Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-03 / 152. szám, péntek
www.ujszo.com I 2015. július 3. KÖZÉLET 3 Az egy év haladékot ki kell használni Délen a középiskolák esetében a minimális diáklétszám főként a szlovák gimnáziumokat érinti hátrányosan MÓZES SZABOLCS Pozsony. Egy óv haladékot kaptak a kis létszámú osztályok, a szakmai szervezeteknek és a pártoknak gyorsan kell dönteniük. Paradox módon Dél-Szlovákiában a szlovák iskolák jelentős része is pórul járhat a szigorúbb minimális létszámok miatt. A parlament kedden szavazta meg a közoktatási törvény módosítását, magyar szempontból ennek leglényegesebb eleme a minimális osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezés volt. Szeptembertől csak 11 tanulóval lehetett volna első osztályt nyitni az alapiskolákban, ez országos szinten több száz iskolát megszüntetett volna, elsősorban az ún. kisiskolákat (1-4-es intézményeket). A kormánypárt végül megszavazta a Híd módosító javaslatát, így ez a rendelkezés csak jövőre lép érvénybe. „A Smerben rájöttek, hogy a rendelkezés szlovák iskolákat is érint. Az önkormányzatok nincsenek felkészülve a következő lépésre” - mondta lapunknak Érsek Árpád, a módosítás beteijesztője. „Valószínűleg rájöttek, hogy számtalan, szeptembertől megvalósíthatatlan dolog van benne” - véli Jókai Tibor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke. Ketyeg a bomba Hiába az egyéves haladék, ha jövő tavasszal az új parlament nem módosítja ismét a törvényt, 2016 szeptemberében kb. száz magyar iskola kerül veszélybe. „A mostani halasztás ráadásul csak az alapiskolák alsó tagozatára vonatkozik. A felső tagozatokat, valamint a középiskolákat nem érinti” - mondta lapunknak A. t* A r TTT* i ty Szeptembertől a helyzet megoldott, de 2016-ra módosítani kell a törvényt (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Szabó László, az MKP oktatási al- elnöke. Állítása szerint pártja az SZMPSZ-szel és a magyarországi Rákóczi Szövetséggel együtt az elmúlt hónapokban részletes elemzést dolgozott ki, amelyben felmérték, mely iskolákat érinthet a bezárás, hová mennyien és honnan járnak, milyen az intézmények állapota, lehetséges-e a buszoztatás a környező községekből. A. Szabó szerint az adatok ismeretében kellene átgondolni a helyzetet. A prioritásnak a törvény jövő évi megváltoztatásának kell lennie, ha viszont ez nem megy, akkor közösen más megoldást kell találni. A közösen alatt elsősorban az érintett iskolaigazgatókat és polgármestereket érti. Azt mind a két politikus és a pedagógusszövetség vezetője is elismeri, hogy főként az utóbbiakat lesz nehéz meggyőzni. Egy polgármester sem akarja, hogy pont az ő iskoláját csukják be. A tisztánlátást az is nehezíti, hogy a törvény több passzusa is nehezen értelmezhető. Pl. kivételt lehet adni a minimális osztálylétszám alól, ha a tanuló 6 km-nél távolabbról jár be. „Senki nem tudja, honnét számolják a 6 km-t. Nincs ehhez magyarázó rendelet” - mutat rá Jókai Tibor. Egy másik furcsa rész: az első osztályban legalább 11 gyereknek kell lennie, 2—4. osztály viszont már csak 13-as minimális létszámmal nyitható. „Hogyan lesz 11 elsősből 13 másodikos?” - teszi fel a kérdést A. Szabó László. RosszabbIshst Jövőre lehet remény a módosításra, ám a Smer mellett a szlovák jobboldali politikusok egy része is iskolabezárás-párti - ez megmutatkozott a parlamenti vita során is. így nem biztos, hogy a módosításra lesz politikai akarat. „Néhány helyen lesz racionalizáció, de erre az államnak is fel kell készülnie” - véli Érsek Árpád. Egy lehetséges megoldás lehet az iskola fenntartójának megváltoztatása, így könnyíteni lehet a feltételeken: önkormányzatiból magánAlapiskolák ► 234 magyar iskola, ebből: 108 kisiskola (1-4. évfolyam); 126 teljes szervezetségű (1-9. évfolyam) ► 27 közös igazgatású, szlovák-magyar iskola ebből 12 kisiskola Forrás: oktatási minisztérium vagy egyházi intézménnyé válhat az iskola. Am ezzel is lehetnek bonyodalmak „A fenntartóváltást a minisztériumnak kell jóváhagynia, s azt már korábban be kell jelenteni. Nem olyan egyszerű, de ez is egy lehetőség” - mutatott rá A. Szabó László. A szlováknak árt A minimális osztálylétszám a középiskolák esetében is érvényes, itt ráadásul nem történt halasztás. Ez Dél-Szlovákiában viszont leginkább a szlovák gimnáziumokat sújtja. „Párkányban, Királyhelmecen, Nagykaposon, Ipolyságon, Zselízen a szlovák gimnáziumban nem felvételizett annyi gyerek, hogy osz- ■ tályt tudjanak nyitni” - magyarázta a pedagógusszövetség vezetője. Az MKP alelnökének információi szerint pedig a dunaszerdahelyi és a so- morjai szlovák gimnáziumba sem jelentkezett legalább 17 tanuló. A szakmai szervezetek és a pártok augusztusban folytathatják a tárgyalásokat a témában. „Nem lehet úgy tenni, mint a 2013-as törvénynél, amikor mindenki várta a csodát” - véli Jókai Tibor, akinek meghívására három héttel ezelőtt egyeztettek utoljára a felek. Később lesz az alapiskolai beiratkozás MÓZES SZABOLCS Pozsony. Megváltoztatott igazgatóválasztás, későbbi beiratkozások, változások a speciális iskolákban. Megváltozott a közoktatási törvény. Míg a honi magyar vonalon főként a kis létszámú iskolák problémája volt a legégetőbb, a szlovák szakmai szervezetek az igazgatóválasztás módjának megváltoztatása miatt aggódtak. Eddig az iskolatanács választotta az igazgatót. Ebben a tanárok és a szülők választott képviselői mellett a fenntartó önkormányzat képviseltette magát, valamint az oktatási felügyelet. Augusztustól az önkormányzat kezébe kerülnek az ütőkártyák. Az új közoktatási törvény alapján egyszer vétózhat a polgár- mester (középiskola esetében a megyeelnök),* másodszor már az ön- kormányzati képviselők 60%-a is kell a vétóhoz. Ha ez megvan, az ön- kormányzat ír ki pályázatot az igazgatói posztra, és ő dönt. „Ez a demokrácia és a szakma megcsúfolása. Az iskolatanácsra vonatkozó törvény abszolút demokratikus volt, abban kivetnivalót nem lehetett találni” - véli Jókai Tibor. „Ez a döntés a pártállami időket idézi, amikor pártunk és kormányunk kinevezte az iskolaigazgatót." Jókai Tibor, SZMPSZ-elnök Az SZMPSZ elnöke attól tart: nem biztos, hogy azok az emberek, akik az igazgatói posztra megfelelnének, mind meg fogják ezek után mérettetni magukat. „Az el sem indul, aki nincs jóban a polgármesterrel, hiszen jól tudja majd, hogy milyen esélye lenne” - mutatott rá az SZMPSZ elnöke. A rendelkezés ellen a szlovák szakmai szervezetek erősen lobbiztak, végül győzött a polgármesteri lobbi. A településvezetőket tömörítő szervezetnek (ZMOS) Robert Fico kormányfő ígérte meg, még tavasszal, hogy nekik kedvezően írja át a Smer a törvényt - az oktatási minisztérium akarata ellenére is. „Ez a döntés a pártállami időket idézi, amikor pártunk és kormányunk kinevezte az iskolaigazgatót” - tette hozzá Jókai Tibor. Az újraszabott törvénynek vannak ugyanakkor pozitívumai is. Az egyik ilyen a beiratkozás kitolása. Eddig január 15. és február 15. között kellett bejelenteni a gyerekeket az alapiskolába, ezek után április 1. és április 30. között kell majd ezt megtenni. Szakértők szerint hatéves korban még a három hónap is számíthat, így könnyebben tudják majd felmérni, hogy kinek adhatnak halasztást. A törvénycsomaghoz az oktatási tárca szinte az utolsó pillanatban terjesztette be a speciális iskolákra vonatkozó módosítását, mellyel elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyerekek szegregációját kívánják megakadályozni. Emiatt az Európai Bizottság még áprilisban kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákia ellen, akkor a kormány botrányos válaszokat adott a brüsszeli kérdésekre.
