Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-12 / 186. szám, szerda
201 SPORT 2015. augusztus 12. i www.ujszo.com Mentősként is fontos az idő A Magyar Nagydíj alatt nemcsak a versenyzők, hanem az orvosi csapattagjai is szíwel-lélekkel dolgoznak A versenyek alatt mentőhelikopter is készenlétben áll (Fotó: Országos Mentőszolgálat) BERTA KITTI Míg a pályán a győzelemért folyt a harc, addig a háttérben közel kétszáz ember dolgozott azon, hogy a biztonság a lehető legmagasabb szinten valósuljon mega Forma-1-es Magyar Nagydíjon - az orvosi központban, valamint a pálya körül az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. gondoskodott arról, hogy mindenki egészségesen térhessen haza. A Nemzetközi Automobilszövetség (FIA) szigorú előírásokkal rendelkezik a Magyar Nagy díjra vonatkozóan is, ám a magyar orvosi csapat minden évben a legjobbak között szerepel, tagjai újra és újra bizonyítják szakmai hozzáértésüket. Nehéz alkatrészek, ételek Szerencsére a tévé képernyőjén kevésbé látszik a feszített munka, azonban rengeteg emberen segítenek a mentők egy versenyhétvége során: mind a nézőtéren, mind a paddockban akad munkájuk bőven a helyszínen dolgozóknak. Idén 184 alkalommal kellett segítséget nyújtaniuk a nézőtéren, a legtöbb esetben a hőség miatti rosszullétek, kisebb sérülések miatt fordultak hozzájuk a résztvevők. Dr. Göndöcs Zsigmond, a Hungaroring ambulanciájának vezetője elmondta, a legtöbb problémát a helyszínen el tudják látni - a nézőtéren, valamint a paddock mellett működő orvosi központban. „A pályán belül a legtöbb eset mi- nor trauma, a szerelők megégetik a bőrüket, vagy egy alkatrész ráesik a lábukra, ezért megsérülnek. Nagyon sok a belgyógyászati jellegű probléma, mivel a külföldiek nem annyira bírják a magyar konyhát, ezért sok szokott lenni a hányinger, hasmenés, illetve hasi fájdalom. Erre is van itt belgyógyászat, ami ellátja őket.” Vizsga élesben A versenypályán azonban egészen más jellegű problémákkal találkozhatnak a mentők - erre pedig alaposan fel kell készülniük. Az FIA minden évben vizsgáztatja a kimentő csapatokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy a versenyzőt speciális módon emeljék ki az autóból a gerinc és a nyaki gerinc megfelelő rögzítése mellett. A Magyar Nagydíjon két ilyen team dolgozik, és mindkettő évről évre magas szinten teljesíti az FIA elvárásait - ez idén sem volt másképp, annak ellenére, hogy a feladat rendkívül összetett és igazi csapatmunkát igényel. „A magyar csapat nagyon jól teljesít, semmi probléma nem volt” - mondta a vizsgákat követően lan Roberts, az FIA főorvosa, majd álláspontját később az orvosi delegált, Jean Charles Piette is megerősítette. Pénteken sor került volna egy balesetszimulációra is, azonban azt már „élesben” teljesítették a Forma-1 első szabadedzésén, amikor Sergio Pérez felborult autójával, ezért az FIA úgy döntött, nem szükséges újra bizonyítania az orvosi csapatnak. Orvosi és technikai tudás A mentők, orvosok a Hungaro- ringen is mindennapi munkájukat végzik, azonban bizonyos, a Forma-1-ben történő technikai változtatások őket is érintik. „Az FIA elsősorban műszaki módosításokat eszközölj orvosi változtatások nincsenek. Ám amikor bevezették a KERS-et (kinetikus- energia-visszanyerő rendszer - a szerk.), akkor más eszközzel kellett menteni. Balesetvédelmi szempontok miatt kellett oktatni az embereinket, hogy ne kapjanak áramütést egy autónál” -mondta Dr. Göndöcs. 15 G az ütközésnél A Forma-1-es autókban egy fényjelzés mutatja, amennyiben a versenyzőt 15 G-nél nagyobb erőhatás érte az ütközés során, így a versenyirányítás és a pályabírók egyaránt azonnal értesülnek arról, ha valaki veszélyben lehet a balesetet követően. Dr. Gorove László, a Magyar Nagydíj versenyfőorvosa elmondta, ilyen esetben a versenyzőt akkor is kötelező megvizsgálni, ha probléma nélkül ki tud szállni az autóból. „Ha a Medical Light vagy G-Light villog, és ezt látja a gyorsbeavatkozó vagy pályabíró, akkor jelzi, és ezt követően a versenyzőt kötelező az ambulanciára hozni és megvizsgálni. Ez nagyon szigorú szabály - ha nem jelenik meg a vizsgálaton, akkor nem versenyezhet. Tavaly óta nemcsak az autóban látszik a G- Light, hanem mi is látjuk a képernyőn, illetve azt is, hogy pontosan mekkora erőhatás érte a pilótát becsapódáskor, azaz hány G-vel ütközött.” Dr. Göndöcs hozzátette, ezekről az apró változtatásokról a mentésben résztvevőknek is tudniuk kell: „Amikor bevezették azt az eszközt, amely mutatj a, hogy mekkora volt az ütközés, arra is ki kellett oktatni az embereinket. Meg kellett tanulniuk, hogy miben különböznek ajelzések, mikor mit kell csinálni. Alapvetően tudják a dolgukat, csak ezeket a nü- anszokat kell elmagyarázni nekik.” Az ambulancia vezetője hozzátette, a technikai módosításokat szinte mindig követi egészségügyi ellátással kapcsolatos változtatás is, hiszen ilyenkor vagy gyorsabb lesz az autó, ami miatt változtatás szükséges, vagy másképp kell hozzányúlni a versenyzőhöz egy esetleges mentés során. „Csak olyan egyszerű dologra kell gondolni, hogy a nyakmerevítőt felveszi a versenyző. Ez már nagyon sokat segít abban, hogy kisebb sérülésekkel ússzanak meg egy nagyobb balesetet. De ugyanakkor a kivehető kormány, a kivehető üléskeret mind olyan dolgok, amelyek miatt nekünk át kell alakítanunk a mentést. Tudniuk kell az embereinknek, hogy hol kell a rögzítéseket kioldani, hogy minél gyorsabban ki tudják emelni a versenyzőt. Az idő elsőrendű fontosságú itt is, mint általában a mentésben.” Gyorsaság mindsnekelőtt Az FIA nem szab meg időkorlátot a mentésre, mivel minden egyes baleset más, így a körülményektől függ, mennyi idő szükséges a biztonság megteremtéséhez, az ellátáshoz. A hatékonyságot azonban ellenőrzi az FIA, például az említett kimentő csapatok munkáját megfigyelik a versenyhétvége csütörtökjén. Baleset esetén pedig a verseny- igazgató, Charlie Whiting dönt arról, hogy mi történjen, szükség van- e a biztonsági vagy orvosi autóra, azonban a pályabíró - akinek 30 másodpercen belül kell az autóhoz érnie - is kérhet mentőautót rádión vagy a kamera felé mutatott „vörös- kereszttel”, vagyis keresztbe tartott karokkal. „A versenyigazgatóval együtt hozunk döntést arról, melyik egység van a legközelebb a balesethez. Majd ő dönt arról, hogy küldjük-e az autót, a motort vagy a gyorsbeavatkozót a pályára. A Medical Car általában minden esethez odamegy, valamint a legközelebbi egység is” - mondta Dr. Gorove László versenyfőorvos. Mentés földön, levegőben Nem csupán a földön, de a levegőben is szükséges lehet a mentés, mint ahogyan Felipe Mássá 2009- ben történt balesetét követően is. A helyszíni ellátást követően a Honvédkórházba szállították, ahol megműtötték a Ferrari volt versenyzőjét. A gyorsaság ekkor is rendkívül fontos volt, ahogyan minden más esetben is arra törekednek a mentésben résztvevők, hogy a maximális biztonság megteremtése mellett minél hamarabb a megfelelő ellátásban részesülhessen a sérült. Éppen ezért két mentőhelikopter is készenlétben áll a Magyar Nagydíjon, és amikor egy sérült versenyzőt az ambulanciára szállítanak, azonnal a helikopter hordágyára kerül, ott látják el, szükség esetén pedig a Honvédkórházba szállítják. „A Honvédkórháznak előnye, hogy minden speciális ellátást vállalni tud. A Forma-1 versenyhétvé- géjén külön csapat dolgozik, az FIA- nak pedig le kell adni a listát, hogy kik ügyelnek, milyen telefonszámon érhetők el, illetve a kórház parancsnokának nyilatkoznia kell, hogy vállalják az ellátást” - mondta a versenyfőorvos. A mentőhelikopterek repülését csupán a rossz látási viszonyok, valamint a zivatar korlátozhatja - idén nem volt ilyen gond a MagyarNagy- díj alkalmával, azonban Dr. Gorove elárulta, 2014-ben a rajt idején a gép nem tudott volna leszállni a kórháznál, ezért kivételes intézkedéseket kellett hozni. „Egészen 2014-ig nem történt ilyen, de tavaly a rajtnál olyan zivatartevékenység volt, hogy a gép ugyan fel tudott volna szállni, de nem tudott volna leszállni a kórháznál. Miután szóltam a francia doktornak, azt mondta, kérjek rendőri felvezetést: így a kinti rendőrökkel megbeszéltem, hogy ha valakit kórházba kell szállítani, akkor a rohamkocsit motoros rendőrök kísérik majd. Idő szempontjából nem lett volna nagy különbség, hiszen autópályán gyorsan oda lehet érni a kórházhoz. Ez az időjárás végül 5 percig tartott, utána újra minden rendben volt.” Watkins hagyatéka A mentésben résztvevők folyamatosan arra törekednek, hogy a lehető legnagyobb biztonság mellett hatékony munkát tudjanak végezni baleset esetén. Dr. Göndöcs szerint a jelenlegi biztonságos körülményeket nagyban köszönhetjük Dr. Sid Watkinsnak, az FIA korábbi főorvosának. „Az alapvető változtatásokat még Watkins professzor vezette be. Az ő munkája a mai napig él. A hetvenes évek végétől nagyon komolyan harcolt azért, hogy az orvosi biztonság megvalósítható legyen a nagy autóversenyeken. Egy ideig nem hallgattak rá, de egy-két baleset után rájöttek, hogy azokat kell követni, amiket ő elhatározott. A CAD- mellénytől kezdve a nyakvédelemig mindent neki köszönhetünk. Az ő munkáját nem szabad kihagyni ebből, hiszen a mai napig abból élünk, amit ő tudományosan megalkotott.” A biztonság fejlesztése mindennapos kérdés a Forma-1-ben, különösen Jules Bianchi tragikus balesetét követően. A szabálymódosítások mit sem érnének azonban azok nélkül, akik számára csak az a fontos, hogy életeket mentsenek - a Magyar Nagy díj idején ugyanúgy, mint a szürke hétköznapokon. Az orvosi központban szakszerű ellátást kap a versenyző (A szerző felvétele) i
