Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-20 / 193. szám, csütörtök
IBOS EMESE Pozsony. Daniela Švecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke felvette a kesztyűt Stefan Harabinnal, aki néhány héten belül valamennyi funkcióját elveszíti. Harabin ugyan fenyegetőzik, ám szakértők szerint nincs mibe kapaszkodnia. Daniela Švecová, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke feloszlatja a Štefan Harabin, Gabriela Šimonová és Viliam Dohňanský alkotta tanácsot, mely az elmúlt hetekben több botrányos döntéssel kivívta a nyilvánosság és a szakma felháborodását. A folyamatban lévő ügyeket még lezárják, újabbakat már nem kapnak. Bár a Legfelsőbb Bíróság hivatalosan még nem hajlandó közölni, hogy Harabin kikkel kerülhet egy tanácsba, sajtóértesülések szerint ősztől a volt főbíró a Juraj Kliment, Milan Karabín és Peter Szabó alkotta tanácsot egészítheti ki. Juraj Kliment szerint ez akár patthelyzetet is okozhat. „Ennek a tanácsnak az elnöke és alelnöke ellen Harabin, az LB elnökeként, indokolatlanul fegyelmi eljárást indított, a vádak alaptalannak bizonyultak. A tagok között olyan szakmai és morális diszharmóniáról van szó, amelyet lehetetlen legyőzni, sőt, akár fizikai konfliktushoz is vezethet” - olvasható Juraj Kliment állásfoglalásában. Egyelőre elképzelni sem tudja, hogyan dolgozhat majd együtt Harabinnal. RÖVIDEN Elhunyt Vladimír Filo püspök Nyitra. A nyitrai kórházban kedd este elhunyt Vladimír Filo nyugalmazott rozsnyói püspök. Az egyházi vezető 75 éves volt. Filo 1940.január 15-én született Gányban. 1962-ben szentelték pappá. 1990-ig több helyen teljesített szolgálatot, egyebek mellett Szencen, Nagyszombatban, Gútán, Érsekújvárban, Nagycétényben. II. János Pál pápa 1990. március 17-én nagyszombati segédpüspökké, majd 2002. november 23-án rozsnyói püspökké nevezte ki. Hivatalát 2003. január 14-én foglalta el. Idén, miután betöltötte 75. életévét, a kánonjog alapján lemondott megyéspüspöki tisztségéről, utóda májusban vette át a rozsnyói püspöki széket. (TASR) Rendkívül sok eső esett Ógyallán Ógyalla. Újabb időjárási rekordot jegyeztek fel a napokban a meteorológusok Szlovákiában, ezúttal a csapadék mennyiségével kapcsolatban. Ógyallán, amely egyébként hőrekordokról ismert, hétfőn 90,2 millimétemyi csapadék hullott. „Ezen a meteorológiai állomáson minimum 1876-tól nem mértünk ilyen értéket” - közölte a Szlovák Meteorológiai Intézet. (TASR) KOZELET 2015. augusztus 20.1 www.ujszo.com Harabin nagyon morcos Szakértők állítják: nincs sok esélye (Tomáš Benedikovič felvétele) Tanácsának feloszlatása felháborította Harabint. „Švecová a politikusok megrendelésére cselekedik” - jelentette ki a sértett bíró, aki szerint a döntés törvényellenes, és jogi lépésekkel fenyegetőzik.^ Ján Mazák, a kassai Šafárik Egyetem Jogi Karának oktatója, az Alkotmánybíróság egykori elnöke szerint arabin fenyegetőzésének nincs jogi alapja. „Egyetlen bíró sem támadhatja meg a bíróságok munkarendjének elosztását, ezt sem a bíróságokról, sem pedig az ügyészségről szóló törvény, de még az alkotmány sem teszi lehetővé” - állítja Andrej Kiska államfő jogi tanácsadója. A bírókat nem kívánságuk alapján sorolják be az egyes tanácsokba. Ennek ellenére Mazák elképzelhetőnek tartja, hogy Štefan Harabin panaszt emel tanácsa feloszlatása ellen. „Harabin valószínűleg abban bízik, hogy panaszáról valamelyik híve dönt majd” - véli Jan Mazák. Štefan Harabint kiteszik az öttagú fellebbviteli tanácsból is, mely a hazai jogrend utolsó lépcsőfokának, a legfőbb instanciájának számít. Szeptemberben pedig valószínűleg leváltják a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának elnöki posztjáról is. Megugrott az egyéni vállalkozók száma Pozsony. Tovább csökkent a munkanélküliség. „Az elmúlt két • és fél évben folyamatosan csökken az állástalanok száma” - mondta tegnap Ján Richter szociális ügyi miniszter a júliusi statisztikákat ismertetve. Az elmúlt hónapban Szlovákiában 11,46%-os volt a munkanélküliségi ráta, ez havi szinten 0,09 százalékpontos javulást jelent, éves szinten pedig 1,21 százalékpontos csökkenést. A júliusi adatok alapján jelentősen megnőtt az egyéni vállalkozók száma: 8 ezer új engedélyt kértek a hivataloktól. Az alkalmazotti státuszban lévők száma ezzel szemben 4 ezerrel csökkent. „Ez minket is nagyon meglepett. Számunkra viszont az a fontos, hogy többen dolgoznak, mint az elmúlt időszakban. Ebben az esetben nem számít, hogy alkalmazottként vagy egyéni vállalkozóként” - magyarázta Richter. A kormány az elmúlt években többször is hangsúlyozta, hogy csökkenteni akarja a kényszerből vállalkozói engedélyre dolgozók arányát - ezt már a korábbi, Radičová-kabinet is célként tűzte ki -, mivel ők a járulékokon kevesebb pénzt fizetnek be. Most viszont ez a téma már nem érdekli a minisztert. A tárca adatai alapján az új egyéni vállalkozók döntő többsége az építőiparban talált munkát. (MSz, TASR) Pellegrini nem tesz eleget Kiska kérésének Pozsony. Bár Andrej Kiska államfő felszólította Peter Pellegrini házelnököt, hogy a szeptemberi parlamenti ülés programjába sorolja be az alkotmánybíró-jelölt választását, a házelnök nem tesz eleget kérésének. „Ha ezt megtenném, alkotmányt sértenék. A parlament korábban hat jelöltet választott meg, az államfő csak egyet nevezett ki, az alkotmány szerint a maradék ötből kell kiválasztania a hiányzó bírót a posztra” - mondta tegnap Pellegrini. Kiska szerint a maradék öt jelölt nem teljesítette a szakmai vagy morális feltételeket az alkotmánybírói poszt betöltésére, ezért szólitotta fel a parlamentet újabb jelöltek megválasztására. Andrej Kiska államfő most az Alkotmánybíróság reakciójára, pontosabban az államfő alkotmányban meghatározott kompetenciáinak komplex értelmezésére vár, mivel az Alkotmánybíróság egyes testületéi korábban több ellentmondásos határozatot is hoztak az elnök jogköreivel kapcsolatban. (TASR) r Ut a kirántott sajttól a bulgurig Hipszter menza? (Képarchívum) DEMECS PÉTER A só- is olajmentes, egészségesebb étkezés jól hangzik, a Juraj Draxler oktatásügyi miniszter által tegnap ismertetett menzareformmal kapcsolatban viszont két héttel a tanévkezdés előtt is nagyon sok a kérdőjel. Az egyik alapvető felvetés a kiadásokkal kapcsolatos, hiszen az új receptekben szereplő élelmiszerek, mint például a bulgur, az avokádó vagy a homoktövis nem tartozik a legolcsóbb termékek közé. A miniszter szerint nincs ok pánikra. „Sokat dolgoztunk az új receptek összeállításán és mondhatom, hogy az iskolai éttermek a módosított re- ceptúrákkal is beleférnek majd az egy euró körüli összegbe egy ebédért” - állítja Draxler. Egyelőre az sem egyértelmű, hogyan fogják megtanítani a menzákon főző több száz, nagyrészt idősebb szakácsot az új ételekre, ráadásul sok konyhában olyan elöregedett a berendezés, hogy az újfajta menü elkészítésével komoly bajok lehetnek. A minisztérium a konyhák felszerelésére Draxler szerint támogatást biztosít, az összeget jövőre kérvényezhetik az iskolák, ám azt, hogy mennyi pénz áll majd a rendelkezésre s ebből mit vásárolhatnak, egyelőre nem tudni. A reform működhet Az, hogy a menzák által főzött ételek nagy általánosságban nem tartoznak a legközkedveltebb étkek közé, nem vitás, mint ahogy az sem, hogy a gyermekek manapság egészségtelenül étkeznek. Az, hogy milyen eredménye lesz a szeptembertől induló reformnak, egyelőre kérdéses, nekünk viszont sikerült találni egy mintapéldát, amely igazolja, hogy az óvatos, megfontolt receptváltás eredményes lehet, s a gyermekkel olyan egészséges élelmiszereket is meg lehet szerettetni, amelyekről korábban nem is hallottak. „Mi már korábban próbálkoztunk különböző változásokkal. Főztünk már bulgurt is, s meglepő, mennyire megszerették a gyermekek. Bizonyára azért, mert hasonlít a tarhonyára, ezért különböző élelmiszerekkel kombinálható. Komoly gondok voltak korábban azzal is, amikor felhagytunk a vegetával és kevesebb sót kezdtünk használni, ám évek elteltével lassan ezt is megszokják a gyerekek. Egyre kevesebben panaszkodnak arra, hogy az étel sótlan lenne” - magyarázta Dobi Julianna, a rimaszombati alapiskola konyhavezetője. Nem kell a brokkoli Azt sem hallgatta el előlünk, milyen próbálkozásuk bukott meg teljesen. A gyermekek például végképp nem eszik a zöldségeket, a salátákat és a kompotokat sem, a brokkoli pedig abszolút tabunak számít a menzán. „Nem értem miért, de ezeket kilószámra dobjuk ki, mert egyszerűen nem eszik. Ilyenkor nekünk is rossz érzésünk van, hiszen szeretettel főzünk, próbáljuk a lehető legjobbat kínálni, s mikor látja az ember, mit hoznak vissza, fáj a szíve, hogy fölöslegesen fáradozott” - mondta. A többéves tapasztalattal rendelkező konyhavezető szerint a gyermekek étkezési szokásait csak és kizárólag a szülők befolyásolják. „Míg otthon kirántott húst vagy más klasszikus ételeket fognak csak enni, nem eszik meg az újat, viszont olyan családokban, ahol újdonságokkal is próbálkoznak, ahol látják, hogy ételből, élelmiszerből sokféle van, ott megeszik az újat is” - állítja Dobi Julianna. Szerinte az sem okoz majd nehézséget, ha az új receptekben szereplő élelmiszerek valamivel drágábbak lesznek, az anyagi normákat ugyanis egy hónapra kell betartani, így az ételek árát egyik vagy másik nap kompenzálhatják. Jönnek a „büfék" Draxler egyébként jelezte, amint beindult a menzareform, visszatérnek az iskolai büfék kínálatát korlátozó törvényhez, pontosan meg akarják határozni, mit árulhatnak az iskolákban és mit nem. „Számos fejlett országban törvénnyel korlátozott az iskolai büfék kínálata, ebben semmi rosszat nem látok. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy édesített italok forgalmazói uralják a büféket” - mondta Draxler. A menzareform szeptembertől indul, az iskolai étkezdék rendelkezésére álló közel 70 receptet fokozatosan fogják lecserélni, a szakácsoknak mindig lesz lehetőségük választani az ételek közül. A minisztérium ráadásul azt akarja, hogy egy nap akár két vagy három ételből is választhassanak a gyermekek, így a kínálat még nagyobb lesz.
