Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-19 / 192. szám, szerda

www.ujszo.com | 2015. augusztusl9 KELET* ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Hamispénzverde a felfalui barlangban Sok ezer éve lakott hely a Bánya-, vagy Kastély-völgy ben Jól láthatóka régi mészégető gödrök (A szerző felvételei) SZÁSZI ZOLTÁN Ki ne álmodna arról, hogy egy ismeretlen, felfedezetlen helyen járva egyszer csak kincsre bukkan? Biztos, hogy a Derencsényi karszthoz közeli, pleisztocén kori (két és fél millió éve kezdődött, 12 ezer éve ért véget) barlang kutatói is megtapasztalhatták a felfedezés örö­mét. Ez a hely feltehetően már a ko­rai bronzkorban lakott lehetett, s egé­szen a 19. század végéig használták különböző célokra. Laktak, temet­keztek benne, volt itt hamispénzver­de és krumpliverem meg boros pince is. Ma - feltárása és bemérése után - turistákra váró látványosság, szaba­don látogatható gömöri barlangjaink egyike, a Felfalui barlang. Régmúlt idők nyomában Felfalu barlangjáról az első fel­jegyzések 1813-ból származnak, Nyár Alberttól, aki itt már kutatáso­kat is végzett. Később, 1900 és 1903 közt ezen a vidéken, az úgynevezett Bánya- vagy Kastély-völgyben vasérc-, pontosabban szideritfejtés folyt, ezekben az években pedig rendkívül esős volt az időjárás. Mi­vel a barlang egy földalatti vízfo­lyásnak is a része, a felgyülemlett víz egy napon kinyomta a korábban mesterségesen befalazott bejáratot. Az így bej árhatóvá vált termet az ak­kori földbirtokos, Szentmiklóssy Gábor kitisztíttatta, majd krumpli­veremnek használta. Néhány év múlva a verem bejáratához közel újabb nyílást fedeztek fel a bányá­szok, Szentmiklóssy most már kincs reményében ezt a termet megásatta, de csak csontvázakat talált. Különös temetkezési helyet, ahol a tűzhely maradványa körül félkörben tizen­három emberi test feküdt, a fal mel­lett pedig két gyerek csontváza. Ezt a helyiséget borospincének használ­ták később. A hely első, igazi rész­letes és tudományos feltárására 1954 és 1956 közt került sor, amikor Juraj Bárta nyitrai régész kutatta át. Fel­mérte és felásatta a termeket, szlo­vák elnevezéseket adott azoknak. A korábbi krumpliveremben azonban olyasmit talált, amire egyáltalán nem számított. A barlangban és környé­kén ugyan gyakoriak voltak a bronz­kori cserepek, de alig félméteres Legközelebb Kékkő uárál mutáljuk be. Ez a kő a hamisítóké lehetett mélységben ezüstözött rézlemezek­re, félresikerült éremhamisítvá­nyokra bukkantak. A későbbi azo­nosításkor kiderült, Mátyás király dénárjainak hamisítványai kerültek elő, néhány éve pedig egy szomszé­dos, nem látogatható barlangban előkerült a vasból kovácsolt verőtő is, és további maradványok. Hogy ez a leletanyag rokonítható-e a Sajógö- mör várában talált kis ezüst leletben előforduló pénzhamisítványokkal, az még megállapításra vár. Denevérek lakhelye A Felfalusi barlang és környéke még fel nem fedezett terület. Pedig megérdemelné a turisták figyelmét. Már csak azért, mert ez az üreg a kis­térség egyik legnépesebb denevér­kolóniájának menedéke. A félénk, érdekes állatok megfigyelése is él­mény lehet. A barlang mellett a régi bánya- művelés nyomai, máig viszonylag jó állapotban megmaradt, szépen fala­zott mészégető vermek, a lombos és fenyőerdők találkozásának ritka szép helyei, tiszta levegő, csend és érintetlen természet, erdei gyümöl­csök, jó időben gombák tömkelegé váija az ide látogatót. Gaál Lajos, a Tájoló Felfalu a Nagyrőcei járásban, a Nyugati Túroc patakvölgyé­ben fekszik, Rimaszombattól mintegy 50 kilométerre. Az 50-es útról Tornaija mellett az 532-es másodrendű útra kell letérni, majd Harkácssánk- falva (Gömörfalva) északi vé­gén Ratkófelé haladni. A te­lepülésen áthaladva, a teme­tő felé leheteljutni a Bánya­vagy Kastély-völgy irányába, alig egy kilométernyi távol­ságra a falu végétől, egy er­dős karsztos részen található a barlang. Turisztikai szolgál­tatás Nagyrőcén vagy Tor­naiján vehető igénybe. Szlovákiai Barlangok Felügyeleté­nek tagja tájékoztatása szerint pá­lyázati támogatásból még idén el­kezdik kiépíteni a tanösvényt a Fel­falusi barlanghoz, ezért néhány hó­napra le is zárják a területet. FELFALU CHVALOV Ősszel döntenek az új fejlesztési tervről LECZO ZOLTÁN A dokumentum elkészítése előtt kikérik a lakosok véleményét is - sddig 368 kérdőív érkezett a hivatalba. NAGYKAPOS Hamarosan elkészül a város 2014-2020-as időszakra szóló új gazdasági és szociális fejlesztési terve, mellyel kapcsolatosan a la­kosok is véleményt mondhatnak. Soltész Andrea, a Nagykaposi Városi Hivatal tervezési osztályá­nak vezetője lapunknak elmondta, a régiófejlesztés helyi alapdoku­mentuma négy fő részből áll: az első a közlekedéssel, a közbizton­sággal és a környezetvédelemmel, a második a művelődéssel, a sporttal és a kultúrával, a harma­dik a szociális ügyekkel, a negye­dik pedig az idegenforgalommal, a vállalkozásfejlesztéssel és az ön­kormányzatisággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az egyes fejezetekben részletesen elemzik a településen tapasztalható állapo­tokat, új célokat tűznek ki, illetve a terveket a nagyobb területi egy­ségek hasonló stratégiai doku­mentumaival is összhangba hoz­zák. Az elmúlt időszakban a városi hivatal szakembereiből, a helyi vállalatok, szervezetek és intéz­mények képviselőiből összeállí­tott munkacsoportok már több­ször üléseztek, és további egyez­tetésekre is sor kerül. Az új fej­lesztési terv összeállítása előtt a lakosok véleményét is kikérik, a polgárok a település weboldalán található - vagy a városi hivatal­ban, továbbá a turisztikai infor­mációs központban is igényelhető —kérdőívek kitöltésével vehetik ki részüket a tervezés folyamatából. Soltész Andrea tájékoztatása szerint az eddig eltelt időszakban szokatlanul nagy érdeklődést ta­pasztaltak ez ügyben, ugyanis ed­dig közel 400 kitöltött kérdőív ér­kezett vissza a hivatal illetékes részlegéhez. Ezeket - és az ez után beérkezőket is - részletesen kiér­tékelik, a valószínűleg szeptem­berre elkészülő dokumentumot a lakosok javaslatai és igényei alap­ján állítják össze. Az új fejlesztési terv leghamarabb az ősszel kerül­het a testület elé. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Farönk zuhant egy kisfiúra Nagyvitóz (Víťaz). Maga alá te­metett egy farönk egy négyéves kisfiút tegnap az eperjesi járásbeli Nagyvitéz községben. A roma te­lepen lakó gyerekek a közeli fűrésztelepen a kérget hántották le a farönkökről. Valószínűleg eköz­ben mozdult el a helyéről és indult meg egy súlyos rönk, és a gyerekre gurult, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy már nem lehetett megmenteni. A helyszínen életét vesztette. Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja. Emberölés gyanújával indult eljárás, vizsgál­ják a szülők felelősségét is. (TASR) Sírkövet loptak a lévai temetőből Léva. Sírkövet lopott egy isme­retlen tettes a lévai temetőből. A síremléken név és szöveg is sze­repelt. Az okozott kár az előzetes becslés szerint 1200 euró. A nyitrai rendőrkapitányság nyo­mozást indított az ügyben. Mivel a temető a törvény szerint külö­nösen védett helynek minősül, ezért a tettesnek, ha rendőrkézre kerül, lopás és sírgyalázás miatt is felelnie kell. Szigorú büntetés­re számíthat. A sírkőlopásért legalább három, de ha a bíróság úgy dönt, akár 10 évre is börtönbe kerülhet. (SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: oio nyaroan özzük bőségesen BI ellemes, üdítő ízű gd iáink es a hőség npompás dali Augusztus 20-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom