomo­zóiroda világosan kimondta: nem a romatelepiek gyújtották fel a várat. S mi lett Krasznahorkán Kotleba látogatása után? Egy pártjához közel álló ember ott van az önkormányzatban, de sem a falubeliek, sem a telepiek sorsa nem lett egy fikarcnyival sem jobb, a várat sem újítják fel gyorsab­ban, a telep és a falu közti szociális különbség nem lett kisebb - de na­gyobb sem -, csak megjelent az utálat és a gyűlölködés, ami csak azért nem rögzült és ment át gyűlöletbe, mert a helyiek ennél okosabbak. Ar­ról nem is beszélve, hogy a telekvásárlás Kotleba részéről nem volt jogi­lag kóser, ha hihetünk a törvénynek és a kataszteri hivatalnak... Most majd Bősön mutogatja az izmait, mert nálunk sem állami, sem önkormányzati szerv nem képes szélsőségeket kitessékelni a közterek­ről. Izmoskodik annak ellenére, hogy nála nagyobb balfék csak ritkán vezetett megyét, hogy a NATO-ellenes feliraton és fél rokonságának foglalkoztatásán kívül egy éve nem tudni, mit tett a megyében, de Bősön majd kamerák előtt állhat, és ő lesz a faszagyerek. Meg a 64 vármegyé­sek, akik pont olyanok, mint ő, csak magyarul, de ettől nem igazabbak és nem jobbak. Majd elmennek a tüntetők, jól kikiabálják magukat, jobb esetben békés lesz a dolog s nem fordul garázdaságba, és jön szeptember 2-a, amikor majd valamit azért mondani kell a bősi gyerekeknek a tan­évnyitón, a szemükbe kell nézni, és nehéz lesz nekik elmondani, hogy miért éppen ilyen bácsik szimpatizálnak a községgel. Mert madarat tolláról... Ha bármilyen tevékenységünkben Kotleba tömörülése és a hozzá hasonlók támogatnak, gondoljuk meg, hol ron­tottuk el. Bőst Gabéíkovóként az erőmű miatt ismerte meg a világ, nem hiszem, hogy a jobb sorsra érdemes, szép, nagyjobbára még magyar ajkú község képének jót tesz, ha a világ Kotleba és társai révén ismeri meg újra. Ja, és még valami: a tüntetés semmit, de semmit nem fog megoldani. Ha Kotleba ér el valamit ezen a téren Szlovákiában, akkor jobb lesz pakolni. Amíg nem minket pakolnak. Vagonokba. A folyta­tást ismerik... FIGYELŐ Gyűlölködés az interneten A német igazságügyi miniszter határozott fellépést kér a Facebook közösségi portál vezetésétől a rasszista, idegenellenes, gyűlölkö­dő kommentárok, bejegyzések el­len. Heiko Mass a Facebook né­metországi és európai vezetésének címzett levelében a Der Tagess­piegel című lap beszámolója sze­rint élesen bírálta a közösségi por­tál üzemeltetőit. A miniszter azt ír­ta, hogy a németországi menedék­kérők és szállásaik elleni támadá­sokkal összefüggésben számos panasz érkezik a tárcához az inter­neten tapasztalható rasszista uszí­tás miatt. Főleg azt kifogásolják a felhasználók, hogy az önök vállal­kozása a konkrét jelzések ellenére nem lép fel hatékonyan a rasszista és idegenellenes tartalmú bejegye­zésekkel szemben - írta a minisz­ter. A felhasználók a bejelentése­ikre gyakran csupán azt a választ kapják, hogy a cég megvizsgálta a kifogásolt tartalmat és nem állapí­totta meg a közösségi alapelvek megsértését. Heiko Maas találko­zót kért a Facebook vezetőitől, a megbeszélésen a portál felhaszná­lói szabályzatáról lesz szó. A mi­niszter rámutatott, hogy a portál üzemeltetőinek törvényi köteles­ségük a jogsértő tartalmak hala­déktalan törlése. Németországban a hatóságok és a bíróságok egyre érzékenyebben reagálnak a közösségi portálokon megjelenő uszító, idegenellenes tartalmakra, és az utóbbi hetekben több jogerős bírósági ítélet is szü­letett ilyen ügyekben. A berlini közigazgatási bíróság 4800 euró pénzbüntetésre ítélt egy Facebook- felhasználót gyűlöletkeltő bejegy­zések miatt - írta a Der Tagesspie- gel. A passaui bíróság pedig 7500 euró büntetésre ítélt egy felhasz­nálót ugyancsak gyűlöletkeltő be­jegyzések miatt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom