Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-03 / 152. szám, péntek

6 I KÜLFÖLD 2015. július 3. lwww.ujszo.com Lemondhat a Ciprasz-kabinet Relatív többségbe kerültek a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodás görög támogatói Igen (nai) vagy nem (oxi)? Vasárnap egy olyan gazdasági programról mon­danak véleményt a görögök, amelyik már nincs is érvényben. (SITA/AP) RÖVIDEN Hónapokig épül majd a kerítés Budapest. Néhány hónapot vesz igénybe a magyar-szerb határra tervezett ideiglenes ha­tárzár kiépítése - közölte Szij- jártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter. Elmondta, hogy 8-10 helyszínen egyszerre kez­dődik majd el a munka, mégpe­dig azokon a területeken, ame­lyek a leginkább kitettek a be­vándorlási nyomásnak, hogy „világos legyen mindenki szá­mára, az ilyen törvénysértő cse­lekedeteknek Magyarország gá­tat szab”. A két ország viszonyát nem árnyékolja be a határzár - mondta a miniszter. „Ez egy olyan kényszerintézkedés Ma­gyarország részéről, amellyel megvédj ük Magyarországot, és mint külső határ, megvédjük az Európai Uniót is az illegális be­vándorlással szemben” - fogal­mazott Szijj ártó. (MTI) Uniós tengeri katonai művelet Brüsszel. A Földközi-tengeren megkezdődött az illegális mig­ráció elleni uniós haditengeré­szeti művelet első, felderítési szakasza—közölték tegnap Brüsszelben. Az EUNAVFOR Med elnevezésű művelet célja az Észak-Afrikából - zömmel Líbi­ából - Európába áramló mene­kültáradat megfékezése, a mene­kültek ezreit lélekvesztőkön út­nak indító embercsempészek el­leni fellépés. Az eddig rendelke­zésre bocsátott hadihajók irányí­tását Andrea Gueglio olasz el­lentengernagy végzi. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sze­rint ez év első felében mintegy 137 ezren érkeztek illegálisan a tengeren át Olaszországba, ill. Görögországba. Ugyanezen idő alatt 1867 fő fulladt a tengerbe az illegális migránsok közül. (MTI) Újra harcok a Sínai-félszigeten Kairó. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet egyiptomi ága által végrehajtott vérengzés másnapján is folytatódtak a biz­tonsági erők megtorló akciói a Sínai-félszigeten, tegnap közel 30 fegyveressel végzett az egyiptomi hadsereg. A dzsihá- distákkal Apache típusú harci helikopterek végeztek a Gázai övezettel szomszédos határvi­déken. A félszigetet sújtó eddigi legpusztítóbb szerdai támadás- sorozatban és azt követően megölt szélsőségesek száma ez­zel 120 fölé emelkedett. (MTI) Nem zárható ki Jean-Marie Le Pen Párizs. Érvénytelenítette egy francia bíróság Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítója párttagságának felfüg­gesztését, amit a vele nyílt konf­liktusba került lánya, a pártelnök Marine Le Pen kezdeményezett. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az alapító Le Pent továbbra is meg- _ illeti a pártagsághoz és a tiszte­letbeli elnöki poszthoz fűződő mindenjoga. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A legfrissebb felmérés szerint relatív többségbe kerültek az „igen" szavazat hívei, azaz a hitelezőkkel való megállapodás támogatéi Görögországban a vasárnapra kitűzött referendum előtt. Janisz Varufakisz pénz­ügyminiszter nem zárta ki, hogy az „igenek" győzelme esetén a Ciprasz-kormány lemond. Eredménytelen maradt a szerdai görög megegyezési javaslat, az eu- rócsoport minden döntést a vasárna­pi görög népszavazás utánra halasz­tott, miközben kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram. Az Európai Bizottság a görög népszavazás kimenetével kapcsolatosan nem mérlegel külön­féle forgatókönyveket, pusztán várja az eredményt, amelyet figyelembe fog venni - közölte tegnap a brüssze­li testület szóvivője. Margaritisz Szkínász kijelentette, a referendum eredményének kihirdetéséig sem­milyen tárgyalások nem lesznek Athén és hitelezői között. „Ez az a pillanat, amikor a görög népnek kell döntenie a jövőjéről” - szögezte le a szóvivő. Rosszabb pozíciók A görög szavazók ne ringassák magukat abban a hitben, hogy Athén jobb pozícióból tárgyalhat a pénz­ügyi mentőcsomagról, ha a nem sza­vazatok győznek a hétvégi görögor­szági népszavazáson - figyelmezte­tett tegnap az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő euró- csoport vezetője. Jeroen Dijsselblo- em holland pénzügyminiszter úgy fogalmazott, Görögország és Európa is nagyon nehéz helyzetbe kerülne, ha a görögök a vasárnapi referendumon elutasítják az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) re­formjavaslatait. A görögök túlnyo­mó többsége megtartaná az eurót fi­zetőeszköznek, a népszavazáson ki­London: csapás a szír fanatikusokra London. A brit védelmi mi­niszter szerint indokolt lenne a brit királyi légierő (RAF) bekap­csolódása az Iszlám Állam ter­rorszervezet Szíriái állásai elleni légi csapásokba.. Michael Falion tegnap kijelentette: az Iszlám Ál­lam terjeszkedését „a válaszlépé­sek lehetséges legteljesebb köré­vel” kell megakadályozni, és erő­sen indokolt, hogy Nagy-Bri- tannia ennek érdekében az eddi­gieknél többet tegyen Szíriában is. Falion szerint az LÁ további terjeszkedését annak közvetlen forrásánál, vagyis Irakban, Szíri­ában és Líbiában kell megakadá­lyozni. Hozzátette: a brit kor­mány tudja, az Iszlám Állam te­vékenységét Észak-Szíriában szervezik és onnan vezénylik. Az RAF mostani felhatalmazása nem terjed ki az LÁ Szíriái állásai elle­ni bevetésekre. Az RAF Tornado repülőgépekből álló ciprusi kon­tingense jelenleg a szélsőséges milícia iraki állásai támadja. (MTI) Görögnek a történések ► Az eurócsoport kivárja a vasárnapi népszavazás eredményét. ► IMF: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért 2018végéigtovábbi 50 milliárd euró hitelre volna szüksége. ► Varufakisz: Görögország nem is tudna drachmát nyomtatni. ► Az „igenek" győzelme esetén a Ciprasz-kormány lemondhat. derül, készek-e elfogadni az ehhez szükséges takarékossági intézkedé­seket - mondta. Christine Lagarde, a Valutaalap vezérigazgatója szerint csak akkor lenne érdemes a görög adósság egy részének elengedéséről Tunisz/Varsó. Eddig 12 embert vettek őrizetbe a hatóságok Tunézi­ában azzal a gyanúval, hogy közük van a tunéziai Szúsza közeli két üdü­lőkomplexum ellen végrehajtott, 38 áldozatot követelő merénylethez - jelentette be tegnap a parlamenti ügyekért felelős miniszter. Lazsar Akremi emellett közölte, a hatósá­gok két embert keresnek, akiket a szúszai üdülőkomplexum és a tuniszi Bardo Múzeum elleni támadások el­követőivel együtt Líbiában képezték ki. „Ez egy Líbiában kiképzett cso­port, amelynek ugyanaz volt a fel­adata” - mondta. Á hatóságok attól tartanak, hogy a két merénylet össze­függésben volt, ezért további terror- támadásnak van kitéve az észak- afrikai ország. A tunéziai hatóságok szerint a csoport a szomszédos Líbia nyugati részén működő dzsihádista kiképzőtáborban egy időben tartóz­kodott. Mindkét merényletet az Isz­lám Állam vállalta magára. További terrorista merényletek várhatók nemcsak Tunéziában, ha­nem Egyiptomban is - figyelmez­beszélni, ha az ország vezetése előbb belekezd a hitelezők által megköve­telt reformok végrehajtásába. A legfrissebb felmérés szerint re­latív többségbe kerültek az „igen” szavazat hívei, azaz a hitelezőkkel való megállapodás támogatói Gö­rögországban a vasárnapra kitűzött referendum előtt. A tegnap nyilvá­nosságra hozott közvélemény­kutatás adataiból az tűnt ki, hogy a megkérdezettek 47,1%-a támogatja a nemzetközi hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2%-ttk vi­szont azok elfogadása ellen van. A referendum valójában arról szól, hogy a görögök az euróövezetben és az Eu­rópai Unióban akamak-e maradni. Értéktelen lesz a drachma Janisz Varufakisz pénzügymi­niszter nem zárta ki, hogy az „ige­nek” győzelme esetén a Ciprasz- kormány lemond. „Úgy véljük, hogy a nép döntését tiszteletben kell tar­tani” - hangsúlyozta a miniszter, utalva arra: esetleges lemondásuk után együtt kívánnak működni azokkal, akik átveszik a kormány­zást. A népszavazáson meglehető­sen bonyolult kérdést tesznek fel a szavazópolgároknak. A kérdés igy tette a TVN24 lengyel hírtelevízió­ban az Észak-Afrikába készülő len­gyel turistákat Marek Biemacki ál­lamtitkár, a lengyel titkosszolgálatok felügyelője. Biemacki a lengyel hír­szerzés információira hivatkozva ki­fejtette: az Iszlám Állam, valamint az al-Kaida terrorszervezet radikális hívei politikai, pénzügyi és presz­tízsbeli céljaik elérése érdekében to­vábbi támadásokat terveznek a „pi­henésüket töltő, védtelen külföldiek ellen”. A titkosszolgálati vezető hangsúlyozta: az állam szerepe az, hogy a potenciális veszélyekre fi­gyelmeztessen, az utazni szándéko­zók azonban maguk döntik el, „mi­lyen kockázattal jár, hogy a világ ér­dekes helyein megfordulnak”. A két észak-afrikai ország egyes területei hosszabb ideje a lengyel külügymi­nisztérium által közölt, az utazásra nem javasolt térségek listáján sze­repelnek, a Vörös-tenger partján lé­vő leghíresebb egyiptomi üdülőhe­lyek azonban továbbra is kivételt ké­peznek ez alól, a külügyi figyelmez­tetés ezekre nem vonatkozik. (MTI) hangzik: „El kell-e fogadni azt a kö­zös tervet, amelyet az Európai Bi­zottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25- én az eurócsoport elé terjesztett?” Londoni pénzügyi elemzők sze­rint a görög gazdaságban katasztro­fális következményei lennének a Grexitnek, vagyis Görögország tá­vozásának az euróövezetből. A Standard & Poor's friss tanulmánya szerint a szimulációs modellszámítá­sok azt mutatják, hogy a Grexitet kö­vető két évben a görög hazai összter­mék (GDP) 25%-kal zuhanna, a régi­új valuta, a drachma pedig a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzí­tett 340 drachma/euróról az idei ne­gyedik negyedévre 540 drach- ma/euróig gyengülne. Görögország ha akarna, se tudna visszatérni régi fizetőeszközéhez, a drachmához, mert megszabadult az ezt nyomtató masináktól - mondta a görög pénzügyminiszter. „Nincs ka­pacitásunk rá, hogy drachmát nyom­tassunk. Egy évvel azelőtt, hogy Görögország 2001-ben belépett az euróövezetbe, úgy döntöttünk, megszabadulunk a pénznyomtató gépektől. Minden áron bent szeret­nénk maradni az eurózónában” - közölte Varufakisz. NSA: orosz félelem A német kormányban azon gon­dolkodtak 2011 -ben, hogy Oroszor­szágtól kérjenek pénzt a görög men­tőcsomagra. Merkel már akkor is kételkedett benne, hogy a görög gaz­daságban lesz elég erő a törleszté­sekre. Az amerikai és a brit hírszer­zés is figyelte, hogyan próbálta Né­metország kezelni a görög válságot. Az orosz segítség ötletének külpoli­tikai veszélyei elborzasztották Wa­shingtont, és az amerikaiak közbe­léptek. A tervből nem lett semmi. Többek között itt nyer értelmet, hogy miért olyan fontos Amerikának, hogy Nagy-Britannia bennmaradjon az Európai Unióban: nélkülözhetetlen információforrás, ha az EU-s dön­téshozatalt időben szeretnék befo­lyásolni. Létezik egy angolszász hírszerzési ötösfogat, ennek az Egyesült Királyság oszlopos tagja. Mariupolnál újra dörög a fegyver Kijav. A kelet-ukrajnai szaka- dárok tegnap is lőtték az Azovi- tenger partján fekvő, a stratégiai fontosságú Mariuopol kikötővá­ros melletti Sirokine falut annak ellenére, hogy szerdán bejelen­tették, egyoldalúan beszüntetik a tüzet és demilitarizált övezetté nyilvánítják a települést. A dél- donyecki kistelepülést már min­den civil elhagyta, ezt az EBESZ megfigyelői is megerősítették. Sirokine a februári minszki megállapodás aláírásakor még teljes egészében ukrán ellenőr­zés alatt volt, azóta benyomultak a szakadár erők a faluba, amely­ben tavasz óta heves harcokat vívnak a hadsereggel a település feletti ellenőrzésért. Közben Olekszandr Zaharcsenko, a do- nyecki szakadárok vezetője oroszbarát források szerint beje­lentette, helyhatósági választá­sokat ír ki október 18-ra az ön­kényesen kikiáltott ún. Donyecki Népköztársaság területén. (MTI) Tunéziai letartóztatások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom