Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-12 / 186. szám, szerda
www.ujszo.com | 2015. augusztus 12. CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD Az önkormányzat és a speciális iskola is mindent megtenne az épület megmentéséért (A szerző felvételei) minisztérium hatásköre, hogy engedélyezze a jogi cselekményt” - küldte lapunknak nyilatkozatát a pénzügyminisztérium. Az autonóm döntéshez viszont hozzá kellene járulnia a pénzügyminisztériumnak. A kör bezárul. A polgármestertől megtudtuk, az önkormányzatnak nincs felesleges pénze a kastély megvételére, horribilis összegű kölcsönnel pedig nem szeretnék terhelni a község kasszáját. ,3ármit alakítanánk is ki a kastélyban, a beruházás sosem térülne meg. Éppen ezért nem vághatunk bele megfontolatlanul, lehetne itt nyugdíjasotthon, panzió, iskola, vadászkastély, konferencia-központ. A lehetőségek skálája színes. Két évvel ezelőtt itt járt Habsburg Károly, ő tudna nekünk segíteni. Támogatást szeretnénk szerezni, ehhez pedig megfelelő jogi háttér kell. Talán a legkézenfekvőbb a szimbolikus ár lenne, hiszen óriási terhet vennénk át az iskola fenntartójától” - zárta le a polgármester. Korábban a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának végzősei látványterveket is kidolgoztak a kastély felújítására. A napokban a műemlékek állag- megóvására irányuló Pro Monu- menta, Norvég Alapok által finanszírozott országos projekt keretén belül a tallósi kastélyba is ellátogattak a szakemberek, hogy felmérjék az állapotát, és előkészítsék a legszükségesebb munkálatokhoz az elengedhetetlen dokumentumokat, szakmai segítséget nyújtsanak. A projektnek viszont nem része az egyes műemlékek felújítása, csupán a monitorozása. „Nagy épület, folytatjuk a falak és a megsérült faszerkezetek nedvességének felmérését. Egyelőre nem született döntés arról, milyen kisebb javításokat végeznek el és milyen karbantartási munkálatokat mutatunk be. Erről a tető átvizsgálása után döntünk” - nyilatkozta Pavol Ižvolt, a Pro Monumen- ta projekt szakmai koordinátora. Évek óta nem futja komolyabb felújításokra zata utána már nem folytatta a tárgyalásokat” - tudtuk meg Michaela Bod’ovától, a belügyminisztérium vagyonkezelői osztályának munkatársától. A kör bezárul Horváth Zoltán szerint felháborító a két minisztérium alibista hozzáállása. „Mégis, mit kellett volna tennünk? Kijelentik, hogy nem hajlandók hosszú távra bérbe adni, holott ezzel maguk alatt vágják a fát, hiszen az épületet így pusztulásra ítélik” - véli a polgármester, aki anélkül, hogy bármiféle tulajdon- vagy bérleti joguk lenne, elképzelhetetlennek tartja, hogy az iskolával közösen dolgozzanak a felújításon. Michaela Bod’ovától megtudtuk, hogy a törvény a maximális ötéves bérleti szerződés mellett lehetővé teszi az eladást. A törvény ezt mint a feleslegessé vált ingatlan kezelését szabályozza. „Értékesíthető piaci áron meghirdetéssel, de eladható meghirdetés nélkül a községnek, ha az közérdekű tevékenységet kíván folytatni az ingatlanban (oktatás, nevelés, testnevelés, közhasznú épület). Ilyen esetben alacsonyabb áron is hozzájuthat az önkormányzat. Ez az ár legalább a becsült érték nagyjából 10-15%-a. Szimbolikus áron nem értékesíthető az állami vagyon” -nyilatkozta lapunknak a belügyminisztérium munkatársa. Kíváncsiak voltunk a pénzügyminisztérium álláspontjára, változott-e valamit a helyzet 2011 óta, a törvény értelmében rendben van-e, hogy éppen a hosszú távú bérlet hiányában nem tud az önkormányzat pályázni, és a kastély lassan, de biztosan az enyészet útjára lép. „A jogállás nem változott, tehát a törvény semmilyen kivételt nem engedélyez. Ez az átláthatóság elvét követi a korrupció- ellenes harcban, korlátozva a minisztérium individuális döntéseit. A pénzügyminisztérium nem a belügyminisztérium fölérendeltje. A tallósi kastély története A tallósi kastélyt 1760-ban Esterházy Ferenc építtette barokk-klasszicista stílusban. 1763-ban Mária Terézia itt létesítette az első állami árvaházat száz gyermek részére. Először csak nemesi leszármazottak kerültek ide, később már szegényebb árvák előtt is megnyílt a kapu. 1780-ban az árvaházat Szencre költöztették, a kastélyban börtönt nyitottak száz rab számára. Az épület később kicsinek bizonyult, ezért 1790-ben Szegedre helyezték át a börtönt. Ezt követően üresen állt a kastély, csak a 19. század húszas éveiben kezdte vadászkastélynak használni gróf Esterházy Antal. Később fia, majd annak özvegye használta a kastélyt időszakosan. Az utolsó lakója Esterházy Ilona és férje, Vir- gilioCereseto 1947-ben hagyta el a kastélyt. Ezt követően került állami tulajdonba. 1957-ben mezőgazdasági iskolát helyeztek ide, 1967-től speciális iskola működik a több száz éves falak közt. (Gágyor József nyomán) Minden állami vagyont kezelő intézmény autonóm módon dönt az általa kezelt állami vagyonról. Éppen ezért nem a pénzügyminisztérium hatásköre, hogy a belügyminisztérium az ügyben lépjen. A pénzügyB. JUHOS MELINDA Gyönyörű, több száz éves fák között, a falun áthaladó idegen számára szinte láthatatlanul bújik meg az 1760-ban épült barokkklasszicista kastély. Tallós. Az épületben negyven- nyolc éve speciális iskola működik. Hét éve bezárt az iskola kollégiuma, azóta az épületnek csupán egynegyedét használja az intézmény. Az önkormányzat bérbe venné vagy megvásárolná az épületet. A pénzügyminisztérium nem engedélyez hosszú távú bérletet, az idő pedig a kastély ellen dolgozik. Apránként újítanak A Nagyszombati Körzeti Iskolaügyi Hivatalhoz tartozó speciális iskolát 29 tanuló látogatja, elsősorban Tallósról, Hidaskürtői és Nádszegről. A fenntartásra, működésre folyósított összeg nem elég. Az iskola vezetése folyamatosan új támogatásokat kénytelen kérni a fenntartótól. A kastély egy kis részét magánszemély bérli, de nem használja. „Az egész épületet, ha minimumon is, de fűteni kell, egyébként még inkább romlana az állaga. Egy hektár beépített területről van szó. Nem is kell tovább ragozni, milyen terheket ró ránk a fenntartás. Ha lenne érdeklődő, vevő, bérlő, a fenntartó nyitott a tárgyalásra. Nem gond ezt az iskolát áthelyezni máshova. Megoldás mindenre van. Én járható útnak tartom azt is, hogy ha a kastély a község tulajdonába kerülne, mi bérletet fizetnénk” - kezdi a beszélgetést Nagy Anikó, az iskola tavaly júliusban kinevezett igazgatója, aki egy speciálisan mentálisan sérült gyerekekkel foglalkozó intézményt is el tud képzelni az épületben. Az elmúlt hetekben a fenntartó kicseréltette az épület villámhárító rendszerét. Tetemesebb beruházásokra viszont évtizedek óta nem került sor. Nemrég elkészült a csatornarendszer felújításának terve, ez jelenleg az elsőrendű feladat, ugyanis az épület falai a lelopott, lerothadt csatornarendszer miatt átáznak. A csatornát fokozatosan fogják javítani. „A belügyminisztérium mint az épület tulajdonosa kért egy tájékoztatást arról, mivel lehetne a fenntartási költségeket csökkenteni. Erre nálunk csak az ablakok és az ajtók cseréjével lenne lehetőség, a műemlék épületet nem lehet szigetelni. 197 ablakot kellene kicserélni” - tudtuk meg az igazgatónőtől, aki keresi a lehetőséget, miként lehetne új életet lehelni a kastélyba. Megszólított külföldi alapítványokat, intézményeket is, legújabban a torontói magyarok szervezetét kereste fel, hogy az itt tanuló gyerekeknek lovas terápiát tudjanak szervezni. Zeneterápiára már készül a termük. ígéretek már vannak, az igazgatónő nem adja fel. Nagy Anikó szeretné bővíteni az iskola szolgáltatásait. Ez idáig csak enyhén mentálisan sérült gyerekek látogatták az intézményt. Szeptembertől már várják a közepesen vagy súlyosan mentálisan sérülteket, az érzékszervi fogyatékossággal vagy az autizmussal küzdőket is. Az iskola fejlesztőprogramja egyedi a környéken. „Óriási falat kell lebontanom, mert eddig mindenki úgy tekintett intézményünkre, mint ahova csak szociálisan hátrányos gyerekek járnak” - vázolja a helyzetet az igazgatónő. A minisztérium nem enged A helyi önkormányzat 2011 februárjában kérvényezte az épület hosszú távú, tízéves bérletét a fenntartónál azzal a céllal, hogy ha műemlékek rekonstrukciójára hirdetnek pályázatot, lépni tudjanak. A pályázáshoz tulajdonlap vagy hosszú távú, legalább tízéves bérleti szerződés kellene. „Az állami vagyon kezeléséről szóló törvény értelmében a község csak akkor kaphatná meg a bérleti jogot, ha az iskola meghirdetné bérbeadási szándékát, és az önkormányzat az érdeklődők közül a legmagasabb bérleti díjat ajánlaná. Bérbe csak öt évre adhatnák az épületet. A Körzeti Oktatásügyi Hivatal elődje, a Kerületi Oktatásügyi Hivatal a pénzügyminisztériumban kérvényezte, hogy tegyen kivételt, engedélyezze a hosszabb távú bérletet. A pénzügyminisztérium azzal, hogy a törvény nem tesz lehetővé kivételt, elutasította a kérvényt. Tallós önkormányJelenleg 29 diák jár a tallósi speciális iskolába Nem bérelheti a tallósi kastélyt az önkormányzat
