Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-29 / 174. szám, szerda
6 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. július29. I www.ujszo.com Pató Pál-féle költségvetés GÁLZSOLT A Európai Unió egyik hasznos hozadéka, hogy a tagálM lamoknak transzparens módon hároméves ciklusokra M kell elfogadniuk költségvetésüket. A nyilvánosság és A JL. MLJ az előre való tervezés nagyban megkönnyíti, hogy tá- gabb összefüggéseiben szemlélhessük a 2016-2018 közötti időszakra nemrég beterjesztett szlovák költségvetési tervezetet is. A sikeres konszolidációról szóló kormányzati kijelentések így mindjárt más fénybe kerülnek. Reálisan úgy fest a dolog, hogy a második Fico-kormány az EU által is megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékának megfelelő szint alá ugyan leszorította az államháztartási hiányt (szinte kizárólag az adók, járulékok és illetékek megemelésével), ennél azonban nem igazán akar tovább menni. A hiány további érdemi csökkentését 2017-től képzeli el, tehát amikor már nem lesz hatalmon. A 2014-16-os költségvetésben még az szerepelt, hogy 2016-ban a hiány a GDP 1,5 százalékára mérséklődik. A 2015-2017-es büdzsé még optimistább volt: 2016-ra mindössze 1,21 százalékkal számoltak. így még reálisnak tűnhetett az EU-val szemben érvényes másik vállalás, ti., hogy 2017-re elérjük a kiegyensúlyozott költségvetést (a gyakorlatban 0,5%-os deficittel). És akkor nemrég megjelent a legújabb költségvetési terv, amely jövőre már 1,93 százalékos hiánnyal számol. Ez persze még csak a terv, más kérdés, mit szavaz meg végleges formában a parlament, és ebből mi válik valóra 2016-ban, de általában a végleges hiány inkább felfelé szokott elmozdulni a tervezetthez képest. A kormány tehát a saját korábbi költségvetéseivel is szembemegy, jól láthatóan eszében sincs spórolni, akkor sem, ha ajavuló gazdasági helyzet (és az emiatt is növekvő állami bevételek) ezt lehetővé tenné. Majd 2017-től, de most már tényleg. Egyébként ekkortól kezd el fokozatosan — a várható átlagos élettartamhoz kapcsolódva - emelkedni a nyugdíj- korhatár is. Ekkortól kéne nőnie a második pillérbe áramló nyugdíjjáruléknak, évente 0,25 százalékponttal (hogy 2024-re 6 százalékra emelkedjen). 2017 után ugyancsak beindul a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény értelmében az adósságfékek értékeinek évi egy százalékpontos csökkenése, hogy 2027-re 10 százalékponttal legyenek alacsonyabbak (a legfelső adóssághatár így a jelenlegi 60-ról 50 százalékra csökken). Szintén el kellene kezdeni növelni a védelmi kiadásokat - hacsak nem akarjuk sokadszor is megszegni a NATO-n belüli vállalásainkat. Emellett várható még egy jókora, pár százmilliós adósságrendezés az állami kórházakban, meg 30 évig vaskos éves kifizetések, ha tényleg összejön az ország történetének legnagyobb PPP-projektje. Csupa olyan kiadásnövelő, bevételt csökkentő, a kormányt korlátozó vagy népszerűtlen dolog, amit jobb a választások utánra tolni. Ej, ráérünk arra még, 2017 után is... A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója FIGYELŐ 200 terroristagyanús embert figyelnek Mintegy kétszáz embert tart megfigyelés alatt a lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel együttműködő potenciális terroristaként, közülük a legnagyobb csoportot az egykori csecsen menekültek képezik - közölte a TVN24 lengyel hírtelevízió tegnap. A csatorna az ABW-nak arra a jelentésére hivatkozik, amelyet a hivatal főnöke, Jacek Gawry- szewski múlt héten teij esztett a lengyel parlament biztonsági bizottsága elé. A TVN24 szerint a két csecsen háború idején, főleg az ezredfordulón a Lengyelországba menekült csecsének egy része ma Szíriában és Irakban harcol a dzsihadisták oldalán, miközben nem szakították meg lengyelországi kapcsolataikat. A csecsének mellett a lengyel titkosszolgálat egy kisebb, 5-10 fős lengyel csoportot is megfigyelés alatt tart, amelynek tagjai kivándoroltak nyugat-európai államokba, Németországba, Norvégiába vagy Franciaországba, ott muzulmán hitre tértek, kapcsolatba léptek az Iszlám Állam sejtjeivel, majd Szíriába utaztak. Az ABW figyelme azokra a lengyel nőkre is kiterjed, akik internet segítségével - közösségi oldalak, internetes társkeresők révén - létesítenek kapcsolatokat a Közel-Keleten. Ottani partnereik így „lelkes együttműködőkre” tesznek szert a TVN24 szerint. ' (MTI) Ponta nem akar kormányfői lenni Victor Ponta nem akar új abb miniszterelnöki mandátumra pályázni 2016 őszén - idézte tegnap a Mediafax hírügynökség a román szociáldemokrata politikus egy televíziós interjúban elhangzott kijelentését. Ponta úgy vélekedett, hogy öt év jelentős időszak a kormány élén, ez alatt sok , jó dolgot tehet”, de nem szeretné, ha azzal vádolnák, hogy intézkedései választási célokat szolgálnak. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy soha többé nem akar kormányfő lenni, de a jövő évi választásokat illetően azt tartja fontosnak, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a jelenlegi koalíciós partnerekkel - a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) és a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) - a választások után ismét többséget alkothasson a parlamentben. Szerinte vannak olyan kollégái a koalícióban, akik alkalmasak a kormányzásra. (MTI) Kisebbségi kultúrrák Nem is kell a jobbat akarni, elég a többet VERES ISTVÁN evés agyonrágottabb témája van a (leírni is fáj, de állítólag létezik), szlovákiai magyar közéletnek, mint a kisebbségi kultúrrák... elnézést, a kisebbségi kultúrák finanszírozása. Minden évben megtudjuk, hogy jövőre ennyit meg amannyit adnak a nemes célok legnemesebbikére: a kisebbségi kultúra ápolására és fejlesztésére, majd minden évben egyetértünk abban, hogy ez az egéäz már megint nagyon nem jól van sem kitalálva, sem megszervezve, sem elosztva. Több kéne, igen, sokkal több, mert léteznek, bizony léteznek még pályázók, akik sem tavaly, sem tavalyelőtt nem tudták letenni az asztalra a letenni valót, mert sajnos nem kaptak, vagy nem eleget, vagy ha eleget kaptak is, akkor is nehéz ez így, gyerekek, tényleg, nagyon. Pedig igény az aztán lenne, hisz több száz pályázó pályázik, és ha még nagyobb lenne a keret, még többen pályáznának, még többre. Ez a lényeg. Még többen, még többre, hogy legyen még több, ezt szeretnénk, mindenki ezt akaija, szervezet, párt, ember, állat, mindenki mindig még többet akar, mint a rák, amikor buijánoznak a sejtjei. Nem elsősorban jobbat, hanem többet. Nem is kell ajobbat akarni, elég a többet, mert a nagy számok törvénye úgyis azt valószínűsíti, hogy ha több lesz, akkor abban a többen automatikusan több lesz a jobb is. Ez pedig sajnos nem igaz. Méghozzá azért nem, mert nem attól fognak színvonalas művek vagy események születni, hogy sok pénz van rájuk, hanem attól, hogy jó helyre kerül az a bizonyos kevés. Ne adj isten, a sok. Ehhez viszont minimum az kellene, hogy a döntéshozók értsenek ahhoz, amiről a döntést hozzák. Mert ha valaki képes jóváhagyni olyan összegeket bizonyos projektekre, amelyekből az a projekt nem valósítható meg, akkor valószínűleg nem ért ahhoz, amihez értenie kellene. Na de ez csak az egyik vetület. Mert mi van akkor, ha az emberek (akikért ez az egész felhajtás folyik) többségének nem öt darab színvonalas történelmi vagy művészeti kiadvány kell, hanem tizenöt darab, kevésbé színvonalas fesztivál, ahol minimális energiabefektetéssel betegre táplálkoz- hatják magukat néhány kiszuperált anyaországi zenekar fáradt taktusaira? Igaz, hogy nincs bennük semmi eredeti, de akkor az már nem is kultúra vagy mi? Álljon meg a menet! Hát nem szóltatok a Sanyinak, hogy hívja fel a Ferit, hogy ültessék oda a Janit? Meg akkor már intézze el a Bandiéknak is, oszt kvittek vagyunk! Szóval legyen több pénz, persze, de most egy kicsit olyan ez, mint a szocializmus bukása előtt: mindenki azt leste, mi minden kerül majd elő az asztalfiókokból, amit a barátságtalan rendszer nem engedett kiadni, megszervezni, eljátszani. Aztán nem került elő semmi.- Gyorsul a globális felmelegedés. A jég sokkal hamarabb elolvad a whiskymben, mint évekkel ezelőtt. (Peter Gossányi rajza) Miért Donald Trump? MTI-HÁTTÉR Az amerikai választók 30%-a érzi úgy, hogy nézeteit a kormány megfelelően képviseli Washingtonban. Donald Trump eddigi jelentős támogatottságát a republikánus elnökjelöltségért folytatott harcban főként az amerikaiak Washingtonnal szembeni elégedetlenségének köszönheti és annak, hogy a milliárdos vállalkozó és televíziós személyiség felemelte hangját az Egyesült Államok bevándorlási politikája ellen - derült ki Jennifer Agiestának, a CNN hírtévé közvélemény-kutatási igazgatójának elemzéséből. A CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az amerikai választóknak 30%-a érzi úgy, hogy nézeteit a kormány megfelelően képviseli Washingtonban, 40% úgy véli, nem képviselik az álláspontját. Ez a republikánusok és a republikánusokkal rokonszenvező függetlenek körében erős. 53%-uk véli úgy, hogy álláspontjukat nem képviselik jól a szövetségi fővárosban. A magukat képviselet nélkülinek érző republikánusok a párttársaiknál sokkal nagyobb arányban támogatják Trumpot a Fehér Házért vívott küzdelmében. Körükben a milliárdos 24%-os támogatottságot élvez, szemben Jeb Bush volt floridai kormányzó 13%-ával. A többiek tábora 8%-nyi vagy annál is kisebb. A csalódott republikánusok a velük azonos táborba tartozóknál sokkal nagyobb arányban, 58%-ban kívánják, hogy Trump versenyben maradjon (a többiek között ez az arány 48%-os) és jobban hisznek abban, hogy el is nyerheti pártjuk hivatalos elnökjelöltségét: 27%-uk Trumpra és 29%- uk Bushra fogad. Az összes regisztrált republikánus szavazó körében 34% gondolja azt, hogy Bush lesz a jelölt és csak 18% véli esélyesnek Trumpot. A kiábrándultaknál emellett valamivel nagyobb azoknak az aránya, akik az első helyre sorolják az illegális bevándorlás ügyét az elnökség sorsát 2016-ban eldöntő kérdések között (14%-uk gondolkodik így, a republikánusoknak általában csak 7%-a). Mindkét csoportban több mint 40% a gazdaság állapotát tartja a legfőbb kérdésnek. Noha ezek a szavazók úgy érzik, hogy kihagyják őket az országos politika alakításából, a többi republikánus 23%-ával szemben ők 31%-ban „rendkívül lelkesek” azért, hogy élhetnek a jövő évi választás lehetőségével. Közülük emellett 29% elégedetlen a republikánus jelöltek kínálatával. A magukat Washingtontól elsza- kadtnak érző szavazók, akárcsak a többi republikánus, olyan jelöltet szeretnének, aki kiáll az ő meggyőződésük mellett, ugyanakkor a többieknél kevésbé hajlanak az együttérzésre és a kompromisszumra. Olyan személyt szeretnének a hivatalos jelölt posztjára, aki nem tipikus politikus és aki változtatni akar Washington működésének mechanizmusán. Trump pedig ilyen személyiség.
