Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-08 / 183. szám, szombat
Ü0 SZALON ■ 2015. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com (Folytatás a 19. oldalról) Kétségtelen: Bugárnak kitűnő a helyzetfelismerő képessége, szituációs elemzései gyorsak és tényszerűek, reakcióképessége megfelelő. Valódi életeleme és műfaja azonban a politikai és közéleti talk show, ami általában - felelős gondolkodást feltételezve - kevés ahhoz, hogy egy nemzetrész politikai megbízottjaként következetes és érdemi munkát végezzen. Pártelnöknek viszont jó volt, s - mint azt a mellékelt ábra bizonyítja - a maga idejében, a maga helyén, a maga játékszabályait szem előtt tartva ma is jó. A felvidéki magyarság legma- gyarabbjainak jelentős hányada Bugán tette (teszi) felelőssé azért, hogy a Most-Híd hibridpárt bejegyeztetésével politikai értelemben megosztotta a Felvidék magyarságát. Bugár Béla nem tett semmi mást, csak élt demokratikus honfiúi jogával; a maga módján és a maga ízlése szerint. Az, hogy az MKP gyűjtőpárttá alakulását követően a pártvezetésen belül nem volt teljes az egyetértés - elsősorban az autonómiakérdés Csáky által való altatása miatt -, sokan tudni vélték, mi több, világgá suttogták. Duray itthon nem sokat beszélt erről, de egy, a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlében közölt tanulmányában (Új magyar paradigma, avagy a legkisebb közös többszörös) alaposan kitálal az akkori (mai?) MKP csúcsvezetésének a felvidéki magyar autonómiához fűződő viszonyáról. Egyebek mellett arról írt, hogy az elnökségben és az országos tanácsban nem hogy az autonómia megvalósítására nincs egységes akarat, de nyilvánosan még csak ki sem merik ejteni a szót. Körülírják, kerülgetik, mint macska a forró kását, s olyanokat mondogatnak, hogy önkormányzatiság, önigazgatási elv stb. S persze a maga szerény, módszeres, enyhe cinizmustól sem mentes módján felvázolja az okokat is. Csak sajnálni lehet, hogy ezt a fontos írást nem terjesztették a párt tagsága között vagy nem hozta le a Karácsonyi Újság. Csáky Pál az idő múlásával egyre nehezebben viselte a párton belüli másod- vagy harmadhegedűs szerepkört, az árnyékból a fényre vágyott. Duray szerepkörét több okból sem vehette át (pl. nem volt hozzá kellőképpen képzett és kreatív; az államapparátusban eltöltött ideje alatt felemás döntéseket hozott és a felvidéki magyarság érdekeivel szemben álló, máig megmagyarázhatatlan kijelentéseket tett; Németh Zsolt, a magyar kormány és parlament külügyi káderese nem csak, hogy nem menedzselte Csákyt, de egyenesen kispályásként kezelte őt stb.). Ahhoz viszont, hogy elérje élete vágyát, az EP-képviselői státust, előbb itthon kellett pozícióba kerülnie. Ezt a pozíciót - az MKP elnöki tisztségét - az MKP tisztújító, komáromi közgyűléséig briliáns variációkkal teli sakkjátékkal, némi politikai és mélymagyar ármánykodás segítségével meg is alapozta. Igaz, a mattot Bugárnak nem ő mondta be; az még tőle sem lett volna elegáns. Inkább szerényen, de nagyon őszintén szabadkozott, hogy ő nem is akart indulni, hogy rábeszélték, hogy ő nem is gondolta volna... Majd megemlítődött a demokrácia is, a polgár pozitív élménye mint ok-okozat, következmény és demonstráció. Ma már nyűt titok, hogy a kórustag küldöttek többsége akkor Csáky Pál kottájából énekelt. Az individuum sikeres, a sikeres individuum pedig erkölcsös. A demokratikus szavazás pedig... khm... titkos. * * * Azt, hogy ki, hányszor, hol, mikot és milyen okból - liberális, demokratikus, önmegvalósítási avagy mélynemzeti okfejtések mentén - osztotta meg a szlovákiai magyarságot, csak valamely arra kiszemelt borospince mélyén, kellőképpen ráhangolódva, alapos megfontolás után lenne érdemes közzé tenni. Ez a pillanat nem jött el, még várat magára. Addig is ne csodálkozzunk fölöttébb azon, hogy Bugár Bélának nem volt kedve helyet foglalni az MKP demokratikus kispadján. Hamvas Béla letette az asztalra aranyhegyű töltőtollát, és könnybe lábadt szemmel ezt mondta: „Hallottam, hogy valahol egy minősíthetetlen ember a nyűt tűz fölött sült libapecsenye elfogyasztása után könnyű, homoki fehérbort ivott. Ez istenkáromlás! Ilyet csak egy barbár tehet.” Ebben a helyzetben a felvidéki magyar demokráciáról többet igazán nem mondhatok Soóky László Vízbe A popkultúra történetében számos izgalmas kapcsolat- rendszer jött létre egymástól látszólag távol eső médiumok között. A továbbiakban egy ilyen produktív kölcsönhatással és annak lehetséges utóéletével foglalkozunk. J G. Ballard The Drowned World (Vízbe fúlt világ) című kitűnő Science fic- • tion regénye 1962-ben jelent meg. A mű az új hullámos sci-fi és a hard SF hivatkozási pontja lett. (A globális felmelegedés eredményezte triászkori környezetben játszódó posztapokaliptikus történet részletei itt most nem érdekesek.) A regény címe azonban nem csak az SF-rajongók körében vált ismertté. 1998-ban kijött Madonna hetedik, Ray of Light című paradigmaváltó albuma, melynek nyitódarabja a Drowned Worldl Substitute fór Love című popballada. A dalt ugyan a Ballard-mű inspirálta, de nem tekinthető adaptációnak. A címen kívül tulajdonképpen semmi nem utal a sci-fi regényre, ezt a kapcsolatot mégis fontosnak tartja megemlíteni a Madonnáról szóló diskurzus. A dal videoklipje sem játszik rá az irodalmi anyagra, a paparazzik elől menekülő és hazataláló sztár „képes története” inkább Diana hercegnő halálának állít emléket. Ha ez így van, akkor mivel magyarázható a címkölcsönzés? 2001-ben Madonna Drowned World címen hirdette meg soron következő turnéját, azaz a Ballard- párhuzam újabb nyomatékot kapott. J. Randy Taraborrelli (Madonna, Michael Jackson és Cher életrajzírója) így ír az eseményről: Beke Zsolt tár «novellája Josef K. pályázik J osef K. egy napon elhatározta, hogy beadvánnyal fordul az állami szervhez, pontosabban, hogy pályázatot nyújt be a kormányhivatal kisebbségi osztályára. A pályázat tartalma nem fontos számunkra, ahogy a kormányhivatal hivatalnokai és különösebben a döntőbizottság számára sem. Utóbbiak inkább a befolyásos Ügyvéd úrra hallgatnak, előbbiek pedig a ranglétrán felettük levőre. Úgy tűnt, az ügye mégis sínen van. A hivatal honlapján olvasható volt, hogy pályázatát pozitívan bírálták el, s hogy a kért összeg kis részét ugyan, de elnyerte. Azonban valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel mégis felhívták a kormányhivatalból. Telefonon értesítették, hogy a következő időszakban egy kis vizsgálatot tartanak ügyében. Felhívták rá a figyelmét, hogy ezek a vizsgálatok rendszeresek lesznek, s ha talán nem is minden héten, de elég sűrűn követik egymást. Egyrészt közérdek, hogy az ügyet gyorsan befejezzék, másrészt viszont a vizsgálatoknak minden szempontból alaposnak kell lenniük, de mivel nagy erőfeszítést kívánnak, sohasem tarthatnak túl sokáig. Ezért választották megoldásként ezeket a gyors egymásutánban következő, de rövid vizsgálatokat. Feltételezik, hogy egyetért velük. Josef K. úgy döntött, szembenéz a vizsgálattal, hogy az első vizsgálat egyúttal az utolsó legyen. Sajnos, reményeiben csalatkozott. Ahogy haladt előre az ügye, s mindinkább húzódott a vizsgálat, olyannyira, hogy félő volt, az adott évben már lemondhat a támogatásról, mintha megsejtett volna valamit. A következőképpen okoskodott: kétségtelen, hogy a hivatal minden nyilatkozata mögött valami nagy szervezet rejlik. Olyan szervezet, amely nemcsak megvesztegethető döntnököket, idéden hivatalnokokat foglalkoztat, fúlt világok Madonna 2001-es Drowned World című turnéjának első előadása Barcelonában - a produkció látványvilágától mindenkinek tátva maradt a szája meg, a könyvben megtalálhatók a részletek.) Taraborrellinek igaza van, a multimediális hatás valóban lenyűgöző volt, és a Ballard-utalás nemcsak a címben érhető tetten, hanem a koncepcióban is. A brit író szóban forgó regénye az ún. The Elemental Apocalypse Quartet második darabja. A széria vázát a négy elem összjátéka adja. ,Ahogy Ballard műve - mondja Taraborrelli -, Madonna Drowned World show-ja is négy fő szakaszból áll. Mindegyik egy-egy miniopera, a maga saját helyszínével és kosztümjeivel. Púnk, gésa, tehenészlány és bizarr flamenco/ gettó-elemek mesés keveréke, de helyet kap a harcművészet, a country és a western, a rock and roll, a japán butoh tánc és számos cirkuszi elem is.” Madonna produkciója a dizájnváltásokra épülő színpadias koncertelőadás mintadarabjává vált. A dalokat keretbe foglaló négy színpadkép és a koreográfia - mely öt egység, ha a gettóelemet a koncert végén önállóként kezeljük: Neo-Punk, Geisha/Anime, Country/Western, Latin/Gypsy, Urban/Pimp - itt már túlmutat azon az uralkodó trenden, mely monomediális bemutatóként a zene centrális szerepére épült. „Nem azért megyek el egy koncertre - fogalmazta meg Madonna -, hogy azt figyeljem, valaki csak áll a színpadon és zenél. Az inspirativ láncszem: Ballard posztapokaliptikus sci-fi regénye (Fotók: képarchívum) „A Drowned World első előadására 2001. június 9-én került sor Barcelonában, a Palau Sant Jordi stadionban, 20 000 ember előtt. A produkció káprázatos látványától mindenkinek tátva maradt a szája. Aki csak látta Madonnát és csapatát, úgy gondolta, a show félelmetesen jó volt és tiszteletet parancsoló.” A Drowned World Európa után az USA-ban folytatódott, az augusztus 26-ai koncert (Auburn Hills, Michigan) megtekintető DVD-n. (A turnét a szeptember 11-ei terrortámadás akasztotta Arra vágyom, hogy minden érzékszervemet elkápráztassa.” Csak egyetlen jellemző példa. A Drowned World show második felvonásában (egészen pontosan a 30. percben) felcsendül a Frozen, a Ray of Light legnagyobb sikerdala. Madonna megjelenik a színpad közepén egy óriási, tizenhat méter fesztávolságú fekete kimonóban. A vörös megvilágításban piros ruhás táncosok mozgatják a ruhaköltemény ujjait, amely a dallamnak megfelelően hullámzik és fehér fénnyel „írt” alakzatok mozognak rajta. Az előadóból csak egy éneklő száj látszik. Mindez tökéletesen nyilvánvalóvá teszi, hogy ebben a jelenetben Madonna elsősorban látványkonstrukcióként adott. A médiumok együttesébe belesimul a zene, és fordítva, a mozgás és a vizualitás a hangot követi, de úgy, hogy minden médium önállóan is közvetít valamit, megosztva a nézői figyelmet a különböző érzéki tartományok mentén. Ez a látásmód jelenleg is összeköti a popzene színpadi változatait. A legevidensebb példa erre a hatás- összefüggésre Lady Gaga fellépése, akinek show-it és alakváltásait - egy-egy nagyobb koncerten Gaga akár tízszer is átöltözik - a világ legjobb dizájnerei készítik elő. De ez a jelenség - színvonalbeli eltérésekkel persze - másoknál is megfigyelhető. A hölgyeknél maradva, Beyoncé, Britney Spears, Christina Aguilera, Pink nem csak hangforrásként jelenik meg a színpadon. A smink, a paróka, a maszk és a ruházat, valamint a környezet, a mozgás és a színpad a zene mellett mind-mind külön szereplője a fellépéseknek, a team hol az egyiket, hol a másikat emeli ki jobban, de a lényeg az összhatásban, a multimediális jellegben érhető tetten. Ezek a teátrális események sokat köszönhetnek Madonna Drowned World turnéjának, és a fellépéseket nézve ki gondolná, hogy mindaz, amit a színpadon látunk, egy apró inspirativ láncszemmel, Ballard szövegével kezdődött. Ám éppen az ilyen apró láncszemek teremtik meg a rétegkultúrák és a tömegkultúra közti kapcsolatot. H. Nagy Péter és a legjobb esetben szerény beosztottakat, hanem emellett mindenesetre egy magas és legmagasabb rangú testületet is fenntart. És mi értelme ennek a nagy szervezetnek? Annyi, hogy ártadan embereket zavar nyugalmukban, értelmetlen és többnyire eredménytelen eljárást indít ellenük. A civü társadalom beavatottai azt suttogták bizalmasan, hogy Josef K. pályázati anyagában, a szervezetének székhelyére vonatkozó adatok közt nem ugyanaz a cím szerepel a különböző dokumentumokban, hogy néhányban meg van adva a lépcsőház száma is, máshol viszont nincs. Az emelet, az ajtó száma. Ezt azonban nem hitte el senki, akinek szűkebb környezetében beszélt az ügyéről. Igazából nem volt fogalma arról, mi is lehet a valódi probléma. Közeledett az év vége, s az ügye többé nem hagyta nyugton. Már többször meghányta-vetette: nem lenne-e jó, ha védőiratot dolgozna ki és nyújtana be a hivatalnak. Be akarja terjeszteni rövid életrajzát, s minden valamiképp fontos eseménynél megmagyarázni, miért járt el így vagy úgy, s a cselekvésnek ez a módja jelenlegi megítélése szerint elvetendő-e vagy helyeselhető, és hogyan indokolhatná meg ezt vagy azt. Az ilyen védőirat kétségtelenül előnyös - gondolta. Vallani, jelenteni akart. Noha semmi rosszat sem tett, egy reggel mégis felhívták a kormányhivatalból Tél elején egy napon ráébredt, hogy ellenállása mit sem ér. Nincs abban semmi hősies, ha ellenáll, ha nehézségeket okoz, ha védekezésében még élvezni próbálja a szabad élet utolsó felvillanását. „Most már csak egyet tehetek - mondta magában -, most már csak egyet tehetek: mindvégig nyugodtan megőrzőm mérlegelő értelmem. Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a kultúra világába, s ráadásul nem is helyeselhető célból. Ez hiba volt. Most mutassam meg, hogy még a közel egyéves ügyből sem okultam? Nehéz felfogású emberként távozzam? S utóbb tán azt mondják rólam, hogy a kezdetén gyorsan be akartam fejezni, s most a végén újrakezdeném az egészet? Nem akarom, hogy ezt mondják. Hálás vagyok mindenért, s remélem, szégyenem nem él túl.” (...) Ez a kafkai világ de válságos, na hagyd abba, nem vagy te Kovács Ákos! A szereplők, helyzetek, mondatok akár a képzelet- irodalom? - szüleményei is lehetnek. Franz Kafka A per című művének (Szabó Ede fordítása) és a Ludditák zenekar A falu című számának (Fiáth Tita szövege) felhasználásával.
