Új Szó, 2015. július (68. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-25 / 171. szám, szombat
www.ujszo.com I 2015. július 25. KÖZÉLET I 3 Győztes és vesztes tárcák Az oktatásügy továbbra is mostohagyermek, még kevesebb pénz jut az iskolákra jövőre, mint idén Mennyit kapnának a minisztériumok? hivatal 2015 2016 különbség (%) Parlamenti hivatal 23 557 975 25 929 685 10,1% A Elnöki hivatal 4455 377 4 004 472-10,1% ▼ Kormányhivatal 72 782 682 37 633 375-48,3% ▼ Külügyminisztérium 123 820496 103 246 410-16,6% ▼ Védelmi minisztérium 796 768 402 850 574 394 6,8% A Belügyminisztérium 2 094 831706 2 102 402 013 0,4% A Igazságügyi minisztérium 310 602195 346 513 005 11,6% A Pénzügyminisztérium 411832 332 400 630 609-2,7% ▼ Környezetvédelmi minisztérium 677 344676 137178 981-79,7% ▼ Oktatási minisztérium 1492 815 383 1218 375 945-18,4% ▼ Egészségügyi minisztérium 1406 180701 1457 506 247 3,6% A Szociális ügyi minisztérium 2 248 080445 2 147 447 124-4,5% ▼ Kulturális minisztérium 191919 911 202 399 553 5,5% A Gazdasági minisztérium 298 270 138 192 280 802-35,5% ▼ Földművelésügyi minisztérium 1 189 135 915 1057 043 086-11,1% ▼ Közlekedési minisztérium 2 091143 891 2 000 713 821-4,3% ▼ • Fonás: pénzügyminisztérium MÓZES SZABOLCS Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint idén, igaz, ennek fő oka, hogy lényegesen kevesebb uniós pénzt oszt szét. Továbbra is alig jut forrás az oktatásügybe. A pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetében a sarokszámok mellett ismertette az egyes tárcáknak és hivataloknak szánt büdzsét is. A kormányzat nem költ kevesebbet, mint tavaly, vagyis magán nem spórol, ám lesznek minisztériumok, amelyek jobban járnak, s lesznek a 2016-os évnek vesztesei is. Persze a most bemutatott számok még csak az első terveket jelzik, ősszel hagyományosan mindegyik tárca belekezd a lobbizásba, a parlament által ősz végén elfogadott költségvetés pedig némileg majd más képet fog festeni. Igaz, nagy változások nem várhatók. Kevesebb uniós forrás Tavalyhoz képest a legnagyobb vesztes a környezetvédelmi minisztérium: 2015-ben összesen 677 millió eurót oszthattak szét Žigáék, míg jövőre csak 137 millióból gazdálkodhatnak. A látszat ebben az esetben kicsit csal, ugyanis míg idénre 539 milliónyi uniós pénz is benne volt a csomagban (ez hivatalosan a tárca költségvetésének része), jövőre csak 69 milliónyi uniós dotációról döntenek majd. Ha viszont ezt nem számítjuk, még mindig jelentős a csökkenés: az EU- pénzeken kivüli kiadások elérték a 139 milliót, jövőre 68 milliós lesz ez a tétel. Attól viszont nem kell tartani, hogy durva elbocsátások lennének a tárcánál: míg idén 5,8 millió eurót költhettek bérekre, jövőre ez 7,1 millió lesz. Kevesebb az oktatásra A fenti példa is mutatja, hogy egy- egy keretösszeg nem árul el mindent az adott minisztérium költségvetéséről. Ahol viszont hagyományosan kevés a pénz, az az oktatásügy: Draxlerék jövőre feleannyi uniós forrásból gazdálkodhat, az EU- pénzektől megtisztított kiadási oldal is soványabb lett. Most 1,12 milliárd eurója van a minisztériumnak, 2016- ban 1,09 milliárdja lesz. Gazdag statisztikusok Visszaesett a kormányhivatal költségvetése is, ám ez szintén a csökkenő uniós források számlájára írható. Többet kap az igazságügy és a védelem is, ezzel szemben a külügyminisztérium költségvetése a tervek szerint 17 százalékkal soványabb lesz. Szinte centre ugyanannyi pénzt (44 millió eurót) szán a pénzügy a Szlovák Információs Szolgálatnak (SIS), mint idén, ám jelentősen meg fog nőni a Statisztikai Hivatal büdzséje: 15-ről 19 millióra. A többi hivatal nagyjából ugyanannyi pénzből gazdálkodhat 2016-ban, mint idén. A 2016-os állami költségvetés 1,93-os GDP-arányos hiánnyal számol, a kormányzat teljes kiadási oldala 16,1 milliárd eurós lesz. Elemzők szerint a 3,6%-os várt gazdasági növekedés mellett a kormány erőteljesebben is spórolhatna, a cél ugyanis a kiegyensúlyozott költségvetés. Csalással szerzett titulust, nem veszik el VRABEC MÁRIA Lemásolta egy korábbi könyvét, doktori címet kapott. Elvenni senki sem akarja. Furcsaságok a bíboros testvérének ügyében. Magyarul írt doktori értekezéssel szerzett PhD fokozatot a Rózsahegyi Katolikus Egyetemen Erdő Péter bíboros testvére. Mint kiderült, a disszertáció szinte teljesen azonos a szerző 2002-ben megjelent könyvével, csak a dátumokat változtatta meg benne. Fülöpné Erdő Máriát az akadémiai cím megszerzése után a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorává nevezték ki - annak ellenére, hogy a PhD fokozatot Magyarországon nem honosította. Magyarul Rózsahegyen Erre csak most került sor, miután a furcsa titulusszerzésről a rektor asszonynál és a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságán is érdeklődtünk. Fülöp Mária nem válaszolt kérdéseinkre, az államtitkárság sajtóreferense, Szecs- kó Petra azt írta, hogy „a rektor asszony PhD fokozatát az egri Esz- terházy Károly Főiskola július 8-án kelt oklevelével honosította.” Négy évvel a doktori cím megszerzése és rektorrá való kinevezése után, ami azt jelenti, hogy nem teljesítette a főiskolai tanári állás megpályázásához szükséges feltételeket. Rektorként hozott intézkedései ennek ellenére érvényesek, mert „az EMMI-nek nincs tudomása arról, hogy valamely konkrét rektori intézkedés jogszerűségével kapcsolatosan kétség merült volna fel és emiatt valaki eljárást kezdeményezett volna.” Fülöp Mária a „Mediális kultúra - a katolikus oktatás és nevelés új lehetőségei” címet viselő 197 oldalas disszertációs munkáját 2011 júniusában védte meg a Rózsahegyi Katolikus Egyetem Pedagógiai Karán. A szerző szakmai életrajza Erdő Mária rektor, az esztergomi érsek testvére (Képarchívum) szerint angol, orosz és lovári nyelven beszél, a szlovákról nem tesz említést. A Rózsahegyi Katolikus Egyetem különösen előzékeny volt vele szemben, amikor engedélyezte, hogy magyarul írja meg a doktori disszertációját és magyarul védje azt meg. Ezt az egyetem pedagógiai karának dékánja által kiadott irányelvek tették lehetővé. Ugyanez a dékán, Tomáš Jablonský egyébként szintén csalással szerezte a docensi fokozatát - 2007-ben ugyanazt a munkáját nyújtotta be a pozsonyi Komenský Egyetemen, amellyel két évvel korábban Rózsahegyen a doktori címét védte meg. Lemásolt munka Emil Maretta, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem kommunikációért felelős munkatársa szerint Fülöp Máriának szlovák nyelvre csak a munka tíz százalékát kellett lefor- díttatnia és a megvédés is magyar nyelven zajlott, a vizsgabizottságnak tolmács fordított. Kérdésünkre, ki állta a fordítás és tolmácsolás költségeit, nem kaptunk választ. A disszertációs munkát a lengyel Lub- lini II. János Pál Katolikus Egyetem professzora, JanZimny bírálta. Rózsahegyen nem akarták megmondani, milyen nyelven kapta meg a munkát és azt sem tudni, kik ültek a vizsgabizottságban. Emil Maretta csak annyit válaszolt kérdésünkre, hogy hazai és külföldi professzorok voltak és „névsoruk az egyetem archívumában van”. Az archívum csupán az egyetem alkalmazottai, diákjai és doktoranduszai számára hozzáférhető, a doktori disszertációt azonban az egyetem könyvtárából megszereztük. A neves külföldi és hazai professzorok figyelmét nyilvánvalóan elkerülte, hogy Fülöp Mária a doktori disszertációban szinte szóról szóra a 2002-ben megjelent, Médiahasználat és olvasóvá nevelés című könyvét idézte. Ugyanazokat a grafikonokat és táblázatokat használta, új kutatási eredményeket a munka nem tartalmaz. A megadott irodalom kiadási évszámát 47 esetben módosította a szerző megjelenésnél jóval későbbi dátumra, hogy frissebbnek tűnjön a kutatási eredmény, így történhetett meg például, hogy az egyik könyv olyan kiadóban jelent meg 2007-ben, amely akkor már nem is létezett. Négy év után honosította Mindennek ismeretében érthető, miért épp a nemzetközi viszonylatban jelentéktelen rózsahegyi egyetemet választotta Fülöp Mária, amikor Magyarországon öt katolikus főiskola és egy katolikus egyetem működik. Választására magyarázattal szolgálhat fivérének, Erdő Péter budapest-esztergomi érseknek a szlovák püspökökhöz fűződő átlagon felüli kapcsolata is - a bíboros rendszeresen vesz részt szlovákiai rendezvényeken, zarándoklatokon és miséken. A doktori címet honosító egri Eszterházy Károly Főiskolát sem zavarta a tulajdonképpen hamisított doktori értekezés. Megkeresésünkre „A pontatlanságokat a konzulensnek, a vizsgabizottságtagjainak és az opponensnek kellett volna észrevennie.'' az oktatási tárca szóvivője a főiskola rektori hivatalának főtitkára, Országh Ákos azt írta, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény, valamint a magyar és a szlovák kormány között a Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban kiállított, végzettséget tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény betartásával jártak el. Kérdésünkre, ugyanazt a 2002-es publikáción alapuló, utódátumozott doktori értekezést honosította-e Erdő Mária, amelyet Rózsehegyen megvédett, nem válaszolt. Az veheti el, aki adta A megszerzett tudományos fokozatot - Szlovákiában és Magyarországon egyaránt - csak ugyanaz az intézmény veheti el, amelyik megítélte. Ez történt Magyarországon Schmitt Pál volt köztársasági elnöknek a Semmelweis Egyetemen szerzett kisdoktori címe esetében, és a Rózsahegyi Katolikus Egyetem Teológiai Karán is volt arra példa, hogy egy lengyel tanár docensi fokozatát az egyetem tudományos tanácsa még a kinevezés előtt visszavonta. „A pontatlanságokat doktori értekezésben a konzulensnek, a vizsga- bizottság tagjainak és az opponensnek kellett volna észrevennie. Ha utóbb derülnek ki a hiányosságok, azokat az egyetemen az adott tanulmányi programért felelős szakbizottság vizsgálhatja ki” - válaszolta a szlovák oktatási minisztérium szóvivője, Beáta Dupal’ová Ksenzsig- hová. Emil Maretta ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a vizsgabizottság azon tények ismeretében ítélte meg a doktori címet, amelyeknek akkor tudatában volt, és most már nincs módjában ezt visszavonni. Arról, hogy a szakbizottság egyáltalán foglalkozik-e az üggyel, nem nyilatkozott. Az oktatási tárca adatai szerint, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem doktoranduszai javarészt lengyelek. 2014. október végéig az intézmény nappali tagozatán 10, távúton pedig 89 doktorandusz volt. Az elmúlt években a legtöbb lengyel doktorandusz mindig Rózsahegyen végzett, Magyarországról általában csak azok jönnek Szlovákiába doktorálni, akik szlovák szakon tanultak.
