Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-15 / 189. szám, szombat
Régi idők képtárába képzelhetné magát az ember, ha a meleg elől a hús ír kikötők tájékán járna. A láthatáron a nagy múltú vitorlások színes pillangókként kapnak szárnyra, s a tarka vásznak láttán néhányan "talán ráhibáztak, hogy a Tall Ship Race 2015, a klasszikus vitorlájú óceáni dámák gálája zajlik éppen. A Belfast-Rostock versenyen részt vevő Gulden Leeuw legénységének hét magyar tagja bizonyítja jelenlétével, hogy a virtuális tengerjárást valóságosra lehet váltani. Reneszánszát éli odakünn valami. Ha nincs vitorlázó múltad, az felhívás keringőre: eljött az ideje, hogy más szögből is lásd az életet. A magyar nemzetiségű érdeklődőket az Elet- Iskola-Hajó Társaság nevű non- profit szervezet veszi szárnyai alá: ,A vitorlás iskolahajó csupán a tárgya, a helyszíne, annak a bonyolult és sokrétű, sokszínű és sokszereplős, többfunkciós társadalmi eseménynek számító csoportos képzésnek, melyen a résztvevők sokkal inkább azt tanulják meg, hogyan kell »élni«! A sail training jellemformálás, testedzés, szellemi, értelmi és érzelmi nevelés a hajózással kapcsolatos feladatokkal.” A hajókat egyetemek, alapítványok, jótékony szervezetek működtetik, s már 15 éves kortól fogadják a jelentkezőket. Sok résztvevő ezeken a rendezvényeken szerzi élete első tengeri élményét, s a hajó állandó profi személyzetének irányításával és velük közösen végzik a napi feladatokat. Világszerte fiatalok és idősebbek százezrei tanultak meg felelősséget vállalni önmagukért és másokért, és cserébe újra láthatták ifjúkori álmaikat. Nem meglepő, hogy 60- 70 éves, visszajáró tagokat nevelt ki a kezdeményezés. A mozgalom nagyságát érzékelteti, hogy az írországi nyári menet 50 hajóegységet tesz ki 2000 résztvevővel. Néhány héttel előtte egy vidám társaság törtetett Gibraltártól föl északnak, hogy le ne maradjon a juniálisról. A nyolcágyús La Grace kalózhajó fedélzetén minden reggel elhangzott a parancs a fertődenítés- re, a poharak rummal való kiöblítésére. A Cseh Köztársaság lobogója alatt hajózó, a 18. századbeli kalózhajó hasonmása szintén benevezett a Belfast-Rostock 1600 tengeri mérfbldes (kb. 3000 km) verseny- re/karneválra, a Replica hajóosztályában. A felszerelésben, mint valamikor, még a csigák is fából készültek. A 27 méteres, 120 tonnás, az árbocaival 8 emeletes házak magasságával vetekedő brigg története a 10 éves Pepa gyerekkorával függ össze. Annyi lehetett Jozef Dvorský, amikor megfogadta, hogy neki egyszer ilyen vitorlása lesz, s azon mint kapitány járja majd a világot. Ennyi kellett, s most itt van. Meg a közbeeső harmincéves vitorlázó múlt, amikor már charterhajók kapitányaként osztotta a tudást és szerezte az anyagiakat... Ugyan ez még vele járt az eladósodással, válással, új asszonnyal, de együtt járt a barátok hatalmas táborának kialakulásával, meg azzal, hogy az őrült ötlet megejtette a szívüket... Pepa meghirdette programját: ahány ingyen ledolgozott órád lesz a vitorlás építésénél, ugyanannyit tölthetsz vendégként a hajón. Akadt olyan időszak is, amikor háromszázan tették oda magukat az ügyhöz. A hajó két évig épült a Vörös-tenger egyik halásztelepének ácsműhelyében, itt még ismerték a szakmát. Mostanra, immár tízezer mérfölddel hajótőkéje mögött (magán-iskolahajóként, a kikötőkben kalózjelenetekkel tarkítva), a jobb száling alatt önfeledten lobogó magyar zászlajával — a legénység egyetlen mátyásföldi tagjának életörömben tartására - a versenyre beveretett... És persze Fila, aki tízévesen kezd járni Pepa papa nyomában... Hogy ez nem is olyan valószerűden, hozzuk csak látókörbe a sióagárdi Horvát családot. A már a Csendes-óceánon tartó zarándokújukon, a saját kezűleg felépített Dóra vitorlásukkal, meg a család büszkeségével, az 5 éves Danival, a vízi történetek képtárának legújabb darabját színezik immár. Ami a végére maradt: az első szakaszon, a Belfast-Észak-tenger-Nor- végia-vonalon a La Grace a negyedik napon még az 50 egység élén vágtatott, amikor közéjük csapott a vihar. A 80-90 km-es sebességgel száguldó szél pár vitorlást a verseny feladására késztetett. A hajrában a La Grace az ágyúi használata nélkül is harmadikként ért célba. A Gulden Leeuw egy öböl szélámyékában vetette k a horgonyát. És ami a végére maradt: a La Grace egykori, európai keresztelőjét Athénban tartották így a parádés vitorlás első tengert átszelő útja Szuezből indult k. A keresztelőn a pezsgősüveget két hölgy, Lucia és Eliška törte szét az orrtőkén. Lucia David Krížek élvonalbeli óceáni szólóvitorlázó felesége. Az egyiptomi vizekről, Petr Tanner hajómes- ter/apukájának társaságában érkező Eliška korával vitorlázórekordot állított fel: betöltötte már a két esztendőt. A La Grace, melyen magam is hajóztam, a 2. helyen futott be a célba. Poór József Régi idők képtárában
